Így telt meg újra élettel az ózdi gyár
Az ipari örökség megóvása mellett a helyi közösség is gazdagodott az egykor városnyi területű létesítmény épületeinek rehabilitációjával.
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Földházi Árpád
Különleges épület áll a soproni Kossuth Lajos utca tekintélyt parancsoló, történelmi villái között. Már a neve is varázslatos: Bűvösvölgy. Belépve pedig egy olyan világ tárul elénk, amelybe még a felnőttek is ritkán nyernek betekintést. A média és a hírközlés színfalak mögötti birodalma ez, ahol a gyerekek élmények útján, alkotva tanulhatják meg, hogyan válhatnak értő, felkészült médiafogyasztókká.
Három teljesen különböző ház áll a soproni Kossuth Lajos utcai villasoron. Az első a környék jellegzetes eleme, százéves, historizáló épület, a második a kétezres évekből való üvegfalas, modern mérőház, a harmadik régi, előregyártott vázszerkezetű irodaépület. Bár koruk és stílusuk eltér, léptékük és méretük mellett hófehér színűk egységgé kovácsolja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ingatlanjait.
A 21. század egyik kulcsfontosságú készsége a médiaműveltség, hiszen sem cél, sem megoldás nem lehet az, hogy a gyerekeket elzárjuk a médiakultúra elől. A médiaműveltség fejlesztésével viszont hozzáértő, felelősségteljes média-írástudókká válhatnak, akik képesek kritikusan értelmezni mindazt, amit látnak és hallanak
A harmónia megteremtése azonban nem volt könnyű feladat. Pláne nem a 2020 augusztusa óta látogatható Bűvösvölgy átalakításakor. Hiszen a médiaértés-oktató központnak egyszerre kellett fiatalokat megszólító, modern hangulatot sugároznia és megőriznie a villasor romantikus hangulatát. A tervezési folyamatra így emlékszik vissza Lenzsér Péter Ybl-díjas építész: „Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy a meglévő épületet, annak tereit hogyan tudjuk megfeleltetni a központ határozott és konkrét programjának.” Mivel a professzionális felszereltségű stúdiók nagy belmagasságot igényeltek, a tetőszerkezet teljes újragondolására volt szükség, amely a hely egyik legnagyobb előnyévé vált. Ha ma valaki kívülről nézi az él nélküli, fénylő íveket, úgy érezheti, mintha az épületnek nem lennének felső határai, vagy legalábbis valahol az égben végződnének.
A másik nagy kérdés az volt, miként lehet a ház külsején megjeleníteni azt, hogy a betérő egyszerre találja majd magát egy tekintélyes, modern eszközparkú térben és egy játékos hangulatú, vidám, kreatív gyermekbirodalomban. „Végig az foglalkoztatott minket, hogyan lehet mindezt kifelé kommunikálni. Hogyan érzékeltethetjük ezt azokkal a soproniakkal, akik csak elmennek az utcán a Bűvösvölgy előtt?” – magyarázza a tervezés fő szempontjait Lenzsér Péter. Végül egy különleges megoldásban találták meg a választ. Magyarországon elsőként olyan strukturált betonhomlokzatot terveztek, amelynek kétszázötven négyzetméteres felületén a napfény és az árnyék játékának hatására egy éles – a Lőverek fenyves erdejét ábrázoló – kép jelenik meg. Mindez kiegészül a környező növények árnyékának kivetülésével, ami csak fokozza az élményt. „Ennek megalkotása a kollégáimnak és nekem is hihetetlenül izgalmas kaland volt” – eleveníti fel az építész. Nem is csoda, hogy a csapat elnyerte Az év háza 2021 egyik különdíját.
A Bűvösvölgy épületében három szinten hat különböző méretű és tematikájú stúdióban tartanak gyermekcsoportoknak foglalkozásokat. „A médiaszövegek tudatos kezelésére szeretnénk rávezetni a fiatalokat. Ezt úgy szeretnénk megvalósítani, hogy lehetőséget adunk nekik arra, hogy maguk állítsanak elő médiatartalmakat, és a saját tapasztalataikon keresztül értsék meg a működésüket” – magyarázza a központ módszerét Katona Gergely, az NMHH a Bűvösvölgy működtetéséért is felelős digitálisműveltség-fejlesztési osztályának vezetője.
