A Szent Iván-éj a magyarság egyik legfontosabb nyári ünnepe volt, a kapcsolódó népszokásokban pedig összefonódtak az ősi tűzünnep rítusai és Szent Iván – más néven Keresztelő Szent János – történetének elemei.
Mosolygós szemű fiatal hölgy. Amióta az eszét tudja, csak énekelni akar. Júniusban jelent meg Sergő Sára szólóalbuma Teljesen odavagyok címmel.
Állatkert, vadaspark, botanikus kert, tudományos élményközpont: a dél-pesti Soroksártól Felsőlajosig ajánlunk helyszíneket a természetben való feltöltődésre és játékos tanulásra.
Egy cseppet sem unalmas statisztikus. Szabadságharcos, párbajhős, szenvedélyes vadász. A statisztikai hivatal alapítójáról utcát neveztek el, ott áll ma is az általa alapított intézmény.
Hetvenöt éve szavazta meg az Országgyűlés az egyházi iskolák államosítását, amely a kommunista hatalomátvételnek, a fokozódó vallásellenes harcnak és a Mindszenty József elleni kampánynak is fontos mérföldköve volt.
Bár Zánkán egyébként sem kell hatalmas tömegre és hangzavarra számítanunk, a Kisbirtok Kultbázis kapuján belépve a tökéletes nyugalmat találhatjuk meg. Itt a régiből a legjobb értelemben lett új, miközben közösség épül és álmok öltenek testet.
Mintha az idő kerekét fordították volna vissza azzal, hogy Veszprém egyetlen vízimalmáét újraindították. Tamás Péter, az ország egyedüli malomrestaurátora, és felesége, Petra családi örökség nyomán mentette meg a pusztulástól a közel kétszáz éves épületet. A Séd idilli partja mentén az elszánt házaspár hagyományt támaszt fel, innovációra buzdít és saját valóságot teremt.
A Várkert Bazár nyári szabadtéri tárlatával egy időre a Duna-partra költözik a magyar tenger – megismerkedhetünk a balatoni építészet kiemelkedő alkotásaival, miközben kirajzolódik előttünk, miként vált az elmúlt bő száz év alatt mindannyiunk gyermekkori nosztalgiájának tárgyává és az első számú belföldi nyári vágyálommá a Balaton.
Csiffáry Gabriella főlevéltáros, több sikerkönyv szerzője egy ideje a magyar hírességek iskolai teljesítményét kutatja. Van néhány jó hírünk a rossz tanulóknak.
A budapestiek mintegy harminc százaléka az egészségét károsító tartó zajban él. Berndt Mihályt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértőjét a fizikai és mentális épségünk láthatatlan ellenségéről, a mindannyiunkat körülvevő, mindenhová beszökő zajról kérdeztük.
A mohorai Tolnay Klári Emlékházban bepillanthatunk Görbeország kulisszái mögé, és megismerhetjük, hogyan vált a Tolnay Rózsi névre keresztelt palóc leánykából színészkirálynő.
Papíralapú kincsestár, tele megfizethetetlen értékkel. A magyar irodalom óriásainak versvázlatai, letisztázott regényei, hevenyészett és gondosan formált levelei. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában jártunk.
Ha észak-európai hajóskapitány, akkor rögtön A feleségem történetére gondolunk. Pedig gondolhatnánk egy másik nagyszerű magyar regényre is. A ma kevéssé ismert Remenyik Zsigmond az „emberi létezés teljességét” járta be az Élők és holtak című könyvében.
A Magyar mozgókép fesztivál idén is három helyszínen, gazdag programkínálattal és kulturális élményekkel várta a filmek szerelmeseit június 7–10. között. A díjakat június 10-én, a fesztivál záróestjén, a Veszprémi Petőfi Színházban összesen 24 kategóriában adták át.
Finom líraisággal nyúl nehéz kérdésekhez Szabó Mátyás rendező Látom, amit látsz című első nagyjátékfilmjében, amit az érzékeny színészi játék és a remek operatőri munka tesz igazán szerethető alkotássá. A Magyar mozgókép fesztiválon bemutatott produkció június 22-étől látható a mozikban.
Június 16-án és 17-én a Somlói fesztiválon és a Somlói éjszakai pincetúrán huszonöt helyszínt bebarangolva ismerkedhetünk meg a környék rejtett kincseivel.
„A magyar motívumkincs szép, és igenis a mai napig megállja a helyét a világban” – Hrivnák Tünde újragondolt népművészeti kollekciói életre keltik a hagyományt, miközben méltó módon mutatják be az autentikus motívumvilágokat.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Ferenczy Károly festménye, az Október.
