Sopron, az ismeretlen ismerős
Most, a századik évfordulón, ha akarnék, sem tudnék nem gondolni az egykori népszavazásra, ami akkor megtartotta magyarnak ezt a német gyökereit soha meg nem tagadó várost.
Most, a századik évfordulón, ha akarnék, sem tudnék nem gondolni az egykori népszavazásra, ami akkor megtartotta magyarnak ezt a német gyökereit soha meg nem tagadó várost.
A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legimpozánsabb műemlékegyüttese. Megálmodója és létrehozója, Esterházy „Fényes” Miklós valódi barokk-rokokó csodavilágot teremtett benne. A mára régi pompájában újjáéledt főúri lakban Egresitsné Firtl Katalinnal, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetőjével tettünk látogatást.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A memoáríróként már a hatvanas években jelentkező urbanista a Kádár-korban publikálhatatlan, mert túl sok kényes kérdést felvető könyvében a múlt századi magyar építészet legfontosabb alakjait is megidézi.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
A líraszerető közönség Zalán Tibor 2013 óta született költeményeinek javát olvashatja A lovak reggelijében.
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek szerzőjét munkahelyén, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben látogattuk meg.
Az 1966-os Utószezon bátor módon piszkálgatta a Kádár-kor holokauszttal kapcsolatos tabuit, ám szereplőválogatása finoman szólva is kérdéses. A filmről Veszprémy László Bernát történésszel beszélgettünk.
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
A Dienes Valéria által elindított műfaj egyszerre jelent mozdulatművészetet és egy sajátos filozófiai szemléletet. Az orkesztika örökségét ápoló és gazdagító Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatójával, Pálosi Istvánnal beszélgettünk.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk
Galgóczy Árpádot 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év gulágkényszermunkára, hét év után szabadult. A Magyar Krónikának arról mesélt, mi segített neki a túlélésben, és mi adott erőt a magyar raboknak ahhoz, hogy a legnagyobb nélkülözések közepette is tudjanak nevetni.
Balázs Zsóka tizenkettedik éve a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központjának vezetője.
Cseke Enikő kórházpedagógus a hosszú gyógykezelésre szoruló gyerekek tanulmányait segíti a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központjában.
Hárspataki Gábor karatéka törött orral küzdve, egy utolsó másodperces fejrúgással került a tokiói olimpia elődöntőjébe, és bronzérmével történelmet írt mint a sportág első magyar dobogósa.
A Pilisben alakuló magyar szerzetesrend, a pálosok nyomain barangoltunk Pilisszentkereszttől Pilisszentlélekig Molnár András túravezetővel, a Viator Természetjáró és Kulturális Egyesület elnökével.
Sokan sokféle dologra vágyunk érettségi után. Van, aki magas felvételi pontszámra, más arra, hogy ne kelljen többé tankönyvet látnia. Rétki Gábor például egy tehenet szeretett volna. A meglepő kívánság óta harminc év telt el, a férfi pedig ma már közel negyven tehenet tart pilismaróti birtokán.