Kiáltványt tett közzé a magyar kultúra napján az Artisjus és a Nemzeti Kulturális Alap, egyúttal meghirdették a magyar dalszerzés évét 2025-ben. A döntés oka több zenei évforduló és „az anyanyelv zenei párja”, a dal értékének megőrzése is a mesterséges intelligencia korában. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat.
A Tüskevár és a Téli berek című műveket legalább akkora tévedés a gyerekkönyvek közé sorolni, mint a hazaszeretet nagyregényét, A Pál utcai fiúkat. Ugyanis örökérvényű gondolatokat tartalmaz a gyermekneveléstől a globális felmelegedésig szinte mindenről.
A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyományos sokác bab elkészítésének titkát is megtudta.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Puskás kortársa és két válogatott meccsén csatártársa is volt, mégis alig ismerik itthon Nyers István kalandos, ellentmondásokkal teli életét. Hiánypótló könyv született A világcsavargó Inter-gólkirályról. Ott a helye minden magyar focirajongó könyvespolcán.
A jórészt hazánkban forgatott A brutalista vágója, Jancsó Dávid mellett Sipos Zsuzsannát is jelölték az ugyancsak nálunk forgatott gigantikus blockbuster, a Dűne folytatásának berendezéséért.
Mundruczó Kornél hollywoodi babérokra törő kísérlete, vadnyugat a vidéki Magyarországon: sci-fi, akció és dráma is szerepel újabb összeállításunkban.
Az Egyenlítő közelében, trombitáló elefántok között vagy az alaszkai hómezőkön is rendre eszébe jutott, mi lehet otthon. Otthon, azaz az erdőben, a patakparton, Somogyban. A világ másik felén is számontartotta, mikor kezdődik a szarvasbőgés, mikor kezdenek húzni a szalonkák.
Átadták Budapesten azt a dokumentumot, amely a magyar tánc hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségébe emeli. Az UNESCO döntése Paraguayban született meg december elején, az ünnepséget január 23-án tartották a Hagyományok Házában.
A legjobb emberközpontú fotográfiáért 2023-ban André Kertész-díjat, 2024-ben Hemző Károly-díjat nyert egy mindössze huszonhat éves fotóriporter sorozata idős nagyszüleiről. Szajki Bálint Egészségben és betegségben című dokumentarista anyaga elégia a tabukkal kitakart megmásíthatatlanról, az elmúlásról.
Szajki Bálint fotóriporter nagyszüleiről készült, több díjjal is elismert sorozatához nem lehet nem kapcsolódni: képköltészet bármelyikünk lehetséges alkonyáról. Interjú.
A mustra február 3. és 9. között zajlik majd a Corvin Moziban, seregnyi filmet tekinthetünk meg kedvező áron a fesztiválon.
Bár még csak az év legelején járunk, ki merjük jelenti, A brutalista az év legnyomasztóbb filmje, az Adrien Brody főszereplésével készült, nagyrészt hazánkban forgatott dráma január 23-tól látható országszerte a mozikban.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „ő sem jobb a Deákné vásznánál” szólás jelentésének jártunk utána.
Fekete István rejtélyes élete, a tánc szabad lelkülete, magyar sikerfilmek zsinórban és szellemidézés nem csak indiánoknak Cseh Tamás születésnapján. Lehetőségek klisémentes ünnepléshez.
A brutalista című film főhőse fiktív karakter. A történet egy emigráns magyar építészről szól, aki új hazájában a csúcsra jut. Az alkotók három bevándorló építész történetét gyúrták össze, ezek egyike a nálunk kevéssé ismert Breuer Marcell, aki Pécsen született, és bár 1920-tól nem Magyarországon élt, élete végéig hibátlanul beszélt az anyanyelvén.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most éppen a Pozsony vármegyei Malackára.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
