„Az igazi művész az, aki megismeri önmagát – és ez az életben nagy feladat” – mondja Farkas Gábor. A Liszt-díjas zongoraművészt, nemzetközi zongoraversenyek győztesét a Cziffra György-fesztiválról, február 14-ei szólóestjéről, további koncertjeiről, valamint arról kérdeztük, hogy másképp kell-e oktatni a japán diákokat, mint a magyarokat.
Lakatos László fazekas népi iparművész negyven éve van a pályán, és egyike az utolsó mohácsi mestereknek, akik még ismerik a fekete kerámia titkát, amelyet velünk is megosztott.
Azt mondják, aki Mohácson nem tamburázik, az táncol, és fordítva. Itt ugyanis „vér szerint” öröklődik a zene szeretete. Erről pedig kevesen tudnának úgy mesélni, mint Versendi Kovács József, minden tamburás példaképe, aki hatvan éve zenél, harminc éve tanít, és legszívesebben sosem hagyná abba.
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Hat nő, hat alkotó. Tárgyak, hangulatok, információk. A Szecesszió, art deco, népművészet – Női lélek, népi formák című új kiállítás a két világháború közti Magyarországra visz el minket, Székelyföldtől az Ormánságig mindenhová.
Mohács karakterét évszázadok óta formáló déli szláv népcsoport tagjai, a sokácok nem hagyják veszni örökségüket, és olyan eseményekkel színesítik Mohács életét, mint a dunai mosás vagy a bütykösharisnya-készítés. Filákovity Dalmával, a Sokac Ház tárlatvezetőjével beszélgettünk.
Négy generáció őrzi felmenői vonásait és faragja fába saját karakterét. A mohácsi műhely falán függő maszkkollekció valamiféleképpen a Hafner család arcképcsarnoka is. Az egyik leghíresebb maszkfaragó, Kalkán Mátyás leszármazottaival beszélgettünk.
Az igazi busó nem veszi le a maszkot. De mindegy is, ki van a gúnya mögött. A busójárás ugyanis nem jelmezes felvonulás, hanem „pokláde”, azaz valódi átváltozás. Négy álarc, négy karakter, négy különböző történet, amit egy város és egy szenvedély örökre összeköt.
Noha a busójárás 2012 óta hungarikum, ami akkor és ott Mohácson történik, annyira kívül esik a hétköznapok valóságán, hogy abban, akinek szerepel a bakancslistáján, hogy egyszer élőben lássa a menetet, jogosan vetődhetnek fel kérdések. Ezeket igyekszünk megválaszolni.
A leghosszabb gyalogoshidak között lesz a világon a sátoraljaújhelyi függőhíd. Nyolcvan méterrel a talajszint fölött lebeg majd, 700 méter hosszan elnyúlva a Sátoros-hegyek csúcsai között. Ezért is érdemes lesz ezután a zempléni városban tölteni néhány napot.
Amália Putti ma ambíciózus nőnek számítana, száz éve azonban még drága ára volt a nőknek szánt sors elleni lázadásnak. Mellőzött, magányos színésznőként belehalt egy csirkecsontba. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
1944-ben a világháború valósága betört a hátországba. A mindennapossá váló bombatámadások nemcsak tragédiákat, de filmbe illően abszurd jeleneteket is hoztak: mint amikor tanyák lakói puskát ragadva indultak a lelőtt repülőkből kiugrott nyugati pilóták felkutatására.
Élet és étel a kastélyban, az emigrációban, csupa történet és recept. Az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak nemcsak a történelmet alakították, de a gasztronómiát is gyarapították. Károlyi György és felesége, Angelica ma új értelmet ad a patinás épületnek.
Egykor a Baár–Madas leánygimnázium növendéke volt, sikeres felmenőkkel rendelkező igazi úrilány. De jött a háború, a menekülés, a bujkálás, az emigráció. És jött egy új fejezet a Temze partján, Londonban.
Lendülete és kitartása már fiatalon a mohácsi szolgálatparancsnoki posztra és a katasztrófavédelem elit egységébe, a Hunor mentőszervezetbe juttatta. Berényi Imre tűzoltó főhadnagyot a távolság, a magasság és a mélység sem akadályozza meg abban, hogy a bajbajutottak segítségére siessen.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
Szegény tabáni szerb családba született, rőfössegédként kezdte, majd Budapest egyik legnevesebb áruházát hozta létre. A Horthy-korban ő volt a keresztény középosztály apostola, a jobboldal legnagyobb mecénása s az ország egyik leggazdagabb embere. Hogyan tört fel Kovacsevics (avagy későbbi, magyarosított nevén: Nagykovácsy) Milenkó? Cikksorozatunk első része.
Korán árván maradt, majd tizenegy évesen férjhez adták apai ágon féltestvéréhez. A szép vagyont öröklő Esterházy lány, Orsolya korai haláláig gyermekeket szült, nevelt és temetett. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
