Rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, amely valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Törőcsik Franciska mondja el, mit jelent neki Kozmofobe Fire in Your Eyes című száma.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenhetedik részben II. Istvánról lesz szó.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének harmadik része következik.
Horváth László Imre Rosseb című regényének főszereplője rokonszenvünket végig bírja, ő igazából a millió Kis János egyszerre, mindnek a sorsát hordozza, és a miénket is.
Online is elérhetőek a költő kezdeti műveinek kéziratai.
Startol a nyári Margó, augusztus 7–9. között a Káli-medencében várnak mindenkit, aki szeret csak úgy lenni, enni, inni, olvasni, nyaralni mezítláb.
Napjainkban a becslések szerint megközelítőleg 60-70 szürke farkas élhet és szaporodhat a magyar erőkben.
A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
Elkezdődött Török Zoltán „poszt-apokaliptikus lovas természetfilmes road movie-jának” forgatása neo-western stílusban.
Több hosszanti irányú repedést is találtak a régészek, valamint megerősítették, hogy kicsúszott a helyéről a várfal.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk a száz évvel ezelőtti Mélykútra.
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
Szent István ünnepe köré szerveződik a Székesfehérvári Királyi Napok.
Hercegszántón augusztus 7-én emlékeznek meg a 200 éve született tanárra, csillagászra, aki Klapkával együtt a végsőkig védte Komárom várát.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.
