A virtuális világ térnyerésével egyre több gyerek bántja kortársait az interneten, és egyre többen válnak áldozattá. Margitics Ferenc, Figula Erika és Pauwlik Zsuzsa 2020-as, városi, kisvárosi és falusi iskolások körében végzett kutatása szerint az általános iskolások 63,4, a középiskolások 68,7 százaléka vett már részt cselekvően internetes bántalmazásban. Az általános iskolások 68,9, a középiskolások 72,4 százaléka vált a virtuális térben áldozattá, leggyakrabban a kirekesztést és a telefonos zaklatást tapasztalták meg.
A veszélyes tartalmak ellen
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai is kedvezőtlen tendenciát mutatnak. A gyerekek és a fiatalok a kortársbántalmazás mellett számos egyéb veszélynek vannak kitéve az interneten. A hatóság 2011 óta üzemelteti az Internet Hotline tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatot, ahol azokat a tartalmakat lehet bejelenteni, amelyek jogsértők, vagy károsak lehetnek a kiskorúak szellemi, testi vagy lelki fejlődésére. 2019 óta a legtöbb bejelentés a gyermekek szexuális bántalmazásával és a zaklatással összefüggésben érkezett. Előbbi aránya 2023-ban 42 százalékos volt.
Egyre fiatalabb netezők
2017-ben és 2020-ban az NMHH felmérte a hat–tizenhat éves gyerekek médiahasználati szokásait. Az eredmények összehasonlításából kitűnik, hogy a gyerekek mind fiatalabb korban lépnek a virtuális térbe, és mind korábban kapcsolódnak a közösségi médiához, köztük olyan platformokhoz, amelyeket szüleik nem használnak, sőt nem is ismernek. A gyerekek egyre fiatalabban szembesülnek a veszélyekkel is. A három év alatt 9-ről 18 százalékra nőtt azoknak a tizenegy–tizenhat éves fiataloknak az aránya, akikkel már próbált idegen kapcsolatba lépni az interneten, és tizenhárom év alatti, sőt hét-nyolc éves gyerekeket is rávettek arra, hogy felvételt küldjenek magukról.
Az áldozatok védelmében
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberei segítenek a jogsértő, kiskorúakra káros tartalmak eltávolításában. A bejelentéseket továbbítják más hatóságoknak és illetékes szervezeteknek, például ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának, és a legnagyobb közösségimédia-platformok munkatársaival is kapcsolatban állnak. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett, biztonsagosinternet.hu címen működő felületen is bejelenthetők a gyerekekre veszélyes, erőszakos és jogsértő tartalmak, bűncselekménnyel összefüggésbe hozható információk, ezeket azonnal továbbítják a rendőrségnek vagy más illetékes hatóságnak. Az ingyenes Take It Down szolgáltatás pedig segít eltávolítani a neten terjedő jogsértő tartalmakat.
Mást bántani nem menő
Az NMHH tevékenységének fontos eleme a prevenció. Mást bántani nem menő címmel jelent meg a szervezet új kiadványa arról, hogy mi számít internetes zaklatásnak, és milyen negatív hatásai és következményei lehetnek mind bántalmazotti, mind bántalmazói oldalon, illetve hogy miként csökkenthető a bántalmazásnak való kitettség, és hová lehet fordulni baj esetén. A Sztorik a zsebben kiadvány elsősorban tinédzsereknek szól, olyan hétköznapi szituációkat mutat be, amelyeknek súlyos következményei lehetnek, ha a fiatalok nem elég körültekintők.
Kontroll a gyerekekért
A szülők alkalmazhatnak olyan technikai megoldásokat, amelyek védik a gyerekeket a veszélyes tartalmaktól. Az internetszolgáltatók 2014. július 1-jétől kötelesek honlapjukon valamilyen gyermekvédelmi szűrőszoftvert letölthetővé tenni. Ezekkel nyomon követhetjük gyermekeink tevékenységét, szűrhetjük, hogy milyen oldalakhoz és tartalmakhoz férnek hozzá. Az NMHH weboldalán összegyűjtötte az elérhető megoldásokat. A gyereknek is tudnia kell, hogy a felügyelet nem ellene van, hanem épp a saját érdekében védik meg őt a nemkívánatos tartalmaktól, a túlzott számítógép- és internethasználat okozta károktól, az adatszivárgástól és egyéb veszélyektől.
Merj segítséget kérni!
Az NMHH munkatársai arra biztatják a hozzájuk forduló gyermekeket, fiatalokat, hogy beszéljenek szüleikkel vagy olyan felnőttekkel, akikben megbíznak. Ezért indították 2024 őszén influenszerek közreműködésével a Merj segítséget kérni! című, edukációs célú országos médiakampányukat. Együttműködnek a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal is, amelynek segélyvonalára évente tizenötezer hívás fut be internetes bántalmazással és behálózással kapcsolatban. A felsoroltakon túl az erotikus képekkel való zsarolás is egyre súlyosabb veszélyt jelent a fiatalokra.
Merj feljelentést tenni!
A Merj segítséget kérni! kampány záróeseményén Fribék Judit rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztálya Gyermekvédelmi Alosztályának megbízott vezetője hangsúlyozta, hogy ha behálózási technikával intim képet kérnek valakitől, merjen feljelentést tenni a lakhelye szerinti kapitányságon, mert az elkövetőket meg lehet találni, kifejezetten jók a felderítési mutatók.
