Magyar vagy román volt Hunyadi János? – hangzik az évszázados kérdés. A helyes válasz pedig a következő: ez egy modern, nacionalista nézőpontból történő visszavetítés. Röviden, rossz a kérdés, hiszen a 15. században nem beszélhetünk a mai értelemben vett nemzeti öntudatról. Az emberek önmeghatározásában az etnikai identitás kevéssé számított. Sokkal fontosabbnak tartották a rendi hovatartozást, hűbéri viszonyokat, az országhoz, uralkodóhoz való kötődést, valamint a vallást. Amennyiben visszamennénk az időben, és megkérdeznénk Hunyadi Jánost, hogy ki ő, mi ő, feltehetően azt válaszolná első körben, hogy magyar nemes. Ezt az identitást hungarus tudatként aposztrofálhatjuk, amely a Magyar Királysághoz való tartozásból fakadt. A nacionalizmus megjelenése előtt ez számított az általános önmeghatározásnak a Magyar Királyság alattvalói körében.
A Hunyadi-levéltár egyes számú irata egy 1409-ből származó oklevél, amely leírja, hogy Serbe fia Vajk királyi udvari vitéz Luxemburgi Zsigmondtól megkapta Hunyadvár uradalmat. A név csalókán hat, mert ekkor még nem állt itt erődítmény, azt később Hunyadi János építtette. Mindenesetre az oklevél említi Vajk testvéreit is, Magast/Magost és Radult. Azt tudjuk tehát, hogy 1409 előtt érkeztek az országba Havasalföldről, arról viszont nincs biztos ismeretünk, hogy milyen okból. Valószínűleg az uralkodói Basarab-család egyik mellékágából származott Serbe fia Vajk. Az ottani trónviszályok közepette feltehetően nem a győztes oldalra álltak, így menekülniük kellett. Ezt követően logikus lépésnek tűnik, hogy Vajk a király szolgálatába állt, vitézségével kitüntette magát, így uradalmat kapott, ami a nemesítést is jelentette. Hiába az előkelő havasalföldi származás, a birtokadomány révén lettek magyar nemesek a Hunyadiak.
Ami a vallási hovatartozást illeti, a család feltételezhetően a görögkeleti egyházat elhagyva áttért a római katolikus hitre, hiszen az oklevelek tanúsága szerint Vajk halála után fivére, Radul örökölt, de már Lászlóként. A római katolikus keresztségben kaphatta új nevét. Emellett már az első oklevél említést tesz a gyermek Hunyadi Jánosról is, akinek tehát 1409 előtt kellett születnie.
Hunyadi János származását tekintve több legenda is él a köztudatban. Az egyik legismertebb, hogy valójában Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyermeke volt, akit a király ezért vett maga mellé. A pletykát – mint a Cillei Ulrik által kitalált mesét – Antonio Bonfini, Mátyás király krónikása is lejegyezte.
„Azt mondják, hogy az Erdélyben tartózkodó Zsigmond összefeküdt egy nemes oláh intelligens és bájos lányával, három hónap múlva megtudta, hogy az teherbe esett tőle, fényesen megajándékozta, és emlékeztetőül egy gyűrűt hagyott nála, utasította, hogy szülöttjét gondosan táplálja, nevelje, s ha fölcseperedett, küldje el hozzá a jellel” – olvasható A magyar történelem tizedei című munkában. A história úgy folytatódik, hogy az asszony gyorsan hozzáment egy oláh nemeshez, majd megszülte gyermekét, akit Jánosnak neveztek. A történetben még a Hunyadiak címerében szereplő gyűrűt csőrében tartó holló eredetére is fény derül. „Midőn a kisded anyja ölében feküdt, odaröppent egy holló, és a jelül adott gyűrűt felragadta; az asszony nagy ijedtségében gyorsan megkérte a férjét, hogy vegye üldözőbe a hollót, és szerezze vissza a gyűrűt, nehogy a kisfiú nagy reménységét az átkozott madár elrabolja; erre a férfi nyilával megsebesítette a hollót, és a gyűrűt máris visszavette; később a feltűnő szépségű ifjú János az anyja tanácsára elment Zsigmondhoz, és felmutatta a gyűrűt; a király ráismert, és birtokokkal, falvakkal bőségesen megadományozta őt” – legalábbis így szól a fáma.
