Kodály Zoltán és Bartók Béla népdalgyűjtésének 120., Huszka Jenő születésének 150. és az első magyar nyelvű beatdalokat megíró Szörényi–Bródy-szerzőpáros működésének 60. évfordulója alkalmából tematikus évet hirdettek január 22-én, a magyar kultúra napján az Artisjus székházában. A mozgalomhoz bárki csatlakozhat a kiáltvány szerint. A magyar dalszerzés évéről, a kezdeményezéshez csatlakozó projektekről az Artisjus médiafelületén, a Dalszerzőn számol be az év során. A kiáltvány leszögezi:

Soha
nem látott mértékű kihívás előtt áll kultúránk meghatározó alapegysége: a dal.
A dal az anyanyelv zenei párja, az emberi szív kinyilatkoztatása.
A dal éltet és közösséget teremt. Vele élünk, általa élünk, és olykor belőle:
a dal érték.

A rendezvényen Szinger András, az Artisjus főigazgatója kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia térhódításának korszakában különösen fontos, hogy vigyázzunk a magyar dalra. Beszédében így fogalmazott:

Az elmúlt évtizedekben is megpróbáltunk alkalmazkodni a folyamatos technikai kihívásokhoz, az AI miatt azonban minőségileg más kihívás előtt állunk. Emiatt még jobban rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy a dalok mögött alkotóművészek állnak, akiknek a szerepe a korábbiaknál is fontosabb.

A technológia térhódítására a kiáltvány is reagál, amikor a globális szoftvergyártók által diktált trendekre utal, például arra, hogy a mesterséges intelligencia által írt könyvekre alapítanak bestsellerkiadókat vezető világvállalatok. A rendezvényen elhangzott, hogy az Artisjus javaslatára az Igazságügyi Minisztériumban is munkacsoport alakult, amely a mesterséges intelligencia szerzői jogi problémáival foglalkozik.

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke. Fotó: Labancz Viktória / Artisjus

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke azt is elmondta, hogy a könnyűzenei Hangfoglaló program és a Halmos Béla program ideiglenes kollégiuma tavaly 1696 pályázatot támogatott összesen 1,9 milliárd forint értékben, és magyar dalszerzés évéhez kapcsolódva külön pályázatot is kiírnak majd az egész Kárpát-medence területére.

Hetente jelentkező Egy dal című régi-új rovatunkban mi is rendszeresen foglalkozunk hazai előadók, dalszerzők egy-egy dalhoz fűződő személyes viszonyának bemutatásával, ezzel is támogatva a hiteles szerzői teljesítményeket. Sorozatunkban ismert magyar előadókat kérünk meg arra, hogy beszéljenek egy olyan számról vagy zeneműről, amely valamilyen szempontból fontos nekik. Vannak, akik külföldi zenéket választanak – érdekes a Beatles munkásságának erős reprezentáltsága –, de az esetek jelentős részében magyar dalok jelentenek igazán sokat kedvelt előadóknak.

Olvassa el Egy dal sorozatunk cikkeit is:

Egy dal | Magyar Krónika

Egy Dal sorozatunkban hazai előadók vallanak egy-egy dalhoz fűződő személyes viszonyukról. Olvassa el cikkeinket!

MAGYAR DALOK AZ EGY DAL SOROZATBAN:
Nyerges Attila, az Ismerős Arcok frontember például az Edda, Reisz Gábor, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan rendezője a Beatrice, Csoóri Sándor a Sebő Együttes egyik számáról mesélt. Balázs János és Bogányi Gergely egy-egy Liszt Ferenc-művet méltatott sorozatunkban, és természetesen sokak számára népdalok jelentették a legmeghatározóbb élményt. Közéjük tartozik Herczku Ágnes, akihez a Elment a madárka, és Pál István Szalonna, akihez a Kimegyek én az erdőbe című dal áll igazán közel.