A film-, hang-, kép-, hír-, reklám- és netstúdiókban a gyerekek különböző szerepekbe bújhatnak. A filmstúdióban saját maguk által kitalált jeleneteket vehetnek fel, kipróbálva a greenbox vagy a háttérvetítéses képek adta lehetőségeket. Ezután a hangstúdióban a nagyobbak saját rádióműsort készíthetnek, a kisebbek animációs filmek részleteihez zörejezhetnek. A fiatalok emellett megtapasztalhatják, hogyan lehet ugyanabból a híranyagból különböző álláspontokat képviselő riportokat készíteni, és hogy miként módosíthatja a retusálás egy kép jelentését. A Netkockázat című foglalkozáson pedig olyan helyzetekkel ismertetik meg őket, mint az online zaklatás, így saját döntéseiken keresztül értik meg a jelenség működését, lehetséges következményeit és kivédésének módjait.
„A biztonságos internethasználat kulcsfontosságú. A gyerekek egyre korábban kapnak internetezésre alkalmas eszközöket, egyre korábban regisztrálnak a közösségimédia-oldalakra is, a szülők azonban lassabban követik ezt a változást, ami egyfajta hasadást okoz” – mondja Katona Gergely, hozzátéve, bár a gyerekeknek technikailag, manuálisan ügyesek, szükségük van segítségre. Hiszen a digitális lét való életre gyakorolt hatását, az ottani tettek itteni következményeit a felnőttek látják át. Jó, ha ezt a segítséget nem leereszkedő, hanem odafigyelő, a fiatalok érdeklődésére nyitott attitűddel tudják a szülők megadni. Ahogy a szakember fogalmaz: „Az a legfontosabb, hogy családok – akár egy Bűvösvölgyben tett látogatás hatására – minél többet beszélgessenek a virtuális világban és a valóságban szerzett tapasztalataikról is.”
Az ipari örökség megóvása mellett a helyi közösség is gazdagodott az egykor városnyi területű létesítmény épületeinek rehabilitációjával.
Jártunk patakvölgyben, tisztáson, árnyas ösvényen. Szóba kerültek szerzetesek, püspökök, sztárséfek, Elon Musk és a nyíllal megsebzett indiánok. Ettünk, ittunk, elképedtünk, és aki azt hiszi, hogy az erdőben csak a csalán, a kökény meg a gombák ehetők, az nem tudja, mit veszít. Növényvakok, figyelem: Bózsó Gyula erdész varázslata következik.
Boldogság, ha az ember báránybégetésre kel, a munkahelye pedig egy Michelin-díjas étterem. Ahhoz azonban, hogy mindezt megteremtse, tíz olyan év kellett, amely alatt mintha húszat élt volna. Kun A. Luca és Pohner Ádám, az Iszkor fiatal tulajdonosai erről meséltek nekünk Mályinkán, ahol a régió legfinomabb fogásai közös akaratból készülnek.
A Bükki Csillagda az ország egyik legkülönlegesebb tudományos ismeretterjesztő intézménye. Aki ide ellátogat, közelebb kerülhet annak a megértéséhez, hol is van a helyünk a világmindenségben.
Ideális helyszín az élethez – mondja Regős József barlangkutató régész és helytörténész Szilvásváradról, ahol többek között a kezdetekről, a személyes és a földtörténeti múltról beszélgettünk, így például arról is, hogy hogyan került a Bükk az Egyenlítő környékéről a ma ismert helyére.
Szerves része a Duna, állandó lüktető ér az életében. Ha teheti, mindennap komppal utazik, az a nyolc perc számára maga a lelki felfrissülés. Varga Livius sok helyen élt, Ráckevén viszont testközelből tapasztalja meg a vízparti életminőséget. A pszichológus, zenész és előadóművész szerint kimaxoltuk az individualizmust, és ideje belendítenünk egymást a jóba. Erről beszélgettünk a számára kedves környékbeli helyszíneken.