Egykor neandervölgyiek lakták a budapestiek kedvelt kirándulóhelyét
A Remete-szurdok üregeiben barlangi hiénák, barlangi medvék és barlangi oroszlánok húzták meg magukat.
A Remete-szurdok üregeiben barlangi hiénák, barlangi medvék és barlangi oroszlánok húzták meg magukat.
Minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez az összeállításunkban bemutatott három pajtával is, amelyek koncerthelyszínként születhettek újjá.
Szeptember 12-én és 13-án középkori hagyományőrző csoportok népesítik be újra a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) udvarát. Az ingyenes rendezvényen látványos belvárosi fáklyás felvonulás és ostromjáték is várja a résztvevőket.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb videója a katonatiszt hőstetteit, illetve ahhoz kapcsolódó tárgyakat mutat be.
P. Szathmáry Istvánt grafikusként és kulturális újságíróként jól ismerjük, ő a népszerű Bestiarium Hungaricum egyik társalkotója, az idén kiadott, szőlőtermesztést és borkészítést népszerűsítő Ültess szőlőt! című kiadvány grafikusa és Lackfi János Milyenek a magyarok? sorozatának illusztrátora is. Az idén megjelent, különleges történetvezetésű és egyedi atmoszférát teremtő Bánatos férfiak kézikönyve az első regénye.
A 200 éve született Jókai műveiben szövegalakító ereje volt a kor tudományos felismeréseinek. Erről is szól „Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz” című tárlat. Kéziratok, levelek, első kiadások, korabeli illusztrációk és egyéb relikviák kalauzolnak végig egy nagy szellem rejtett gondolati ösvényein.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A történelmi filmek mellett a leghíresebb magyar ifjúsági regény feldolgozását és animációt is találunk. Ugyan senkit nem biztatunk arra, hogy ilyen formában próbálja elbliccelni az olvasást, az irodalmi klasszikusokból számos méltó, önmagában is értékes filmalkotás született.
Megérkezett Nemes Jeles László alkotásának új előzetese.
A 190 éve született „legzseniálisabb és legmagyarabb tudós” öröksége ma is eleven Lillafüreden. Az utolsó lánglelkű magyar gondolkodó a Bükkben volt igazán otthon. A Pele-ház Borosnyay Kamillával kötött házasságának is emléket állít. Kihagyhatatlan hely egy nagyformátumú személyiség megismeréséhez.
A Nemzeti Galériában pedig Tihanyi Lajos és Fényes Adolf kerülnek terítékre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
„A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől” – hirdeti a Világeleje Ünnep 2075 mottója. November 15-én szakértők, előadók és a hallgatóság közösen alkotnak elérhető víziót arról, mi a jó élet, és hogyan juthatunk el oda. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológus egyetemi docense a rendezvény szellemi alapítója. Világeleje című sikerkönyve szerint létezik harmadik út a zöldre festett fogyasztói társadalom és a civilizációs összeomlás között: a cselekvő remény útja.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A makói születésű, de a Házsongárdi temetőben nyugvó, tragikus életű költő, Hervay Gizella története sorozatunk következő epizódja.
A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat minden évben felhívja a figyelmet a történelmi épületek és a kulturális sokszínűség megőrzésének fontosságára.
Az Europa Universalis V. – a széria előző részeihez hasonlóan – egy történelemhű stratégiai játék.
A miniszter véletlenül futott össze a bíborossal, miután üzenetet küldött az amerikai elnöknek.
Bakonybél a puszta csendjével hív minden időben. Akkor is, ha hárfa hangja visszhangzik a templom falai között – és akkor is, amikor a betérők együtt imádkoznak a monostor szerzeteseivel. A szeptember 27-i Gellért Ünnep 2025-ben is a jelenlét ünnepe a legszebb őszben.