Első lépésben az arcot le kell kenni olajjal, a hajra finom selyempapír kerül. Ezután csorgatják rá a folyékony gipszet, lassan, óvatosan és egyenletesen. A megszilárdult maszkot az arcélre feszített cérna vagy drót segítségével két, esetleg három darabban törik le. Néha csak magáról az arcról készül másolat, még a fülek sincsenek benne, máskor az arc és a fej elülső része is rögzítésre kerül.
Így készülnek a halotti maszkok, de helyesebb a múlt idő használata, mert ma már csak a legritkább esetben örökítik meg így az eltávozottakat. De voltak idők és kultúrák, amikor a búcsúvétel elmaradhatatlan része volt ez az eljárás, és a haláltól számított 12-15 órával meg kellett történnie, mert azután a vonások már kezdenek elmosódni.
Uralkodók és nagy művészek ravatalához rendre odarendelték a kor jeles szobrászait, hogy maguk vagy segédeik elvégezzék a mintavételt. Ady halotti maszkját 1919. január 27-én délután vagy az esti órákban rögzítették, Jókaiét a ravatali párnával együtt öntötték ki, Mikszáth arcának lenyomatát maga Stróbl Alajos vette fel.
Kapcsolódó:
Ady Endre és a modernség kopott kocsija | Magyar Krónika
Hogyan ért össze a költő emlékezetes toposza a Nyugat indulásával azonosított modernséggel?
Kossuth Lajos halottas ágyánál két olasz gipszöntő mester dolgozott, a maszk a bebalzsamozott és hármas koporsóba zárt testtel együtt érkezett vissza az országba, hogy az emberek soha nem látott tiszteletadással róják le kegyeletüket a negyven év emigráció után hazatért egykori kormányzó előtt.
Sok halotti maszk bizonyítja, hogy az átlépés, a földi gondoktól való megszabadulás pillanatában az ember arca valóban elsimul, szinte a ráncok is eltűnnek róla. De vannak kivételek. Gellért Oszkár írja le Kortársaim című kötetében, hogy amikor Pátzay Pál szobrász műhelyében járt, hogy Babits halotti maszkját megnézze, talált egy másikat, de a fal felé fordítva. A művész nemigen akarta sem megmutatni, sem elárulni, kié a maszk, míg végre elárulta: Kosztolányiról készült. A súlyos betegség után, nagy fájdalmak között távozott költő arcán jól látszódott az arcát elcsúfító hatalmas daganat és a végvonaglás fájdalma.
Magyarországon Kisfaludy Károlyé az első bizonyított halotti maszk, és bár a 20. század közepétől már nemigen készítettek ilyet, azért vannak kivételek. Kodály 1967-ben halt meg, és készült róla maszk, Melocco Miklós is saját kezével vett mintát a festő Kondor Béláról. Vas Istvánról a felesége, Szántó Piroska maga készített öntvényt és maszkot.
A magyar közgyűjteményekben sok halotti maszkot találunk, a Petőfi Irodalmi Múzeum néhány éve kiállításon mutatta meg ezeket. Náluk található Ady, Babits, Móricz Zsigmond, Jókai és Heltai Jenő arcának lenyomata. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tárgyai között pedig Jászai Marié, illetve a tragikus módon elhunyt Bajor Gizié.
A cikk E. Csorba Csilla és Kovács Ida tanulmányai alapján készült. A cím Garaczi László versének idézete.
