Bakik és legendák a képernyőn – ma van a televíziózás világnapja
Antal, Vitray, Kudlik, Déri, Rockenbauer. Ráday, Osskó, Kepes, Egri. Ne is névsort olvassunk, inkább a Magyar Televízió legendás műsorait és legendáit idézzük. Emlékszünk még?
Antal, Vitray, Kudlik, Déri, Rockenbauer. Ráday, Osskó, Kepes, Egri. Ne is névsort olvassunk, inkább a Magyar Televízió legendás műsorait és legendáit idézzük. Emlékszünk még?
Budakeszi a főváros környékének egyik legnépszerűbb települése, kulturális életéről eddig mégsem sokat lehetett hallani. A város KesziKult néven friss koncepciót dolgozott ki: céljuk a budai agglomeráció kulturális térképére felkerülni. Az első kiemelt programsorozat advent idejére esik olyan előadókkal, mint Miklósa Erika, Szalóki Ági és Bognár Szilvia, a Szent Efrém Férfikar és Szekeres Adrien.
Autodidakta tudós, szerető férj, politikus, aki sohasem engedett a negyvennyolcból… Herman Ottónak köszönhetően jött létre 120 éve a Magyar Madártani Intézet elődje Budapesten.
A főváros 150. születésnapjának hétvégéjén különleges időutazásra hív a Filmio. Három, Budapest főszereplésével készült film ingyenesen elérhető az online filmtáron, miközben számos újdonság és régi kedvenc közül is kedvünkre válogathatunk.
A zenekar november 23-i jubileumi koncertjén az elmúlt 170 év legfontosabb szerzőitől válogat.
Le tudunk vonni a ma klímaváltozására érvényes tanulságokat Az ember tragédiájából? Hogyan alakíthatók tudományos tények művészeti alkotásokká? Közös traumánk vagy generációkat összekötő kapocs a menzás lét? Kiállításajánló az év végére.
Az utóbbi idők egyik legsajátosabb képanyaga került fel néhány éve a Fortepanra. A nyolcvanas évek budapesti valóságát rögzítő fotókat Makovecz Benjamin készítette. A hatszázhuszonhat szabadon hozzáférhető felvételből a Kolta Galéria kiállításán láthatunk válogatást.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: XIII. Leó pápa László Fülöptől.
Az eldobott bimbókoszorúból nyíló virág, a kötényben elrejtett étel helyén megjelenő rózsa és a titokban ápolt beteg alatt láthatóvá váló rózsaágy – mit jelképeznek Szent Erzsébet életében a rózsacsodák?
Ha nem narancssárga-fehér furgonjából árulja az őrségi piacokon a sajtot, akkor Nagyrákos életét szervezi. Immár huszonöt éve. Baksa Eszter vallja: „a jó élet azz, hogy együtt van a család, azt végzem, amit örökül kaptam és nem adtam el a szüleim földjét.”
Októberben jelent meg Mészöly Ágnes legújabb kötete, a tizenhárom felnőtteknek szóló mesét tartalmazó Nap aranya, Hold ezüstje. A nem mindennapi történetek apropóján az író-konduktorral Viive Noor képeinek elképesztő hatásáról, az imposztorszindrómáról és az íróvá válás rögös belső útjáról is beszélgettünk.
Brassai Dóra és U. Nagy Gábor külön utakon érkeztek, de együtt találtak közös otthonra az Őrség közvetlen szomszédságában – elmesélik, hogy élik meg a környezet által kínált lehetőségeket és szabadságot.
Míg más játszótereken és grundokon, a szalafői Horváth Csaba gyertyánosok, tölgyesek és bükkösök sűrűjében barangolva töltötte gyerekkora végtelennek tűnő napjait.
Magyarországon minden tizedik szülés koraszülés. Több százezer család hordozza azt a traumát, amit a koraszülés jelent. A Koraszülöttekért Országos Egyesület szárnyai alatt, Tollár Mónika rendezésében tavaly hiánypótló színházi előadás született: A padon – apa születik három apa valós történetén keresztül mutatja meg, mit is jelent ilyen módon családdá lenni. A darab díszelőadása november 17-én, a koraszülöttek világnapján lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
Márai Sándor emigrációja elsősorban egy magatartás emigrációja volt. Amit őrizni és ábrázolni akart, azt nemcsak Magyarországon nem találta, de Európában, Amerikában sem.
Cs. Szabó László, Makkai Ádám, Agota Kristof vagy Terezia Mora: milyen nehézségekkel néztek, néznek szembe a külföldön élő és alkotó magyar írók?
Az amerikai magyar emigránsok jellemzően az unió zászlaja alatt vonultak háborúba, így Kossuth Lajos unokaöccsei is, akik fekete ezredek élén tüntették ki magukat.
A francia hadseregben ma is két huszárezred szolgál, elevenen őrizve a magyar eredetükre utaló hagyományaikat. A franciaországi magyar katonai emigrációról könyvet író történésszel, Tóth Ferenccel beszélgettünk.