Balatonfüred történetét kezdjük azzal, hogy kidurrantjuk a tetszetős és logikusnak tűnő hamis vélekedések ballonját. Először azt, hogy a nevében a fürdik ige valamely alakja rejtőzne. Szó sincs róla! Füred a fürjekről kapta a nevét, ezek a vonuló madarak valószínűleg nagy számban voltak jelen a területen. Talán szerették a gyógyvizet? Ezzel el is jutottunk a másik cáfolandó várostörténeti alapvetéshez. Mert bármilyen meglepő, Füred fejlődésében nem a Balaton, hanem a 17. század végén felfedezett gyógyvíz, a savanyúvíz játszotta a főszerepet. Emiatt lett népszerű, híres, sőt gazdag a település, amely már a tihanyi apátság alapítólevelében is szerepelt, és évszázadokon át a bencések birtoka volt.
Felvirágzó fürdőkultúra
„Amikor a gyógyvíz összetételét valamennyire meg tudták állapítani, Füred kezdett részévé válni az európai fürdőkultúrának – magyarázza Praznovszky Mihály irodalomtörténész, muzeológus, a város történetének alapos ismerője. – Olyan fejlett és népszerű helyek példáját követte, mint Karlsbad, Bad Gastein, Baden bei Wien, Bad Ischl vagy Pöstyén. A fürdőbe érkező vendégek Füreden is elvárták a megszokott szolgáltatásokat és infrastruktúrát, például kúrszalont, gyógyvizes kezeléseket, gyógykutakat, ivókúrák közben kellemes pihenő- és sétatereket, szállást, éttermet és szórakozási lehetőségeket.”
Zenepavilonok épültek, bálokat, hangversenyeket rendeztek, hiszen ezek hozzátartoztak a fürdőélethez. Nem csoda, hogy Fürednek már akkor volt magyar nyelvű színháza, amikor Pestnek még nem, 1831-ben. Vándortársulatok játszottak benne jobbára könnyed, zenés darabokat.
A fürdő a bencésekhez tartozott. A tihanyi apát felelőssége volt, hogy alkalmazzon fürdőigazgatót, személyzetet, orvost, kertészt, mindenkit, akire szükség volt, és ellenőrizze a szolgáltatások minőségét. Az egyház gondos, jó gazda volt, telkeket jelölt ki, épületeket adott bérbe, felismerte a Füredben rejlő lehetőséget. Invesztált, fejlesztett, és a hasznot visszaforgatta.
Ember a vízben!
A füredi savanyúvizet csúzos betegségekre, gerincbántalmakra ajánlották, emellett a gyomor megbetegedésein is segített. A település a 19. században a szívgyógyászat egyik központja is lett védett klímája, tiszta és nyugalmas környezete, valamint az itt működő kiváló orvosok miatt. Akkor már ligetek, árnyas sétautak, erdők várták a kíméletre szoruló lábadozókat.
„A 19. században már hagyománya volt a szőlő- és borkultúrának is, az idelátogató Kazinczy Ferenc például alig talált ki a szőlőből séta közben – idézi fel Praznovszky Mihály. – Ebben a században kezdték felfedezni magát a Balatont is. A század elején József főherceg nagy lehetőséget látott a tóban, épített is rá a hévízihez hasonló, hosszú mólós kabinfürdőt, ahol férfiak és nők biztonságosan elkülönítve merülhettek alá. Sokáig azt hitték, a Balaton maga is gyógyvíz, a fürdőházakba be is vezették a vizét, és felmelegítve alkalmazták kádfürdős kezeléseknél. Blaha Lujza is esküdött a gyógyító erejére. Órákon keresztül elücsörgött benne, s úgy érezte, utána megfiatalodva jött ki a partra. Akkoriban még kevesen tudtak úszni, az első úszók egyike egy német férfi volt, aki bemutatta a tudományát a parton állóknak. Csónakból vetette magát a vízbe, csakhogy a szél elfújta a csónakot, így ki kellett úsznia a partra. Ez azért volt problémás, mert ruhátlanul úszott… Wesselényi Miklósról pedig feljegyezték, hogy amikor itt járt, átúszta a tihanyi öblöt.”
