Három kiállítás, amit kár kihagyni januárban
Képi villanások az első budapesti aranykorból, tanulmányok jelenlétről fénykép és grafika határvidékén és poptörténeti mélymerülés mindenkinek. Három hamarosan záró kiállítást ajánlunk.
Képi villanások az első budapesti aranykorból, tanulmányok jelenlétről fénykép és grafika határvidékén és poptörténeti mélymerülés mindenkinek. Három hamarosan záró kiállítást ajánlunk.
Aki haladt a korral, sütött Váncza sütőporral. Egy kreatív, sikeres, korát megelőző megoldásokkal élő üzletember, egy nagy küzdő portréja következik.
Bősze Ádám zenetörténészt kérdeztük a Cziffra György-jelenségről, a világhírű zongoraművész nevét viselő fesztiválról és arról, hogyan lehet közel hozni az emberekhez a zenetörténet nagyjait.
Jó dolog télen az otthoni begubózás, de olykor még jobban esik túracipőt húzni és felugrani a hegyekbe. Most néhány főváros környéki célpontot javaslunk, ami gyerekekkel is kényelmesen bejárható.
Vérpezsdítő balkáni zenék és délszláv táncház: január 13-án a Fonóban a szerb újévi mulatságon az ötvenedik születésnapját ünneplő Vujicsics Együttes, a mohácsi Poklade és a szentendrei ViGaD lépnek fel.
Rövid hétvégi kikapcsolódást keresett, életre szóló elköteleződést és a valahová tartozás csodás érzését találta meg helyette.
Nemcsak a harag rossz tanácsadó, hanem bizonyos szavak is. Azok, amelyekre jó ismeretségünk okán vakon rábízzuk magunkat, ha hozzájuk hasonlóval találkozunk. Pedig nem lenne szabad.
Balázs János elkerülte a legtöbb naiv festő hibáját: meg sem próbált valamilyen előképet követni, egyedül a saját elgondolásait rajzolta és festette.
A divat messze több a szép ruháknál: lakmuszpapírként mutatja a világ változásait. A Kiscelli Múzeum tárlata százhúsz teljes öltözékkel és egyéb tárgyakkal kelti életre a másfél évszázados Budapest különböző korszakait. Szatmári Judit Anna kurátorral beszélgettünk.
Lehet-e, szükséges-e cigány/roma múzeumot létesíteni Magyarországon? A fiatalon elhunyt cigányságkutató, Erdős Kamill hagyatékát a Néprajzi Múzeumban, „Istennel talállak testvérem”címmel bemutató kiállítás kurátorával, a múzeum főosztályvezetőjével, Schleicher Veronikával többek között erről is beszélget a Magyar Krónika podcast adásában Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.
Nagy Gábor és Nádas Alexandra képzőművészek több ízben is bebizonyították már, hogy a meghaladottnak titulált alföldi festészetnek igenis figyelemre méltó mélységei vannak. Tavaly az Újpest Galériában volt közös tárlatuk, cikkünkben ennek anyagából válogattunk.
Méltó kiállítással emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria a 125 évvel ezelőtt elhunyt alkotóra. Barabás Miklós a reformkori közélet szinte egészét megörökítette, így nem túlzás azt állítani, hogy a kor Magyarországa Barabás tükrén keresztül él emlékezetünkben.
A nyolcvanas években basszusgitárosként a Sexepil zenekarban játszott, majd több mint tíz évig dolgozott animátorként, többek között olyan ikonikus rendezők alkotásaiban, mint Dargay Attila és Rofusz Ferenc. Aztán rájött, hogy van az a hívás, aminek egyszerűen nem lehet ellenállni. Fazekas Jánossal, a Lánchíd hídmesterével beszélgettünk.
Budapest százötven éve, legkisebb városrésze, Óbuda múzeuma fél évszázada jött létre, dupla jubileum adja hát a Közös otthon, saját érzés kiállítás apropóját. Szellemi csomópontok, fizikai és lelki terek huszonnyolc író személyes történeteiből Hamvastól Krúdyn át Kassákig.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
