A hangja, a humora, a mozgása. Aki csak ismeri, azt mondja, a legjobb szívű emberek egyike. A Nemzeti Színház és a nemzet színésze, nagy idők nagy tanúja. Tíztételes best of listával köszöntjük a nagy vadászt és az egyik legnépszerűbb magyar előadóművészt, Bodrogi Gyulát.
2024. augusztus 2-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Farkas Bertalan, ezért örömmel emlékezünk arra a negyvenöt évvel ezelőtti küldetésre, melyben az első magyar űrhajós kijutott a világűrbe. Mindez a földről így festett.
Egy felvidéki faluban született, és sokszínű pályát maga mögött tudva most szintén itt, a Komárom közeli Köbölkúton szolgál. Noha szinte csoda, hogy egyáltalán pap lehetett, ma közösséget, templomot épít, reményt kelt. Puss Sándorral, az egyetlen felvidéki magyar jezsuitával találkoztunk.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Csoóri Sándor mondja el, mit jelent neki a Sebő Együttes Lydiához című dala. Az előadó a zenekarával, az Ötödik Évszakkal és Nové Somával a magyar költészet napján a Ráday utcai Golden Duck Galériában ad koncertet.
Az április 11-én induló rendezvényen a nemzetközi sztárok fellépései mellett igencsak különleges koncertek is lesznek, olyan zenészek osztozkodnak a színpadon, akiket korábban még nem láthattunk együtt.
A Bolyaiak városában sem rendes út, sem rendes iskola, de még szabályos gazdálkodás sem volt. Aztán jött egy 38 esztendős patikus, és a vezetésével megszületett a székelyek méltó fővárosa. Gazdag élet, karizmatikus városvezető. Ismerjük meg Bernády György történetét!
Dráfi Mátyás soha nem akarta elhagyni a Felvidéket, pedig lett volna rá lehetősége. Ugyanígy sosem állt a tükör előtt a mozdulatait tervezgetve. Úgy érezte, ha a Jóisten ide helyezte, ezt és itt kell csinálnia. Mert amit felülről kapunk, nem a miénk, azt át kell adnunk másoknak. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésszel komáromi otthonában beszélgettünk.
A Duna és a történelem is keresztbe szelte a várost, mégis inkább arra érdemes figyelni, ami összeköti a két oldalát. Merengés a komáromi hídon.
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A felvidéki magyar sorsnak és személyes sorsának alakulásáról Erdélyi Géza nyugalmazott református püspökkel, Komárom díszpolgárával beszélgettünk.
A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! – Romane historiji címen utazó kiállítást indított. Ajánlónk tárlatról, az autodidakta módon a cigányság kutatójává vált Erdős Kamillról és a roma kultúra intézetéről.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A szabadság művészete, a művészet szabadsága. Rövidre szabva. A nagy hatású magyar művészcsoport, az Európai Iskola alkotásait mutatja be a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum a MűvészetMalomban.
Posztumusz Magyar Örökség díj, Kodály személyes barátsága, tanítványai évtizedes hűsége. A magyar zenepedagógia apró óriása egy kilencedik kerületi gimnázium tagjaiból világhírű kórust nevelt. Mert a zene mindenkié.
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
Az embernek a jövőben kevésbé titkaik lesznek, inkább igazolandó értékeik – mondja Keleti Arthur kibertitok- és jövőszakértő, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen veszélyekkel jár a személyes adataink kifecsegése úton-útfélen.
A híres író-humorista, Efrajim Kishon, avagy Hoffmann Ferenc Ige-mige című kötetét még anyanyelvén írta, nem sokkal Izraelbe távozása után, s az új hazájában szerzett első tapasztalatait örökítette meg benne.
Gazdag Gyula soha nem kötött alkut a múlt rendszerrel, meg is próbálták ellehetetleníteni, összesen kilenc alkotását nem engedték bemutatni a szocialista filmcenzorok. A Cirko-Gejzír mozi Dobozba zárt filmek címmel retrospektív vetítéssorozattal mutatja be a rendező életművét április 6. és június 4. között, ennek apropóján Schreiber András filmesztétával beszélgettünk.
