Pulóver – Bencsik Gábor tárcája
Azt nem mondanám, hogy fázom, de melegem sincs. Ezen a télen valószínűleg nem is lesz…
Azt nem mondanám, hogy fázom, de melegem sincs. Ezen a télen valószínűleg nem is lesz…
Szinkronban Csőre Gáborral Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Kompozíció I. Gyarmathy Tihamértól.
Nézz a kép mögé! sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Műteremben Munkácsy Mihálytól.
Lehet-e, szükséges-e cigány/roma múzeumot létesíteni Magyarországon? A fiatalon elhunyt cigányságkutató, Erdős Kamill hagyatékát a Néprajzi Múzeumban, „Istennel talállak testvérem”címmel bemutató kiállítás kurátorával, a múzeum főosztályvezetőjével, Schleicher Veronikával többek között erről is beszélget a Magyar Krónika podcast adásában Farkas Anita és Bencsik Gábor.
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: XIII. Leó pápa László Fülöptől.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Munkács vidékéről (Itató) Mednyánszky Lászlótól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Cirkuszosok Aba-Novák Vilmostól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal Lotz Károly festménye, a Fürdő nő.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Dugovics Titusz önfeláldozása Wagner Sándortól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Ferenczy Károly festménye, az Október.
Korkérdés
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Vándor czigány-telep Barabás Miklóstól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Na’Conxypan város a Marsban Gulácsy Lajostól
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban Csontváry Kosztka Tivadartól
A Magyar Zene Háza nagy sikerű popzenetörténeti kiállításának zenei kurátorát, Jávorszky Béla Szilárdot kérdezi a magyar populáris zene hőskoráról Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű: Tivoli vidéke idősebb Markó Károlytól.
Farkas Lajos grafikust, számos hazai és külföldi képregénykötet alkotóját kérdezi a műfaj lehetőségeiről, közönségéről és jövőjéről Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A főszereplő ezúttal: II. Rákóczi Ferenc.
Erős Kinga irodalomtörténésszel, a Magyar Írószövetség újraválasztott elnökével a Magyar Krónika munkatársai, Farkas Anita és Bencsik Gábor beszélgettek.
Vizi E. Szilveszter agykutatóval, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökével ezekről a kérdésekről beszélgetnek a Magyar Krónika Korkérdés podcast sorozatának házigazdái, Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Fülöp József animációs filmrendezővel, a MOME rektorával a dizájn jelenlegi és jövőbeli szerepéről, a kép- és tárgyalkotó művészet műfaji határainak átjárhatóságáról beszélgetnek a Magyar Krónika Korkérdés podcast sorozatának házigazdái, Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Bencsik Gábor tárcája a tűz jelenségéről, ami egyszerre vonz és taszít, éget és melegít, miközben önmagát soha meg nem ismételve lobog, megunhatatlanul.
Korkérdés: a Magyar Krónika magazin podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor
Bencsik Gábor tárcája egy képzeletben születő, sajátos búvóhelyről
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
A Duna és a történelem is keresztbe szelte a várost, mégis inkább arra érdemes figyelni, ami összeköti a két oldalát. Merengés a komáromi hídon.
A felvidéki magyar sorsnak és személyes sorsának alakulásáról Erdélyi Géza nyugalmazott református püspökkel, Komárom díszpolgárával beszélgettünk.
A Kossuth-díjas író nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat.
Kétszáz lelkes falu a Mecsek keleti lejtőin, olyan utcaképpel, amilyen nem sok van az országban. Különös története van annak, hogy Fekeden az évszázados sváb házakból ilyen sok egymás mellett megmaradt.
Az MMA irodalmi tagozatának Könyv Nívódíjával díjazott A csend körei című kötet Győrffy Ákos elmúlt években született kisprózáit – esszéisztikus szövegeket, útinaplójegyzeteket, visszaemlékezéseket – gyűjti egybe, s egyfajta regényként is olvasható.
Sokan úgy tartják, hogy egy jól kiválasztott könyvnél, egy elgondolkodtató, felemelő, szórakoztató történetnél nem létezik szebb ajándék. Ezzel a gondolattal mi is egyetértünk – remek magyar könyveket válogattunk, melyeknek ott a helyük a karácsonyfa alatt.
