Egy jó alkalmazott grafika a készítő és a megrendelő számára egyaránt tetszetős, ideális esetben pedig nekünk, fogyasztóknak is tetszik. De vajon a mesterséges intelligencia milyen hatással van a szakmára? Lőrincz Attilával, a legjobb tervezőgrafikusokat díjazó Arany Rajzszög Társaság alapítójával beszélgettünk.
Az etimológiai szótárban szereplő 14-15 ezer szó nagyjából nyolc százaléka ismeretlen eredetű, de az egyes szavakhoz kapcsolódó régi elméletek is napról napra dőlnek meg – mondja Gerstner Károly nyelvész, a hosszú évek munkájával elkészült Új magyar etimológiai szótár szerkesztője. Milyen nyomokon indulnak el a szavak eredetének kutatói?
Struccpolitikával vagy katasztrófavárással válaszoljunk a klímaválságra? Takács-Sánta András egy harmadik lehetőséget mutat meg nekünk: a cselekvő reményt, egy új, ökologikus társadalom felépítésének útját.
A budapesti hídtörténetet bemutató állandó kiállítást a Közlekedési Múzeum rendezte be a Szabadság híd pesti hídfőjénél, az egykori vámszedőházban.
Izgalmas folyamatnak lehetünk kísérői, ha egy versfolyamba merülve próbáljuk megérezni, hogyan változik az ember önmagáról és a világról alkotott képe huszonéves korától negyvenéves koráig. Szabó Magda Szilfán halat című verseskötete erre hív bennünket.
A többnyire Grassalkovich-kastélyáról híres Gödöllőn igen aktív, izgalmas történetű művésztelep működött a múlt század elején, húsz éven át.
Kevés könyv van, amit annyiszor olvastam, mint Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad című kötetét. Minden életkorban mást adott, csalódnom sosem kellett benne.
Magyarországon a bölcsődei és óvodai pedagógusok között csupán 0,6 százalék a férfiak aránya, az általános iskolákban a tanárok 15, a középiskolában pedig 33 százaléka férfi egy 2021-es kutatás szerint. Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért van negatív hatással tanárokra, diákokra egyaránt? Mit lehetne tenni a tanári karok nemi kiegyenlítéséért? Németh Szilvia oktatáskutatót, szociológust, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A Csikóink kényesek című kötetben többek közt Jékely Zoltán, Weöres Sándor és Petri György fordításában olvashatjuk a vas- és rézműves cigányok népköltészetének egyszerűségükben is megkapó darabjait.
Kosztolányi Dezső lelkesedett az olasz kultúráért, sokszor járt Velencében is: a Magvető Könyvkiadó új irodalmi útikalauzában ő vezet körbe minket a lagúnák városában.
Az egészséghez vezető úton járva az Úti Madonna-kápolnához juthatunk.
Tanultál már plüssmackóktól? Lehet, hogy itt az ideje. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben és Medveálom madárszárnyon című köteteit ajánljuk.
A nyóckerbe nincs semmi, ami meg mégis, azt jobb elkerülni – ilyesmit gondolhat az, aki csak hírből ismeri a kerületet. Pedig Józsefváros szép is, izgalmas is, és sok-sok meglepetést tartogat. Ezt bizonyítja a nemrég megnyílt Józsefvárosi Múzeum.
Az elsősorban műfordítóként ismert Bartos Tibor az ötvenes években gyűjtötte össze az újpesti szegkovács cigányoktól hallott meséket. Kincs ez a kötet, ha jobbára elfeledett, láda mélyén megbúvó kincs is.
Az Országháztól alig három sarokra, a Markó utcai börtön és a Kúria szomszédságában találjuk a Budapesti Unitárius Egyházközség templomát. A saroképület robusztus méreteivel, díszes ablakaival és huszártornyaival hívja fel magára a figyelmet.
Dante Marianacci olasz költő, prózaíró, esszéista nevét hazánkban nem sokan ismerik, holott művészetére nagy hatást gyakorolt Magyarország és a magyar emberek.
Budapest utcáin sétálva bármikor rácsodálkozhatunk a minket körülvevő, mesélő falakra, és ha szerencsénk van, talán egy olyan épületbe botlunk bele, aminek létezéséről nem is tudtunk. Ilyen a bulinegyed kellős közepén, az egykori gettó határán túl, az egyik méltatlan állapotú homlokzat fedésében található Vasvári Zsinagóga.
Már 1915-ben is vehettünk sült krumplit az utcán, ha nem is egészen olyat, mint napjainkban.
120 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az egyetemisták legszofisztikáltabb törzshelye.
Rejtett templomok sorozatunk jelen részében kivételt teszünk: olyan templomról lesz szó, ami szinte már nem is létezik. Felújítási munkálatok porfelhőjében tekinthetjük meg ezekben a napokban a Vajda Péter utcai templomtornyot, amely egy néhai épületegyüttes nem mindennapi történetéről mesél.
A pánikzavar a modern kor egyik népbetegsége, talán azért, mert elfelejtettük: a Teremtőtől „ruhát” kaptunk, mely véd minket. Vajon hogyan tudjuk ezt a ruhát jól viselni? Máltai Tanulmányok lapszámbemutatóján jártunk.