Hölgyek, urak és SZOT-beutalók
Az első Anna-bált a reformkorban tartották, és idővel jelentős eseménnyé nőtt, de Füred robbanásszerű fejlődése csak a 19. század második felére tehető. Akkor épültek a ma is megcsodálható villák, egyre több szállás, étterem létesült, illetve elkészült a palackozó is.
„A környékbeli nemesek összefogtak, és fürdőfejlesztési bizottságot hoztak létre. Lent a téren volt a nagy vendégkönyv, abba mindenki beleírhatta a javaslatát, ötletét. Jó lenne még több öltöző, étterem, tánchely – ilyenek kerültek bele. Fontos feladat volt, hogy valahogyan megkönnyítsék az ideutazást, hiszen egy napon át zötykölődni postajáraton vagy hintón nem volt kellemes. Amikor létrejött a gőzhajózási részvénytársaság, a déli partról már hajóval is át lehetett jönni ide, sőt lehetett hajókirándulást is tenni Badacsonyba vagy Keszthelyre. Aztán 1861-ben megépült a déli vasút, de Füredre csak 1909-ben ért el a sínpár. Sokat adott ebben az időszakban a település szellemiségéhez Jókai Mór jelenléte is. Ha ő és Laborfalvi Róza megérkezett a szezon elején, az bekerült a lapokba. Igazi celeb volt a maga korában, ahogyan Blaha Lujza is. Sokan csak azért látogattak ide, hátha meglátják őket élőben” – meséli Füred krónikása.
Nagy élet folyt a településen, főleg júniusban és augusztusban, majd kicsit később is. A kúrszalonokban az urak kártyáztak, a hölgyek zenét hallgattak, a sétányon a pántlikától a csiszolt ivópoharakon át a pipáig mindent lehetett kapni. Csattogtak a sétabotok, villogtak a napernyők, volt sétakocsikázás, hosszú séták, fürdő-, ivó- és egyéb kúrák, teniszpartik, vitorlázás, lövészet, este hangverseny, színház és bál.
Ezen a ponton szinte minden történet trianoni fordulatot vesz, de az a helyzet, hogy Füred számára a veszteség előnyt jelentett. A Monarchia kultikus fürdői Bártfától Pöstyénen át Herkulesfürdőig nagyrészt odalettek, ami felértékelte a magyar kézen maradó községet.
Füred történetében a második világháború után új fejezet nyílt, megjelentek a SZOT- és vállalati üdülők, új szálláshelyek létesültek, beköszöntött a tömeges nyaralás és turizmus kora. A közelmúlt és a jelen megint a minőségről, a fejlődésről és a stílusról szól. És arról, hogy ne csak nyaralni, de élni is jó legyen a városban.
| Füredi ciceronénk: Praznovszky Mihály Rendezzünk Krúdy-reggelit! Ez csak egy Praznovszky Mihály számtalan ötlete közül, aki három évtizede él Balatonfüred közvetlen közelében, Nemesvámoson. A Krúdy-reggeli, azaz gábli egy igen ráérős, békebeli többfogásos étkezés. A Blaha étteremben szolgálják fel, és miközben a vendégek a libatepertőbe harapnak, liptói túrót kennek a kenyérre, és lecsós virslivel meg töltött káposztával bíbelődnek, Krúdy Gyula Füreden született írásaiból is kóstolót kapnak. Ez a komótos és cseppet sem kímélő étkezés eltart úgy kora délutánig. Aki jelentkezik rá, legjobb, ha napokkal korábban elkezdi készíteni a gyomrát. Az ötlet éppen olyan szellemes és életigenlő, mint az irodalomtörténész és muzeológus egész életműve. Ilyenek a könyvei, előadásai, interjúi. Informálnak és szórakoztatnak egyszerre. Praznovszky Mihály Nógrádban született, szinte természetes, hogy Madách Imre és Mikszáth Kálmán kutatója lett, majd tágabb értelemben a 19. század nagy ismerője. Vezette a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot, jó ideje a balatoni táj határozza meg érdeklődését és hétköznapjait. Füreden mindenki ismeri, mindenhol otthon van, könnyedén tud parkolni és reggelizni, sétákat vezet, helytörténeti anyagokat publikál, és már most tele van ötlettel, hogyan ünnepelje meg a város Jókai Mór születésének jövőre esedékes 200. évfordulóját. |