Négy templom az ország nyugati határszélén: három az Őrség dombjai között, egy annak éppen a déli határán. Mind más, a lélekkel telítettség mégis összeköti őket.
Ezer éve élt első királynénk, Gizella emlékét idézték meg azok a kárpittervek, amelyeket a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagjai alkottak egy elkészítendő közös nagy kárpit számára. E tervek láthatók az Országút Galéria és a Magyar Krónika közös szervezésében szeptember 7-én nyílt tárlaton.
Ahogy a veszprémi Hangvilla, úgy a minap nyitott ActiCity ötéletgazdája, megalapítója, építésének szervezője és vezetője is Bélafi László épületgépész mérnök.
Könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések, koncertek, kézműves-foglalkozások: a 94. Ünnepi könyvhét programkínálata különösen gazdag lesz.
Képzeletbeli könyvtárat teremtünk magunknak. A polcokon olyan, a Bartók Béla úthoz köthető művek sorakoznak, amelyeken, bár közel százévesek, nem fog az idő.
Milyen jó volna ma megmutatni Karinthy Frigyesnek, milyenné lett az ő kedves helye, a Bartók Béla út.
A Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpont időkapszulaként őrzi a festő szellemét.
Petri Lukács Ádám a virtuális múzeumról Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel,
Az 1990. október 25-ei eseményeket megelőző évek nagyhatású politikai pillanatai
Mit kezdjünk a tehetséges gyerekekkel? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
A Te sztorid Pulóver – Bencsik Gábor tárcája Azt nem mondanám, hogy fázom, de melegem sincs. Ezen a télen valószínűleg nem is lesz, a fűtés 20 fok fölötti részét a
PODCAST &VIDEO Beszélgetések kultúráról, történelemről és történetekről PODCAST &VIDEO Beszélgetések kultúráról, történelemről és történetekről VIDEO https://www.youtube.com/watch?v=EM-eMH5fugY&list=PLpxjpRZ3VW3TVL_t48X3M2fTg6ayO7Ad1&index=6https://www.youtube.com/watch?v=eIgb3fo2NsE&list=PLpxjpRZ3VW3TVL_t48X3M2fTg6ayO7Ad1&index=7 további tartalmakért látogasson el a Youtube csatornánkra! PODCAST Majdnem minden újság Korkérdés A Magyar
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek
Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek
Kik lesznek a jövő hangverseny-látogatói? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
EMLÉKEZET Lehet, hogy az emlékekkel sokkal fukarabban kellene bánnunk, vigyáznirájuk, féltékenyen óvni őket, hogy sokáig, egész életünkben képesek legyenekőrizni számunkra a múlt újraélésének szépségét. A legkedvesebb, emlékekben leggazdagabb ízeket, színeket
Dombóvári János hegedűművész a Tállyán elhunyt hegedűvirtuóz és zeneszerző emlékének ápolására immár huszadik alkalommal rendezte meg a Lavotta-napok rendezvénysorozatát.
Az emlékekkel sokkal fukarabban kellene bánnunk, vigyázni rájuk, féltékenyen óvni őket, hogy sokáig, egész életünkben képesek legyenek őrizni számunkra a múlt újraélésének szépségét.
Amiben élünk – beszélgetés Félix Zsolt Ybl-díjas építésszel Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül
A szerző persze akkor is lesi, hogy fogy a kötete, ha nem ül a dedikálóasztalnál. Jó érzés, ha kelendő, amit írt.
Ki alakítja az irodalmi kánont? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
PARÁNYI Azt mondják, egy emberi sejt százmilliárd atomból áll, az emberi test százmilliárd sejtből, a naprendszerünk százmilliárd hasonló naprendszerrel alkot galaxist, és az univerzum százmilliárd galaxist foglal magában. És az
Megunhatatlan játék: az ember lehasal a fűbe, és elképzeli, hogy a szálak sűrűje ott előtte a picurkák erdeje, apró kis lényeké, akik ott élik az életüket.
