Szerelem (1971)

Ha rangsorolni kéne minden idők legszebb magyar filmjeit, Makk Károly klasszikusa egészen biztosan a dobogón végezne. Déry Tibor két novellájának adaptációjában egy fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, miközben annak demenciában szenvedő, betegeskedő édesanyját is ápolja. És hogy ne zaklassa fel az asszonyt, egy szép kis mesét kreál a fiáról, hogy valójában nem is rács mögött ül, hanem Amerikában filmrendezőként tevékenykedik, és folyamatosan hírességek legyeskednek körülötte.

A Szerelem 1971-ben elnyerte Cannes-ban a zsűri díját – a szervezők pedig azóta sem feledkeztek meg az élményről, 2016-ban felújítva ismét vetítették –, majd meghódította a fél világot. Nem véletlenül, azon kevés filmek közé tartozik, amelyen a legnagyobb rosszindulattal is nehéz lenne fogást találni. Törőcsik Mari, Darvas Lili és Darvas Iván alakítása önmagában felejthetetlen, a (többnyire) fekete-fehér képsorok festőiek, a párbeszédek vibrálóan élettel teliek, az érzelmi pedig hatást Makk Károly elegáns eszközökkel éri el, miközben a rendszerről is néhány finom, de annál jelentőségteljesebb jelenettel mond ítéletet.

A film elérhető a Filmio kínálatában, de a nagyvászonért kiáltó alkotást érdemesebb moziban megtekinteni – minderre a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából lehetőségünk is nyílik az Urániában február 25-én 16 órakor.

Szökés (1997), Jules szökése (2016)

A recski internálótáborból a fennállása alatt mindössze egyetlen embernek, Michnay Gyulának sikerült megszöknie: a 29 éves fiatalember zseniális tervet eszelt ki, két társa katonatisztnek öltözött, és úgy tettek, mintha kikísérték volna a kerítés túloldalára öt másik fogollyal együtt, végül mindannyian kereket oldottak. Nem sokáig örülhettek a szabadságnak, hamar elfogták a szökevényeket, kivéve Michnayt, aki nyugatra menekült, és Münchenből a világ tudtára hozta az addig gondosan eltitkolt tábor létezését, és – fejből! – beolvasta a rádióba a memorizált 520 rab nevét.

Az amerikaiak egy hasonló történelmi sztorijukból nagyszabású hollywoodi kaszasikert készítettek volna, Gyarmathy Lívia azonban jóval szerényebb költségvetésből gazdálkodhatott. És kihozta belőle a legtöbbet: a Szökés kifejezetten profi, folyamatosan feszült film olyan színészekkel, mint Bodrogi Gyula, Pogány Judit, Epres Attila, Marozsán Erika, Lukáts Andor, Bezerédi Zoltán vagy Hegyi Barbara. Azonban minden erénye ellenére is elkerülte a nézők figyelmet, kevesebb, mint hatezren váltottak rá jegyet annak idején a mozikban, és azóta is méltatlanul keveset emlegetik.

Az alkotás a Videán tekinthető meg.

Gyarmathy Lívia a Recsket elszenvedett férje, Böszörményi Géza forgatókönyvét dolgozta fel, amely bár viszonylag hűen kezeli a valós eseményeket, nem kevés fikciós elem is tarkítja. Akit az utóbbiak zavarnak vagy árnyalni szeretné a látottakat, annak mindenképpen érdemes megtekintenie Gyarmathy Líviáék többi recski filmjét (a Faludy György, költő című 1987-es és a Recsk 1950–53 – Egy titkos kényszermunkatábor története című, monumentális, 1988-as doksikat), illetve a Jules szökése című, újabb, 2016-os dokumentumfilmet. Papp Bojána alkotásában Michnay Gyula egykori rabtársai beszélnek a tábor kegyetlenségéről, az önmagukból kivetkező foglyokról – akik közül többen maguk bántalmazták fizikailag a visszahurcolt szökevényeket, amiért miattuk őket is retorzió érte –, és az ő elbeszéléseik alapján közelebbről megismerhetjük az elképesztő szökés történetét, és a fiatalember személyiségébe is bepillantást nyerünk.

