Enyedszentkirály, 1913
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországba. Ezúttal kastélynézőbe az erdélyi
Enyedszentkirályra.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországba. Ezúttal kastélynézőbe az erdélyi
Enyedszentkirályra.
A kivájt fatörzzsel kezdődött, és most az atom-tengeralattjárónál tartunk. A víz, a szél, a mágnesesség, az idő és az emberi tudás – minden és mindenki hozzátette a magáét. Van Zebegényben, a Dunához közel egy múzeum, amelynek alapítója el akarta mesélni a hajózás hosszú és szép történetét.
Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a jelenség nem is az ötvenes években kezdődött.
A brutalista című film főhőse fiktív karakter. A történet egy emigráns magyar építészről szól, aki új hazájában a csúcsra jut. Ez a leírás az olimpiai bajnok Tarics Sándor építőmérnökre is illik.
Jubileumot ünnepel a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás zászlóshajója.
Egy vadkamera felvételén bukkant fel mindkét faj. Mit jelent mindez?
Hallgassa meg a Reptető című albumot!
Heltai Gáspár ábécéskönyve, a debreceni kollégiumban tanító Maróthi György Arithmeticája, Apáczai Csere János enciklopédiája: fejezetek a magyar tankönyvírás történetéből.
Az egészséghez vezető úton járva az Úti Madonna-kápolnához juthatunk.
Az ország egyik legjobb Hamletje volt. Művelt, érzékeny, mindenkitől sokat követelő színész. Egy finom úr, néha faksznis öregember, sármos, huncut színészóriás. A 99 éve született Mensáros Lászlóra pályája négy epizódjával emlékezünk.
Nagy hagyományra tekint vissza Magyarországon a léggömbök reptetése: magyar paptanárok már a Montgolfier testvérek első útja után elkezdtek kísérletezni a ballonokkal.
A Dunántúli-középhegység egyik különleges vidékén, a Vértes rengetegében túráztunk. A 28 kilométeres táv a közel 20 centiméteres hóban embert próbáló, de felejthetetlen élmény volt.
Olyan ábrázolást látni a világról, ami közvetlen kapcsolatot közvetít a látottakról, gyógyító. Nem is az ábrázolás módja, hanem a hiánycikknek számító kapcsolat miatt. Bodor Zoltán képei ezt az élményt adják. Ablakok és kilátások címmel Vácott nyílt kiállítása a magyar kultúra napján.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal egy évekkel korábbi, kizárólag nyomtatásban megjelent epizódot hoztunk, amelyben Ferenczi György mondja el, mit jelent neki Sárdy János Rózsalevél című dala.
Kiáltványt tett közzé a magyar kultúra napján az Artisjus és a Nemzeti Kulturális Alap, egyúttal meghirdették a magyar dalszerzés évét 2025-ben. A döntés oka több zenei évforduló és „az anyanyelv zenei párja”, a dal értékének megőrzése is a mesterséges intelligencia korában. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat.
A Tüskevár és a Téli berek című műveket legalább akkora tévedés a gyerekkönyvek közé sorolni, mint a hazaszeretet nagyregényét, A Pál utcai fiúkat. Ugyanis örökérvényű gondolatokat tartalmaz a gyermekneveléstől a globális felmelegedésig szinte mindenről.
A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyományos sokác bab elkészítésének titkát is megtudta.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.