Megfesthető-e a magyar vidék? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi
Miért érzi magát rosszul egy kortárs képzőművész? Korkérdés A Magyar Krónika podkaszt sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül
MEGÉRTÉS Törekedni a világ mérhetetlen bonyolultságának megértésére, van-e ennél méltóbb feladat? Törekedni a másik ember megértésére, van-e ennél fontosabb feladat? Törekedni önmagunk megértésére, van-e ennél nehezebb feladat? Méltó, fontos és
„Szeretem a tanárságot, nagyon sok pedagógiai akarat van bennem” – fogalmazott 1918-ban a költő.
Újranyílt az Álmok álmodói kiállítás.
A magyar vidék lelkét a legérvényesebben megfogalmazó képzőművész úgy járt be nagy utat a vasesztergályosságtól a hivatalos elismerésekig, hogy közben az élete origója mindvégig a kicsi Heves megyei falu, Mezőszemere maradt.
Csermák Gusztáv egy lassan eltűnő szakma képviselője, harmadik generációs kelmefestő és vegytisztító Győrben.
Kriza János korát megelőzve a népköltészeti alkotások eredeti szövegének lehető legteljesebb megőrzését tűzte ki célul.
Különös belegondolni, hogy még Mária Terézia volt Magyarország királynője, amikor a zempléni levéltár első két terme, amelyben most állunk, elkészült.
MASZK Az indiánosnak nem lehet meghatározni a kezdetét, egyszer csak elkezdtük. A játéknak nem voltak szabályai, elég volt élni az indián életet. Az arcunkat kifestettük, indián fejdíszt csináltunk összeszedett galambtollakból,
Volt egy játék, amivel a hatvanas években a gyerekek egész nyarakat eltöltöttek: az indiános.
A színész mulandó önmagából formál műalkotást. Hogyan lehetne abból múzeumi tárgyat csinálni?
Magánsorsok és közös történelem vastagon rétegződnek egymásra ebben a múltját őrző, mégis eleven városban, amely a saját, újraformált jövője felé igyekszik, kiszabadulni törekedvén a távolra különülés csapdájából. A száz évvel
A Néprajzi Múzeum új épülete maga a jövő felé megnyíló jelen, bátor elszakadás a múlt diktálta megoldásoktól, odabent azonban az őrzők, a múlt értékeinek megtartói dolgoznak majd azon, hogy találkozhassunk az elődök fölhalmozta értékekkel.
A Lajtabánság posta-főigazgatósága (ilyen is volt) 1921. október 7-én rendeletet adott ki saját bélyegek kibocsátására. A tizenegy új alapbélyeg és hat portóbélyeg hamarosan el is készült.
Most, a századik évfordulón, ha akarnék, sem tudnék nem gondolni az egykori népszavazásra, ami akkor megtartotta magyarnak ezt a német gyökereit soha meg nem tagadó várost.
A Pilisvörösvár helytörténeti gyűjtemény egyetlen embernek, a kilencvenhárom éves Gromon Andrásnénak, azaz Mini néninek köszönheti a létét. Az idős asszonnyal a megőrzött emlékekről, a vörösvári németségről, a helyi sváb dialektusról beszélgettünk.
Az idő végtelenjéből kivételesen hosszú darab jutott osztályrészül Búza Barnának, másfél hónap híján teljes évszázad, a dualizmus korától bőven az új évezredig.
Száz éve született az egyik legjelentősebb és világszerte ismert, Magyar Örökség- és Liszt Ferenc-díjas zenei előadóművész, Cziffra György.
A zsámbéki premontrei templom monumentális romját érdemes időről időre felkeresni.
1921. október 20-án IV. Károly az év húsvétja után másodszor is kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze a trónt. Először gyakorlatilag egyedül jött Budapestre, októberben viszont már királyhű magyar katonai erővel lépett fel.
A szocialista országokban az 1960-as években sajátos kettősség alakult ki a szobrászatban. Miközben a közterekre állami megrendelés alapján sorra készültek a Leninek, munkások, anya gyermekével kompozíciók és hasonlók, párhuzamosan kialakult egy szobrászati második nyilvánosság.
Mindig kell egy csapat, mert anélkül semmit nem ér az egész élet: az első, a kisgyermekkoré, a legfontosabb, a családé, és a legnagyobb, amelybe beleszületünk, a nemzeté.
