Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Földházi Árpád
Különleges épület áll a soproni Kossuth Lajos utca tekintélyt parancsoló, történelmi villái között. Már a neve is varázslatos: Bűvösvölgy. Belépve pedig egy olyan világ tárul elénk, amelybe még a felnőttek is ritkán nyernek betekintést. A média és a hírközlés színfalak mögötti birodalma ez, ahol a gyerekek élmények útján, alkotva tanulhatják meg, hogyan válhatnak értő, felkészült médiafogyasztókká.
Három teljesen különböző ház áll a soproni Kossuth Lajos utcai villasoron. Az első a környék jellegzetes eleme, százéves, historizáló épület, a második a kétezres évekből való üvegfalas, modern mérőház, a harmadik régi, előregyártott vázszerkezetű irodaépület. Bár koruk és stílusuk eltér, léptékük és méretük mellett hófehér színűk egységgé kovácsolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ingatlanjait.
A 21. század egyik kulcsfontosságú készsége a médiaműveltség, hiszen sem cél, sem megoldás nem lehet az, hogy a gyerekeket elzárjuk a médiakultúra elől. A médiaműveltség fejlesztésével viszont hozzáértő, felelősségteljes média-írástudókká válhatnak, akik képesek kritikusan értelmezni mindazt, amit látnak és hallanak
A harmónia megteremtése azonban nem volt könnyű feladat. Pláne nem a 2020 augusztusa óta látogatható Bűvösvölgy átalakításakor. Hiszen a médiaértés-oktató központnak egyszerre kellett fiatalokat megszólító, modern hangulatot sugároznia és megőriznie a villasor romantikus hangulatát. A tervezési folyamatra így emlékszik vissza Lenzsér Péter Ybl-díjas építész: „Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a meglévő épületet, annak tereit hogyan tudjuk megfeleltetni a központ határozott és konkrét programjának.” Mivel a professzionális felszereltségű stúdiók nagy belmagasságot igényeltek, a tetőszerkezet teljes újragondolására volt szükség, amely a hely egyik legnagyobb előnyévé vált. Ha ma valaki kívülről nézi az él nélküli, fénylő íveket, úgy érezheti, mintha az épületnek nem lennének felső határai, vagy legalábbis valahol az égben végződnének.
A másik nagy kérdés az volt, miként lehet a ház külsején megjeleníteni azt, hogy a betérő egyszerre találja majd magát egy tekintélyes, modern eszközparkú térben és egy játékos hangulatú, vidám, kreatív gyermekbirodalomban. „Végig az foglalkoztatott minket, hogyan lehet mindezt kifelé kommunikálni. Hogyan érzékeltethetjük ezt azokkal a soproniakkal, akik csak elmennek az utcán a Bűvösvölgy előtt?” – magyarázza a tervezés fő szempontjait Lenzsér Péter. Végül egy különleges megoldásban találták meg a választ. Magyarországon elsőként olyan strukturált betonhomlokzatot terveztek, amelynek kétszázötven négyzetméteres felületén a napfény és az árnyék játékának hatására egy éles – a Lőverek fenyves erdejét ábrázoló – kép jelenik meg. Mindez kiegészül a környező növények árnyékának kivetülésével, ami csak fokozza az élményt. „Ennek megalkotása a kollégáimnak és nekem is hihetetlenül izgalmas kaland volt” – eleveníti fel az építész. Nem is csoda, hogy a csapat elnyerte Az év háza 2021 egyik különdíját.
A Bűvösvölgy épületében három szinten hat különböző méretű és tematikájú stúdióban tartanak gyermekcsoportoknak foglalkozásokat. „A médiaszövegek tudatos kezelésére szeretnénk rávezetni a fiatalokat. Ezt úgy szeretnénk megvalósítani, hogy lehetőséget adunk nekik arra, hogy maguk állítsanak elő médiatartalmakat, és a saját tapasztalataikon keresztül értsék meg a működésüket” – magyarázza a központ módszerét Katona Gergely, az NMHH a Bűvösvölgy működtetéséért is felelős digitálisműveltség-fejlesztési osztályának vezetője.
A film-, hang-, kép-, hír-, reklám- és netstúdiókban a gyerekek különböző szerepekbe bújhatnak. A filmstúdióban saját maguk által kitalált jeleneteket vehetnek fel, kipróbálva a greenbox vagy a háttérvetítéses képek adta lehetőségeket. Ezután a hangstúdióban a nagyobbak saját rádióműsort készíthetnek, a kisebbek animációs filmek részleteihez zörejezhetnek. A fiatalok emellett megtapasztalhatják, hogyan lehet ugyanabból a híranyagból különböző álláspontokat képviselő riportokat készíteni, és hogy miként módosíthatja a retusálás egy kép jelentését. A Netkockázat című foglalkozáson pedig olyan helyzetekkel ismertetik meg őket, mint az online zaklatás, így saját döntéseiken keresztül értik meg a jelenség működését, lehetséges következményeit és kivédésének módjait.
„A biztonságos internethasználat kulcsfontosságú. A gyerekek egyre korábban kapnak internetezésre alkalmas eszközöket, egyre korábban regisztrálnak a közösségimédia-oldalakra is, a szülők azonban lassabban követik ezt a változást, ami egyfajta hasadást okoz” – mondja Katona Gergely, hozzátéve, bár a gyerekeknek technikailag, manuálisan ügyesek, szükségük van segítségre. Hiszen a digitális lét való életre gyakorolt hatását, az ottani tettek itteni következményeit a felnőttek látják át. Jó, ha ezt a segítséget nem leereszkedő, hanem odafigyelő, a fiatalok érdeklődésére nyitott attitűddel tudják a szülők megadni. Ahogy a szakember fogalmaz: „Az a legfontosabb, hogy családok – akár egy Bűvösvölgyben tett látogatás hatására – minél többet beszélgessenek a virtuális világban és a valóságban szerzett tapasztalataikról is.”
Cseppke, a csikó története nemcsak a Przsevalszkij-lovakat, de a puszta élővilágát is bemutatja a cselőpóktól egészen a rétisasig. Török Zoltán kamaszkorában fedezte fel a Hortobágyot, és nem tud betelni vele. Pedig a világ megannyi vidékéről készített már sokszorosan díjazott természetfilmeket.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