Hunyadi János édesanyjának neve nem szerepel Bonfini írásaiban, egy másik krónikás, Alexander Cortesius pápai írnok azonban állította, hogy Erzsébetnek hívták. Később Heltai Gáspár teológus, történetíró, aki Zsigmond kalandjairól is részletesebben számolt be, tudni vélte, hogy Hunyadi János anyja a Morzsinai családból származott. Ennek a két történetnek a keresztezésével született meg Morzsinai Erzsébet alakja. Bár a Szörényi bánság területéről számon tartunk egy Morzsinai famíliát, a probléma csupán annyi, hogy ők a 16. században tűntek fel az írott forrásokban, a Hunyadiak pedig ekkor már eltűntek. Összességében tehát Hunyadi János édesanyjáról csak annyit tudunk, hogy katolikus lehetett, hiszen előző házasságából született leánygyermekét Klárának keresztelte.
Mátyás uralkodása idején az udvarban tartózkodó történetíróknak, a Domonkos-rendi Petrus Ransanusnak, illetve Bonfininek sikerült még egy mondai elemmel gazdagítani a Hunyadi család eredettörténetét. Származásukat humanista szokás szerint egészen a római korig vezették vissza.
„Mátyás királynak az oláh But fia, Corvinus János volt az apja, aki az atyai faluban született, melyet a mi időnkben is Corvinumnak mondanak, Zsigmond uralkodása idején, aki először ismerte fel virtusát és lelkének kiválóságát; anyja az amazonnak tartott Szilágyi Erzsébet volt. Ahogy felcseperedett, azt állította, hogy római nemzetségből született, ahogy szüleitől gyakran hallotta, törzsét a Corvinusokra vezette vissza, akik a rómaiak ősi családjai közé tartoztak” – jegyezte fel Ransanus. Bonfini ennél némileg részletesebben értekezett Hunyadi János őseiről A magyar történelem tizedei című művében:
„Ő oláh apától, görög anyától született, nemzetségét igyekezetével és jó tulajdonságaival minden várakozáson fölül elhíresítette; azt beszélték, hogy szülei egyáltalán nem voltak alacsony rendűek. Apja állítólag igen sokra vitte az oláhok között, akik most a géták és a dákok helyén laknak, és bizonnyal hihető, hogy a római gyarmatosok közül maradtak hátra, mint nyelvük hasonlósága tanúsítja. Nemcsak eszességével és bőséges tapasztalataival szerzett magának tekintélyt, hanem erejével és vagyonával is, állandóan a csatatéren forgolódott és a katonáskodás révén legalább akkora gazdagságra tett szert, mint hírnévre. Corvinum faluban születvén nemzetségét a római Corvinus családra vezette vissza. Görög származású anyjáról pedig azt tartották, hogy ősi és császári vérből ered. Egyesek azt merészelik állítani, hogy Theodosius nemzetségére üt vissza.”
Nem tudjuk, hogy Mátyás mennyiben ösztönözte a Corvinus-legenda létrejöttét, mindenesetre igyekezett hasznosítani azt. Mivel Aragóniai Beatrixszal kötött házasságából nem született gyermek, az uralkodó törvénytelen fiát jelölte meg utódként. Annak érdekében, hogy valamiképp legitimálja, a Corvin nevet választotta számára, így lett Corvin János a magyar trón várományosa, bár sorsa végül másképpen alakult.
A Hunyadiakról szóló cikksorozatunk következő részében Hunyadi János felemelkedését mutatjuk be.
Nyitókép: Wikipédia
