
Egy időben dúlták Európát a vikingek és a magyarok
A magyarok nyilaitól és a vikingek fejszéitől ments meg, Uram, minket!

A magyarok nyilaitól és a vikingek fejszéitől ments meg, Uram, minket!

Három különleges, tematikájában és stílusában is teljesen eltérő rövidfilm a Filmio kínálatában, az egyik közülük Oscar-jelölést is kapott.

Az MTK Sportparkban rendezik meg idén az Art Market Budapestet, amely csütörtöktől vasárnapig több mint 500 művész több ezer alkotását mutatja be. A 15. alkalommal megszervezett esemény a régió egyik legjelentősebb kortárs művészeti vására lett.

A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoportjának egyik kutatási területe a Duna lebegtetett mikroközössége és a közösségváltozás hatása az ökoszisztéma működésére. Abonyi András tudományos főmunkatársat a folyóvízi táplálékhálózat első szintjét alkotó planktonról és az azt érő hatásokról, valamint a változás következményeiről kérdeztük.

Az „országrombolókat” a rendőrségen várják, hogy a magyar igazságszolgáltatás előtt feleljenek tetteikért – hangzott el egy korabeli híradóban.

Rajzfilmen láthatunk 12+1 elképzelést arról, hogyan halt meg a költő.

Szikvizes üvegektől öntözésig, vízemelőtől aranymosóig van itt mindenről kép, tárgy, dokumentum. Az esztergomi Duna Múzeumban tényleg minden a vízről szól. Dunáról, Tiszáról, Balatonról, folyókról, tavakról, kutakról, múltról és jelenről.

Drámai erő, kivételes humorérzék, mozgékonyság, érzékenység. Az egyik legnépszerűbb magyar színészt, rendezőt, ötletembert, a Vígszínház igazgatóját pályája nyolc fontos epizódjával köszöntjük születésnapján.

A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Robert Capa bizalmasa, a szürrealizmus nemzetközi alakja volt a különös világcsavargó Kati Horna.

A magyar zenetörténet kiemelkedő darabjaival ünnepel a zenekar.

Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megüti a bokáját” szólás jelentésének jártunk utána.

A népszokások nemcsak múltunk részei, hanem kapcsok is, amelyek összefűznek bennünket egymással és elődeinkkel. Hogyan lehet ezeket ma újra átélhetővé tenni?

Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most egy különleges helységbe nyerünk bepillantást Balatonfüreden.

A csend képei címmel nyílt Fényes Adolf-emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal a krónikákban jeruzsáleminek mondott II. András király története következik.

Szolnok vára felé tarthatott a kerekedőhajó, ahol oszmán lerakat működött.

Tisztító erővel bír, szerencsét hoz, de kiszámíthatatlan, mint élő természeti erőtől félni is lehet tőle. A Duna vize már A fehér ló mondájában is fontos szerepet kapott, a történet szerint cseles honfoglalásunk egyik kulcsmotívuma volt. Így talán nem véletlen, hogy fő folyónk a magyar néphagyományban is jelentős szimbólum. Mesékből, mondákból, dalokból merítünk, és szokásokat idézünk fel.

Szerzett képzettséget katonai közelharcban, kommandós is lett – másként. Pöltl Ákos közgazdász, családbiztonsági szakértő kiberpszichológiai tudással felvértezve vette fel a kesztyűt többedmagával a technológiai óriáscégek által táplált hiedelmek káros uralmával szemben – a gyerekek mentális egészségének védelméért.