A Jules szökése alkotás elérhető a Filmio kínálatában.

Pannon töredékek (1998)

Sólyom András (Érzékek iskolája) rendezésének főszereplője egy fiatal srác, aki a börtönben várja a sorsát, miután részt vett az 1956-os forradalomban. Azonban, mint a visszaemlékezéseiből szép lassan kiderül, nem hazafias elhivatottság hajtotta, hanem egy lánynak próbált imponálni. Ráadásul, noha az apja biztatta az események után, hogy disszidáljon, amíg nem késő, hallani sem akart róla, szintén a szerelme miatt, hamar el is fogják, míg a kedvese elhagyja, és lelép külföldre. A történet adná magát, hogy a múlt rendszer kegyetlensége mellett azt is mélyen ábrázolja, a férfiak olykor mennyire ostobán képesek viselkedni, ha a romantikus érzelmeik hatása alá kerülnek, a látványosan alacsony költségvetés, a feszült téma, valamint Almási Sándor, Marozsán Erika és Jordán Tamás hármasa ellenére is álmosító. De megéri végignézni: a finálé alatt garantáltan hideg verejtékben úszunk majd, amikor is egy kegyetlen, beteges, de a valóságban is alkalmazott kihallgatási módszert vetnek be a fiúval szemben, brutálisan expliciten ábrázolva. Ha másra nem is biztos, hogy fogunk emlékezni a filmből, ezek a képsorok – bármennyire is tiltakozunk ellene – egy életre beleégnek a retinánkba.

A vizsga (2011) / A játszma (2022)

Hazánkban a filmeket szinte kizárólag a rendezőjükkel, és nem a forgatókönyvírójukkal szoktuk azonosítani, de Köbli Norbert esetében más a helyzet, tucatnyi történelmi tematikájú alkotás fűződik hozzá az elmúlt tizenöt évből, és a hírnevét az első ilyen jellegű alkotásával, A vizsgával alapozta meg. Az 1957 karácsonyán játszódó történet az Államvédelmi Osztály működését és belső bizalmatlanságát ábrázolja feszülten, fordulatosan és izgalmasan olyan színészekkel, mint Nagy Zsolt, Kulka János vagy Hámori Gabriella. A tévéfilm váratlan nagy sikert aratott, valószínűleg annak is köszönhetően, hogy könnyen fogyasztható módon, egy csavaros thrilleren keresztül ábrázolta a tárgyalt korszakot, így olyan nézőket is képes volt megszólítani, akiket maga a téma kevésbé foglalkoztat.

Éppen ezért zöld lámpát kapott a folytatás is, bő tíz évvel később A játszmában tovább folytatódott immáron a hatvanas évek derekán az ügynökök kálváriája.

Mindkét film elérhető a Filmión.

Akik maradtak (2019)

Szemben az összeállításunkban szereplő többi filmmel, az Akik maradtak nem a terrorra koncentrál, azonban nem kevésbé nyomasztó módon jelenik meg benne az elnyomórendszer kiépülése. A második világháború után néhány évvel játszódó történet középpontjában egy tizenhat éves lány és egy negyvenes férfi különös viszonya áll, mindketten elvesztették a szeretteiket, és egymásból erőt merítve próbálnak talpra állni vagy legalábbis túlélni, miközben érzékeljük, hogy a háttérben már gyülekeznek a koromfekete felhők. Hajduk Károly és Szőke Abigél tökéletes párost alkotnak, érzékeny és intim alakításuk mélyen átélhetővé teszi a filmet – amelyben egyébként eleinte többen valószínűleg nem láttak túl sok fantáziát. A tervek szerint ugyanis az alkotást a tévében mutatták volna be, de olyan erős lett, hogy a mozikban debütálhatott, sőt: hazánk hivatalos Oscar-nevezettjévé vált. Be is válogatta az amerikai filmes akadémia arra a szűkített tízes listára, amelyről az öt jelölt kerül ki, de végül nem nominálták.

A dráma elérhető a Filmio kínálatában.

Kiemelt kép: A vizsga. Forrás: Filmio