Így fest az ’56 utáni Budapest az Árva című filmben
Megérkezett Nemes Jeles László alkotásának új előzetese.
Megérkezett Nemes Jeles László alkotásának új előzetese.
A 190 éve született „legzseniálisabb és legmagyarabb tudós” öröksége ma is eleven Lillafüreden. Az utolsó lánglelkű magyar gondolkodó a Bükkben volt igazán otthon. A Pele-ház Borosnyay Kamillával kötött házasságának is emléket állít. Kihagyhatatlan hely egy nagyformátumú személyiség megismeréséhez.
A Nemzeti Galériában pedig Tihanyi Lajos és Fényes Adolf kerülnek terítékre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
„A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől” – hirdeti a Világeleje Ünnep 2075 mottója. November 15-én szakértők, előadók és a hallgatóság közösen alkotnak elérhető víziót arról, mi a jó élet, és hogyan juthatunk el oda. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológus egyetemi docense a rendezvény szellemi alapítója. Világeleje című sikerkönyve szerint létezik harmadik út a zöldre festett fogyasztói társadalom és a civilizációs összeomlás között: a cselekvő remény útja.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A makói születésű, de a Házsongárdi temetőben nyugvó, tragikus életű költő, Hervay Gizella története sorozatunk következő epizódja.
A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat minden évben felhívja a figyelmet a történelmi épületek és a kulturális sokszínűség megőrzésének fontosságára.
Az Europa Universalis V. – a széria előző részeihez hasonlóan – egy történelemhű stratégiai játék.
A miniszter véletlenül futott össze a bíborossal, miután üzenetet küldött az amerikai elnöknek.
Bakonybél a puszta csendjével hív minden időben. Akkor is, ha hárfa hangja visszhangzik a templom falai között – és akkor is, amikor a betérők együtt imádkoznak a monostor szerzeteseivel. A szeptember 27-i Gellért Ünnep 2025-ben is a jelenlét ünnepe a legszebb őszben.
Naponta több mint ötven magzatra mondanak nemet Magyarországon. A Mindenki Születésnapja mottó, hívószó és egy alapítvány neve is egyben, amely párbeszédet sürget az életről. Szeptember 13-i budapesti megmozdulásuk együttérző kiállás a krízishelyzetben lévő édesanyák mellett, és azokért az életekért, gyerekekért, akik így nem születhetnek meg.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Ezúttal még át is lépjük a valamikori határt, hogy a Lajtán túli Bruckra vessünk egy pillantást.
Nehezményezték, hogy az Ildikó fedőnevű ügynök közömbössé vált a munka iránt.
Egy magyar innováció menetel a világhír felé. Nyolc fura kis Marokbaba, (lesz majd több is!), egy építésznek tanuló fiatal nő, a családi támogatás és egy köréjük szerveződő lelkes közösség, a magyar fejlesztő szakma sikertörténete.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal II. László története következik.
Összeállításunkban három példát mutatunk arra, hogy az átalakításokat követően hogyan válhatnak a csűrök és pajták a kreativitás és a közösségi gondolkodás tereivé, és hogyan mutathatják meg, hogy egy apró település is lehet kortárs értékekre nyitott, fenntartható jövőt építő, inspiráló, élettel teli hely.
A magyar származású sajtómágnás lapja leleplező cikksorozatot jelentetett meg a Panama-csatornát körülvevő kétes ügyletekről, amiért is perbe fogta a szövetségi kormányzat.
Sorozatunkban egyszervolt szakmák után eredünk, hivatások után, amelyek régen sokak megélhetését biztosították, de ma már csak az emlékük él, ha éltetjük. Ezúttal a léhűtőkről lesz szó.