A csillagász, aki huszárkardját a Dunába dobta – Kondor Gusztávra emlékeznek Hercegszántón
Hercegszántón augusztus 7-én emlékeznek meg a 200 éve született tanárra, csillagászra, aki Klapkával együtt a végsőkig védte Komárom várát.
Hercegszántón augusztus 7-én emlékeznek meg a 200 éve született tanárra, csillagászra, aki Klapkával együtt a végsőkig védte Komárom várát.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.
A nevezett tortákban a Dobos-torta jellegét adó alapanyagokat kellett felhasználni.
A Liliomfi több mint hetven év után is habkönnyű szórakozást nyújt. Makk Károly korai klasszikusa először érhető el streamingen a Filmio kínálatában.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban a növényábrázolás művészét mutatjuk be, akinek képeivel átfogó botanikai művekben és a Búvár Zsebkönyvekben is találkozhattunk.
Egy jó alkalmazott grafika a készítő és a megrendelő számára egyaránt tetszetős, ideális esetben pedig nekünk, fogyasztóknak is tetszik. De vajon a mesterséges intelligencia milyen hatással van a szakmára? Lőrincz Attilával, a legjobb tervezőgrafikusokat díjazó Arany Rajzszög Társaság alapítójával beszélgettünk.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „dűlőre jut” szólás jelentésének jártunk utána.
Egy Miskolcon élő asszony, Juszkóné Molnár Éva megírta, milyen volt az élet egy szorgalmas és tehetős kisalföldi parasztcsaládban a század első felében.
A szépség művészi megjelenítése sokszor nehezebb feladat, mint a groteszké, a csúfé vagy a rémítőé. A szép, ha nem jól ragadják meg, könnyen közhelyesbe, sőt giccsesbe fordul, a drámaiságot végképp nehéz vele ábrázolni.
Kurátori tárlatvezetések, épületséták, és különleges tematikus kiállítások segítik idén nyáron a Néprajzi Múzeum látogatóit abban, hogy közelebb kerüljenek a néprajz világához.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napját augusztus 8-án, Esma Redžepova születésnapján rendezik meg. Idén hét ország 16 helyszínén 50 zenekar lép fel a cigány zene sokszínűségét ünneplő eseményen. A központi helyszín Debrecen lesz.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
A magyar modernista építészet fontos alakja volt a különös politikai utat bejáró Molnár Farkas. A pécsi Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtárban szeptemberig látható kiállítás Molnár képzőművészeti munkásságát mutatja be.
A draco lovasrohamok alkalmával felduzzadt a széltől, illetve sziszegett is.
Herkulesfürdő Európa legrégebbi gyógyhelyei közé tartozik.
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvák között? Hogyan került az Akadémiára a Gutenberg-biblia egy lapja? Melyik volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv? Babus Antal irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.