A Kőszegi-hegység az Alpokalja egyik kistája, a Keleti-Alpok része. Szinte egybefüggő, gyönyörű gyertyános-tölgyes és bükkös borítja. Vannak olyan állatfajok, amelyek csak itt élnek Magyarországon, például az alpesi sáska vagy a futóbogár, de a kristálytiszta patakokban él kövi csík, kövi rák és sebes pisztráng is.
Igen csapadékos vidék, ha itt járunk, esőkabát mindig legyen nálunk, az eső évi mennyisége meghaladja az országos átlagot. Emiatt persze kiváló, páradús levegője van, használjuk ki, amikor ott vagyunk. A Kőszegi-hegység forrásokban sem szegény, a Kőszeg-közeli Hétforrás a legismertebb.
Területe már a bronzkor óta lakott, a Velem melletti Szent Vid-hegy mellett például egy ősi város nyomait is feltárták, a honfoglalás után pedig a terület a gyepűvidék része volt.
A Kőszegi-hegységben található Írott-kő 884 méteres csúcsa az Alpok legszélső keleti hírnöke, a Dunántúl legmagasabb pontja. Autóval Ausztriába áttérve, Rohonc és Léka felől is meg tudjuk közelíteni, egy szerpentines út tetején egy nagy parkolóban hagyhatjuk a négykerekűt, és pár kilométeres sétával érjük el a határon álló csúcsot.
Az Írott-kő nevét egy fillit szikláról kapta, amely a kilátótól néhány méterre található, rajta a CBE betűkkel. Ennek több értelmezése is volt az idők során, a legvalószínűbb megfejtés a Comes Batthyány Elemér, a szikla ugyanis a Batthyány-birtokon belül volt, annak jelölésére szolgált.
A kilátótorony közepén fut a magyar-osztrák határ, itt található a határkő. A kilátó egy korábbi faépítmény helyére épült 1913-ban. A kilátás káprázatos az alattunk elterülő kisalföldi tájra. Tiszta időben a szlovén és horvát hegycsúcsokat, a Balaton víztükrét, a Bakonyt, a Somló-hegyet, a Soproni-hegységet, a Fertő-tavat és a Kis-Kárpátokat, nyugat felé pedig az Alpok ismert hegyláncait, a Schneeberget és a Raxot is láthatjuk.
A kilátó alsó termeiben néhány tablón az államhatár történetéről, a nyugat-magyarországi felkelésről és az 1921. december 14-15-i soproni népszavazásról is olvashatunk. Ezen a Magyarország története szempontjából jelentős történelmi eseményen a szavazók 73%-a döntött úgy, hogy Magyarországon maradnak. Az egykori történeti Moson, Sopron és Vas vármegyékből viszont több mint 4000 négyzetkilométernyi terület, közel 250 ezer lakos és 327 település (ebből két város, Kismarton és Ruszt) került Ausztriához, 1922. január 1-től ezt a területet nevezzük Burgenlandnak. Ez az épületrész elég elhanyagolt állapotban van, ráférne a felújítás.
Harc a nyugati végekért – interjú ifj. Sarkady Sándor soproni helytörténésszel | Magyar Krónika
Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz.
A bakancsos turisták egyik fontos túrapontja a hely, hiszen innen indul/itt ér véget az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alpannonia nemzetközi túraútvonal is itt lépi át a határt.
Túránk elején fenyvesekkel és bükkösökkel borított középhegységben haladunk, többnyire lejtőkön lefelé, nagyon szép és csendes erdei környezetben. Különleges formájú, palás szerkezetű sziklaképződmény, a Kalapos-kő mellett is elvisz utunk.
Ez az Óriások Útja tanösvény egyik állomása, amely Bozsokon a kék jelzésen felfelé indul a Malomporta mögött, és a Széles-kő-Kalapos-kövek-Holler barlang-útvonalon vezet vissza a faluba. A helyi legendák mesebeli történetei mellett a környék geológiájáról, barlangjairól, különleges növényeiről, állatairól is sok érdekességet megtudhatunk.
A Kőszegi-hegységben zöldpalát csak Bozsok környékén találunk, kialakulása a földtörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, az ekkor képződött kőzeteket a későbbi metamorfózis formálta át zöldpalává. A tengeri környezetben üledékképződés is folyt, a meszes anyag keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel. A zöldpalasziklák alakja annak köszönhető, hogy a meszes puhább rész gyorsabban pusztul, míg a keményebb kőzetek jobban ellenállnak.
Egy hosszú, nagy lejtőn leereszkedve, szőlőskertek között érünk be Bozsokra, ahonnan legközelebb a már sík, vasi Alpokalján folytatjuk majd utunkat Szombathely és Ják felé.
Bozsok múltja az ókorig visszanyúlik, a Római Birodalom idején a bozsoki és a rohonci völgy forrásaiból vitték közel 400 éven keresztül a vizet vezetéken Savaria városába, a mai Szombathelyre. A vízvezeték a Bozsok nyugati oldalán haladó jelenlegi kerékpárút vonalában szállította a vizet.
A településhez köthető az a legenda is, hogy Mátyás király Bécs ellen vonulásakor itt ütötte fel hadiszállását. Később három és fél évszázadon keresztül a Sibrik család határozta meg Bozsok történetét, övék volt a 16-17. században épült, reneszánsz-barokk stílusú kastély is, ami ma kastélyszállóként működik. A kastélyban olyan filmeket forgattak, mint A kőszívű ember fiai, a Különös házasság és a Hány az óra, Vekker úr? A bozsoki határátkelőhelyen pedig a kilencvenes években népszerű magyar sorozat, a Kisváros néhány jelenete forgott.
| Az Írottkő Natúrpark 1997-ben jött létre, mint határon átnyúló, osztrák-magyar natúrpark. 18 települést foglal magában, központja a történelmi kisváros, Kőszeg. Az Írottkő tanösvényt az Írottkő Kilátóig vezető út mentén találjuk, megközelíthető a Hörmann-forrástól, 2 kilométer hosszú, a táblák száma 20. |
Forrás: kektura.hu, vasmegyeiertektar.hu, naturpark.hu, bozsok.hu
Előző túránkon a Vértes szépséges erdeit fedeztük fel:
Oroszlánkő közelében vár egy tündérrét | Magyar Krónika
A Vértes Kőhányáspuszta és Gánt közötti kéktúraszakasza a hegység minden szerethető jellemzőjét tartogatja számunkra. Legemlékezetesebb része Oroszlánkő vára, más néven Csáki-rom és a szemközti Oroszlánkői-barlang, felette a csodálatos, pázsitos, virágos réttel.
Fotók: Bíró Mátyás