A salgótarjáni belvárosnak mintha nem csupán esztétikai értelemben sikerült volna kiszakadnia a maga idejéből, és általános érvényűvé válnia, hanem a lakhatóságát is megőrizte.
Verne Gyula eredeti, fametszetes illusztrációkkal kiadott regényeit forgatva sosem látott helyekre utazhatunk, és rövid időre újra átélhetjük az egzotikum varázsát.
Száz évnél is régebb óta virul a strandélet a nagy tó partján, de azért volt idő, amikor a környékbelieken kívül szinte senki nem járt oda.
Negyven éven át személyes ismerősünk volt, a képernyő közvetítésével valóságos családtagunk, akivel gyakrabban találkoztunk, mint a legtöbb rokonunkkal: Kudlik Júlia neve szorosan összefonódott a magyar televíziózás első évtizedeivel.
Az időt, a valódi, fizikai időt nem lehet felgyorsítani, és talán az életünk ritmusát sem lehet. Vagy ha mégis, nem nyerünk, hanem veszítünk vele.
Ha azokban az asszonyokban, anyákban, akik hordozták a viharokkal teli magyar történelmet, nem lett volna erő minden nehézség legyőzésére, legtöbbünk, akik ma élünk, akik ma magyarok vagyunk, nem születünk meg.
“Éppen csak leheletnyi kékség színezi a fekete
égboltot, amikor felszállok az 56-os villamos
első járatára a hűvösvölgyi végállomáson.
Egyedül vagyok az egész kocsiban, válogathatok
az ablak melletti helyek között.”
ZSONGÁS Várni a tavaszt, figyelni a kopasz fákat, hogy az ágak végén fölbukkan-e egy kicsi zöld szín. Messziről ilyenkor olyanok a fák, mintha zöld fátyol terülne rájuk, a rügyeket külön-külön
Mintha az ember és természet harmonikus egysége megbomlott volna. Eddig éltük a természetet, mostantól óvjuk, növekvő szorongással, hogy mégis elpusztul a kezünk között?
A Pentele híd összeköti a nagy folyó két partját, de még nem igazán köti össze az ország nagy tájait. A tervezők meglehetősen előreszaladtak vele, így lett egy közel ötszáz kilométeresnek elgondolt közlekedési csatornának elsőként megvalósuló, öt kilométeres darabja.
Prima Primissima díjat nyert a textilművész, akihez az élet kitüntetett pillanata látogatóba menni.
Van egy mindennél sokkal fontosabb tanulnivaló: megbékélni a saját életünkkel. A járvány talán ebben is tanítómesterünk lesz. Megmutatja, hogy milyen törékeny is az életünk, de megmutatja azt is, mennyi érték és szépség rejlik benne, ha az ember képes a felismerésükre.
Az alábbiakat 1972. március 16-án és 17-én jegyeztem föl. A gépelt kézirat ma is megvan.
Hunyd be a szemed, és képzelj magad köré egy százhetvenhárom évvel ezelőtti napot. Hidd el, nem lesz nehéz. Ráadásul a jelenvaló valóság is a segítségedre lesz, az utcák, a házak. Hiszen ugyanez a város, ugyanez a nép, ugyanez a történelem.
SZOLGÁLAT Szöveg: Bencsik Gábor Fotó: Muray Gábor Mások szolgálata nem ünnep, nem katarzis, még csak nem is a lélek emelkedettsége. Hanem kitartással és türelemmel folytatott munka, a feladatok végzése, ahogy
A Nagycsarnokhoz hozzá tartozik a kenyér, a gyümölcsök, a húsok, a füzérekben lógó pirospaprika illata.
Hány ezer sors emlékét őrzi a hatalmas budapesti épület négyszázötven szobája ott a Dózsa György úton, a Váci út közelében? Hiszen már több mint százéves, és eredetileg is arra a célra készült, hogy az otthontalanok átmeneti otthona legyen.
Égbe nyúló nyárfák sora mellett vezet a téglaszínű futópálya, a kopasz ágakon, a fák körül varjúsereg, nagy zajjal talán alvóhelyet keresnek maguknak. A sirályok most csöndesek, csak egy-két rikoltás hangzik ki a varjak zajongásából.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.