Hagyományok mentén, a jövő felé tekintve – e mondatot tűzte zászlajára a Cinkotai Evangélikus Egyházközség. Csaknem ezeréves templomuk történetét megismerve nem marad kérdés, miért.
Láng Zsolt Itthonév című kötetét csak azoknak ajánljuk, akiknek van bármi közük Erdélyhez, meg azoknak, akiknek nincs. Persze legfeljebb azért sorolhatja magát valaki az utóbbi csoportba, mert még nem tudja: ismer egy szatmárit.
Államalapítás, az államalapító Szent István vagy éppen az új kenyér ünnepe – augusztus 20-ai emléknapunk az évszázadok során mind tartalmában, mind formaiságában sokat változott. Rövid áttekintésünkhöz a Fortepanról válogattunk az elmúlt száz év képanyagából.
Libapásztorként kezdte életét, később emberek pásztora, igehirdető teológus lett. A vészkorszakban zsidók tucatjainak életét mentette meg a Deák téri parókián evangélikus lelkészként, a szocialista rezsim mégis náciszimpatizánsként kezelte, rendszerellenségnek bélyegezte és bebörtönözte. Keken Andrást semmi nem törte meg: szeretetből fakadó, szeretet által vezérelt munkájával élete végéig nem hagyott fel.
Budapest titkok ezreit rejti. Eldugott utcákon, sokemeletes bérpaloták árnyékában, kisebb-nagyobb parkok lombos fái közt felfedeznivalók várnak bennünket – akkor is, ha évtizedek óta a városban élünk. Sokszor egészen váratlan helyeken bukkanunk meglepetésekre: például egy ház felemelő történetére a nyolcadik kerület kellős közepén.
Nyár, gyerekkor, édes élet. A fagylaltot szeretjük kánikulában, egész életünkben, újabb és újabb ízkombinációkban, no meg a régről ismert klasszikus ízekben is. Éppen ezért érdemes fagylaltos képeket nézegetni az elmúlt bő száz évből: többet elárulnak a maguk koráról, mint elsőre hinnénk.
Háy János Boldog boldogtalan című kötetében mindenki aktívan törekszik arra, hogy valahogyan érezze magát. Van, aki boldog, más szabad, megint más éppen boldogtalan akar lenni. Ha olvasásra adjuk a fejünket, az elbeszélővel együtt tehetünk úgy közel félezer oldalon át, mintha elhinnénk, hogy hatalmában áll bárkinek is dönteni a saját érzései felől.
Színesre festett utcák, interaktív művészeti projektek, fényfestmények várták azt a százezer embert, aki felkereste Magyarország első és egyelőre egyetlen fényfesztiválját, az évek óta nagy sikernek örvendő pécsi Zsolnay fényfesztivált.
Önismeretre tanít, elgondolkodtat, és ha elfogadjuk, irányt is mutat az élet dolgaiban Gyökössy Endre Magunkról magunknak című, számos kiadást megélt, eredetileg 1976-ban megjelent könyve.
Idén százéves a Törökőri Református Gyülekezet, melynek a Hungária körút mellett megbújó, istállóból átépített temploma immár bő hét évtizede várja a híveket.
„Az én házam, az én váram” – e mondás kiválóan rámutat arra, mennyire személyes, egyben milyen erőteljes viszony fűz minket lakhelyünkhöz. Igaz ez akkor is, ha otthonunk éppen egy olyan sátortetős kockaépület, amiből 800 ezer épül Magyarország-szerte. A Ludwig Múzeum Kis magyar kockológia. A modernitás hajlékai a kádár-korszakban című kiállítást ajánljuk.
Az Altamira-barlang rajzait és a Kárpát-medencében réges-régről fennmaradt tárgyakat mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum tárlata, amely a művészet kezdetéhez kalauzolja a látogatót.
Milyen betegség kergette öngyilkosságba József Attilát, mi köze a Cholnoky testvérek addikcióinak szakmai teljesítményükhöz, és miképp lehet, hogy Dosztojevszkij az emberi lélek mélyére látott, mégis erősebbnek bizonyultak nála szorongásai és játékszenvedélye? Németh Attila pszichiáter könyvétől sokkal többet kaphatunk, mint puszta válaszokat.
Hazánkban több tízezer hajlék nélkül maradt ember él, de a saját vagy bérlakásban lakó népesség ötöde is egészségre ártalmas, komfortot nélkülöző otthonokba jár haza. Miattuk is létfontosságú, hogy problémáikról a helyzetet jól ismerő szakértők is felszólaljanak és hallgattassanak meg minél gyakrabban.
Nagy kérdés, mikor van az a pont, amikor egy művész már nem túl fiatal, és még nem túl idős ahhoz, hogy filmet forgassanak róla. A Várdai – non solo cello című portré-dokumentumfilmet nézve azonban abban biztosak lehetünk, hogy van ilyen pillanat.
A Szépművészeti Múzeumban Kertész, Moholy-Nagy, Capa… – Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) címmel nyílt tárlat, hogy megismerjük, milyen nagy mértékben formálták a fotóvilágot hazánkból elszármazott alkotók.
