Kesselyák Rita grafikusművész természetközpontú munkái, pomológiai és botanikai témájú alkotásai mellett szürrealisztikus hangulatú önálló kompozícióikat készít. Rita a budakeszi Punktum Galéria kortárs művészközösségének tagja, a hely – amellett, hogy lehetőséget nyújt a művészeknek az alkotásra – kiállítások, képzőművészeti, zenei, iparművészeti programok, gyermek- és felnőtt-tanfolyamok helyszíne.
A grafikusművész ezer szállal kötődik Budakeszihez, szerinte a sors gyakran szövi úgy a szálakat, hogy csak utólag jöjjünk rá arra, minden pont úgy történt, ahogyan történnie kellett. Ilyen sorstörténeti esemény számára, hogy mielőtt Budakeszire költözött, már jó ideje kutatta a magyarországi kora reneszánsz kerteket, mert Herceg Ágnes tájépítész Szép és kies kertek – A kora reneszánsz kertek Itáliában és Magyarországon című könyvéhez készített illusztrációkat.
Bejárta a szerzővel Olaszországot, és sok pompás Medici-kertet tanulmányozott, hogy részint ezek alapján rekonstruálja Mátyás király kertjeit. Amikor Budakeszin rátalált a Pálos utcára, kiderült, hogy a környék nemcsak a Mátyás korabeli kertekkel áll kapcsolatban, de a gyümölcstermelés egyik bázisa is volt.
A művészt már gyerekként vonzotta természet, különösen a tavaszi levelek zöld színe varázsolta el. Már ekkor sok növényt rajzolt, ifjúkorában pedig újrakapcsolódott a témához. Táj- és kertépítész húga és sógora számára majdnem 15 éven keresztül készített rajzokat, végzett kutatásokat, majd megérkezett az első felkérés a pomológia témájában is. Hangulatrajzokat kellett készítenie régi magyar fajtákat őrző gyümölcsöskerthez. E gyümölcsök tanulmányozásával még közelebb került a növényvilághoz.
Tanuljuk vissza a parasztság és a gyümölcsészet elfelejtett kultúráját! | Magyar Krónika
Hogyan fonódik egymásba a PajtaKult és a Tündérkert mozgalom? Hogyan erősíti mindkettő a helyi közösségeket? Mi a története Petőfi körtefájának, amelynek elültetésére – Szarvas Józsefhez, Zsámbékra – a PajtaKult stábja is ellátogatott.
Rita alkotásai mögött alapos kutatómunka áll, a magyar reneszánsz kertművészet és a botanikatörténet mellett a gyümölcsészeti hagyományt is tanulmányozza. Ehhez a zsinórmértéket számára a Tündérkert mozgalom jelenti. A Kovács Gyula erdész, Ambrus Lajos József Attila-díjas író és Szarvas József Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész által megálmodott mozgalom célja a Kárpát-medence őshonos gyümölcshagyatékának megmentése és gondozása, a természettel harmóniában élő ember őstudásának a visszatanulása.
Ambrus Lajos Ritát kérte fel, hogy készítse el Nagy almáskönyvének illusztrációit. A 2022-ben megjelent kötet egyszerre művészeti és kultúrtörténeti alkotás, az író olvasmányos esszéit a grafikusművész illusztrációi teszik teljessé. A könyv a Kárpát-medencei gyümölcshagyatékot, azon belül is az itt őshonos almafajtákat gyűjti össze, a benne rejlő tudás felbecsülhetetlen – különösen, mert erre a tudásra a jelenben is nagy szükségünk van, a kötet pedig lehetővé teszi a parasztság elfelejtett kultúrájának, elődeink hagyományának a visszatanulását.
A létezés barbár szépsége – látogatóban Ambrus Lajosnál | Magyar Krónika
Ambrus Lajos íróval Egyházashetyén, egy háromszáz éves házban beszélgettünk elsüllyedt gyerekkorról, Hamvas Béláról, a természethez való visszatalálás igényéről és fontosságáról.
Ambrus Lajos az őshonos gyümölcsfajták megmentését célul kitűző Tündérkert mozgalom egyik alapítójaként arra buzdít, hogy fedezzük fel, ismerjük meg, szaporítsuk, védjük, terjesszük szűkebb otthonunk, tájegységünk kivesző gyümölcsfáit, és tegyük velük szebbé életünket.
Rita a kötethez a Kovács Gyula kertjéből kapott gyümölcsöket időt és energiát nem sajnálva a lehető legéletszerűbb rajzokkal jelenítette meg. Kubinyi Júlia kérdésre, hogy hogyan tanulmányozza a növényéket, amelyek aztán a rajzai által megelevenednek, a művész elmesélte, hogy fontos számára, hogy az alkotás során belemerülhessen a részletekbe. Ezt az élményt már képzőművészeti szakközépiskolás évei alatt megtapasztalta, amikor köveket rajzoltak.
Látogatás a Tündérkertben | Magyar Krónika
„Ha hagyjuk, hogy elvesszen gyümölcsészeti örökségünk egy része, a saját kultúránkat tesszük sérülékennyé” – Kovács Gyula erdészt, a Tündérkert mozgalom alapítóját pórszombati birtokán látogatta meg a PajtaKult stábja.
A gyümölcsöket fotóról is próbálta rajzolni, de érezte, hogy sokkal többet tud beletenni a rajzba, ha élőben látja a növényeket. A fotó mindig csak egy nézőpontot rögzít, ráadásul a kamera optikáján keresztül, tehát egy átforgatott valóságot tár elénk. Ha azonban megfigyelheti, körbejárhatja a gyümölcsöt, a látás mellett a többi érzékszervén át is leképezheti, annak lényegét tudja megragadni.
Alkotás közben olyan intenzív kapcsolat jön létre a művész és alkotása tárgya között, amely során korábban nem tapasztalt mélységek is megnyílnak. Például a rajzolásra kiválasztott alma mindig különösen hosszan ép maradt – mintha érzékelte volna, hogy fontossá vált valaki számára.
Rita szakmai, művészi és lelki fejlődésében egyaránt központi jelentőségű az itáliai kultúrához való személyes kötődés, két ízben volt ösztöndíjas a Római Magyar Akadémián. A Magyarországon őshonos gyümölcsfajtákat bemutató pomológiai alkotásai mellett jelentősek az őshonos vadnövényeket megjelenítő botanikai témájú művei is.
Ezektől eltérő témái is vannak, szürrealisztikus hangulatú önálló kompozícióikat is készít. Úgy véli, a különböző témák mindegyike mást tud adni. „Ahogy egy alma, attól függően, hogy honnan nézem, más képet tud adni, úgy van az ember karakterével, pszichéjével is – vallja. – Ezer arcunk van, és hogy a forgószínpadon melyik kerül előtérbe, az a körülményektől, a lelkiállapotától függ. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember megmutassa, hogy mi van még benne.”
