Miért pislog a miskolci kocsonyában a béka?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka” szólás jelentésének jártunk utána.
Idén is összeszámolják az itthon telelő ragadozómadarakat.
Az újjászületett geszti Tisza-kastélyban az egykor itt élt lenyűgöző személyiségek történetét is megismerhetjük.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal vessünk egy pillantást Erzsébetvárosra.
Rockenbauer Pál nevéhez fűződik a magyar televíziózás legcsodálatosabb alkotása, a Másfélmillió lépés Magyarországon. Ez a nagy tudással, hazaszeretettel, kíváncsisággal és becsülettel készített filmsorozat generációk alapélményévé vált.
Az aranykincseket a második világháború idején rejtették el.
A magyar sport kiválóságait ünnepelték a Magyar Állami Operaházban január 13-án. Az Év férfi sportolója Kós Hubert lett, aki 21 évesen vehette át a rangos díjat, míg a női kategóriában Gulyás Michelle öttusázó bizonyult a legjobbnak. Az esemény a magyar sportolók eredményeinek és elkötelezettségének méltatása mellett a jövő kihívásaira is felhívta a figyelmet.
1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső író, publicista, tanár. A két háború közötti magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja volt, írásaival aktívan formálta a magyar közéletet, gondolkodást és kultúrát.
Tanultál már plüssmackóktól? Lehet, hogy itt az ideje. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben és Medveálom madárszárnyon című köteteit ajánljuk.
A nyóckerbe nincs semmi, ami meg mégis, azt jobb elkerülni – ilyesmit gondolhat az, aki csak hírből ismeri a kerületet. Pedig Józsefváros szép is, izgalmas is, és sok-sok meglepetést tartogat. Ezt bizonyítja a nemrég megnyílt Józsefvárosi Múzeum.
Nála jobban kevesen ismerik a Tisza-tó élővilágát és rejtett zugait, hiszen előbb egy sorozatban, majd egy egész estés moziban mesélt „az ember alkotta paradicsom” szépségeiről és problémáiról. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató minden tevékenysége segélykiáltás az egyre fogyó vizeinkért.
Február 20-án különleges zenei utazás várja a közönséget a tizedik, jubileumi Cziffra Fesztivál Világok találkozása című koncertjén, a MOMkultban.
Legendás iskolák, legendás pedagógusok, magyar módszerek és innovációk. Tanulni többet jelent, mint elsajátítani a tananyagot, többet az ismeretszerzésnél is. A tanulás fejlődés, érlelődés, kiteljesedés és alkotás. Jó esetben egy egész életen át.
Menekültek Nemzeti Könyörgő Temploma – ezzel a névvel, országos gyűjtés eredményeként épült fel Kőbányán a Pongrác úti katolikus templom, amelyet Zadravecz István püspök a Feltámadott Krisztus titulussal avatott egy évszázada, 1925. november 15-én.
Nevezték szőkének, vadnak, a legmagyarabbnak, de leginkább kanyargósnak. A Tisza folyása Magyarországra érve lelassul, a környező országokból érkező hulladék így itt talál új otthonra. A szemétfolyamot elsőként a kiskörei vízerőmű fogja meg; itt beszélgettünk a PET Kupa Egyesület néhány önkéntesével.
A PajtaKult csapata részt vett a tavalyi busójáráson, és uradalmi pajtából szálláshelyként, selyemgyárból kulturális negyedként újjászületett épületekbe is ellátogatott Mohácson.
A brutalista című film főhőse fiktív karakter. A történet egy emigráns magyar építészről szól, aki új hazájában a csúcsra jut. Sorozatunkban a brutalista stílus jeles képviselőjét, a Londonban alkotó Goldfinger Ernőt mutatjuk be.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról vagy zeneműről, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal egy évekkel korábbi, kizárólag nyomtatásban megjelent epizódot hoztunk, amelyben Kocsár Balázs karmester, a Magyar Állami Operaház egykori főzeneigazgatója mondja el, mit jelent neki Wagner Parsifal című operája.