A naplóíró ott állt Teleki Pál holtteste felett. Ott volt a háborús kormányüléseken, és bár tisztelte Horthy Miklóst, egy idő után nem értette az optimizmusát. Német megszállás, Bethlen István kijutása a Várból, a kiugrás kudarca – minderről első kézből számol be. Az ostromról is ír nap mint nap, hiszen hetven ember bujkál az Istenhegyi úti villájukban. Zsidók és illegális kommunisták, köztük Apró Antal felesége, akit a napló csak „proletár Kláriként” említ. Egy ház, a város, az ország küzdelme mind megismerhető a vaskos könyvből.
Zsindely Ferenc Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós kormányában is államtitkárként szolgált, Teleki Pálnak kifejezetten bizalmasa volt. A német megszállásig kereskedelmi miniszter is volt. Egy derűs magyar úr, első világháborús katonai múlttal, nemesi címmel, aki szeret vadászni, hisz a revízióban és a zsidótörvények szükségességében, tiszteli Horthyt és tart a kommunizmustól.
Ma a nevét sokan csak onnan ismerik, hogy ő volt a korszak egyik legismertebb és legaktívabb asszonyának, Zsindelyné Tüdős Klárának a férje. Tüdős Klára divatszalonjában készültek az elit népművészeti indíttatású ruhái, ezenkívül filmet rendezett, támogatta a Györffy Kollégiumot, mélyen hívő református nagyasszonyként sok jó ügy mellé állt.
Zsindelyék a zsidóüldözések idején villájukban hetven veszélyben lévő asszonynak és gyereknek adtak menedéket, miközben Tüdős Klára a város más pontjain is létesített hasonló menhelyeket, és az ostrom alatt is mindent megtett, hogy jusson ennivaló mindegyik bázisra. A már említett Apró Antalnén kívül egy ideig náluk volt Szakasits Árpádné is a három gyerekével.
Egy rendíthetetlen úriasszony – Zsindelyné Tüdős Klára története | Magyar Krónika
Divatszalonjából Horthy Miklósné és Honthy Hanna is öltözködött, és ő volt az első magyar filmrendezőnő. Hatalmas családi villájukban sok zsidó család vészelte át az üldöztetést, az új rendszer hálából kitelepítette. Okos, nagyvonalú, mélyen hívő és roppant ambiciózus keresztyén asszony volt, egyike lett a Világ Igazainak.
Ki gondolta volna ezt a zsidótörvények elfogadását támogató Zsindely Ferencről? Pedig a válasz nem is annyira rejtélyes. Ez ugyanis 1944-ben már az igazság pillanata volt, ideológiákon túli, fékevesztett valóság. Bombák hullottak, zsidókat hurcoltak el, hol a németek, hol az oroszok fenyegették a villa lakóit. Zsindely, aki a harmadik zsidótörvény elfogadását is támogatta, mindenkit, aki potenciális áldozat volt, befogadott. Mentette azokat is, akiktől korábban egy világ választotta el. És mindenről rendszeresen beszámolt a naplójában. Nem utólag rögzítette az emlékeit, hanem frissen, szinte aznap. Ugyanígy még melegében írt a kormányülésekről, a német megszállásról, a német követtel való tárgyalásokról, a már említett, elvetélt kiugrási kísérletéről. És persze a bombázásokról, a német és orosz katonák megjelenéséről, és hosszabb-rövidebb ideig való náluk tartózkodásukról, a nők ellen elkövetett erőszakról.
Míg kint elszabadult a pokol, ők Mikulás-ünnepséget rendeztek a gyerekeknek, megünnepelték a karácsonyt, esténként meséltek, imádkoztak, népdalokat énekeltek. Volt fedél a fejük felett, került étel az asztalra, és örültek, hogy a villában meghúzódók nem egy csillagos házban várják a rajtaütést.
A ház olyan zsúfolt volt, hogy mielőtt Zsindely egy székre ereszkedett, mindig megnézte, nincs-e ott is egy gyerek a sok közül…
A naplót Zsindely Ferenc a háború után, a Bárdossy-per idején a kerti madáretetőbe rejtette el, hiszen sokakra nézve volt benne terhelő információ. Egy időben kifejezetten vadásztak a naplókra, hogy abból kiderítsék, ki miben vett részt annak idején. Amikor a házaspárt 1951-ben kitelepítették – ennyit a háláról –, a három bőrkötéses füzetet Zsindely egyik kedves tanítványára, K. Kovács Péterre bízták, aki 1948-ig hadifogságban volt, így nem számíthatott számonkérésre. K. Kovácsék a vécétartályukban dugták el a naplókat, és bár náluk is volt házkutatás, a füzeteket nem találták meg.
Zsindely Ferenc 1963-ban bekövetkezett halála után Tüdős Klára a naplókat a Sárospataki Református Kollégium Kézirattárában helyezte el. Hivatalosan, de álnév alatt, így nemigen lehetett volna megtalálni. 2002-ig zárolta is a dokumentumot.
Az asszony, aki posztumusz kapta meg a Világ Igaza elismerést, 1981-ben halt meg. A Zsindely-naplók titkát már csak barátnője, az időközben szintén megözvegyült K. Kovács Péterné őrizte. Ő érezte úgy, hogy ennek a páratlan anyagnak ismertté kell válnia, ezért kilencvennyolc éves korában megkereste Szekér Nóra történészt, és elmondta neki a történetet.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára fiatal kutatója meg is találta az összegumizott, madárürülékkel szennyezett köteteket Sárospatakon.
Kifényképezte az oldalakat, amelyeket édesanyja gépelt le nagy lelkesedéssel. A jegyzetekkel ellátott, olvasmányos és belső információival a történészeket is segítő anyag 2021-ben jelent meg az ÁBTL és a Kronosz Kiadó kiadásában.
„1944. december 31. […] idén nem kell fanyalogva frakkba öltöznöm a miniszterelnök estéjére, és sajnálnom az Operaház megszokott Denevér előadásának elmulasztását. […] Klárinak örökbecsű megállapítása, hogy „igen, lehet velünk alkudni”. Jaj, hogy mennyire lehet! Mikor mi pár hónapja leköltöztünk régi uraságunkból ebbe a kis szoba-konyhás kertészlakásba boldog öreg emberpárnak, akkor az nagy engedménynek látszott. Pedig akkor volt még vizünk rogyásig, minden helyiségben villanyvilágításunk, ágyunk fejénél külön-külön lámpánk, rádiónk, ép ablakaink, melegünk és csendességünk. Azóta apránként mindez lekopott. De azzal is, haj, mennyire örömmel kiegyeznénk, ami kincsünk még megmaradt! Csak a gránát ne vinné le fejünk fölül a tetőt, csak a falat ránk ne döntse az akna, csak meg ne fagyjunk, csak éhen ne vesszünk! Nagyon lehet velünk alkudni. Nem tudom, hol van az alsó határ, van-e egyáltalán? Én jobban szeretném, ha nem is kellene kitapasztalnom soha.
De azt az egyet mondhatom, hogy így, ezek közt az egyre primitívebbé váló életkörülmények között, folytonos bizonytalanságban, örökös halálveszélyben: hogy Klárival így is boldog vagyok.
Adhat-e ennél nagyobb ajándékot eleven embernek Isten? Csak el ne szakítson minket egymástól –, s pláne, ha az eljövendő új élet felépítésében is adna valamelyest részecskét!”
Antiszemita politikusok, akik zsidókat mentettek | Magyar Krónika
Ujváry Gábor történész könyvében Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Mester Miklós és mások történetét bemutatva súlyos emberi ellentmondásokkal foglalkozik.
