Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Máth Kristóf
A Séd mentén álló malomépület hívogató padokkal, barátságos fényfüzérekkel és minőségi ételekkel várja és marasztalja a Veszprémbe látogatókat.
Van egy különleges adottságú hely Veszprémben, ami minden irányból mást mutat: mellette kanyarog a Séd patak, körülötte kolostorromok őrzik a múltat, felnézve pedig Szent István és Boldog Gizella szobrán pihenhet meg a tekintetünk. „Eredetileg ezért az István háta mögött névben gondolkodtak a tulajdonosok, de úgy döntöttek, visznek egy kis csavart a történetbe” – vezet be minket Rácz Krisztián üzletvezető-séf a Fricska étteremlakás történetébe.
Az idén tíz esztendeje működő, bisztróként induló Fricska valóban csavar egyet a megszokott kereteken: egyszerre étterem egy lakáshoz hasonlító térben, otthona egy ötszázötven éves malomnak, udvara pedig sok-sok hangulatos, szabadban töltött pillanat helyszíne. S hogy mi szükséges mindehhez? „Kifogástalan ízek, alázatos csapat és tudatos koncepció. Mindezek két éve értek össze annyira, hogy ma már közösségi térként hivatkozhassunk magunkra” – mondja Rácz Krisztián.
Itteni feladatait fővárosi lakosként látja el. „Kivitelezhetetlennek tűnik, de az embert nem az határozza meg, hogy honnan jár be dolgozni, hanem az, hogy szerelemmel végzi-e a munkáját. Alapvetően így kell, hogy működjön az egész élet, nem?” Ehhez az elvhez igazodnak a Fricska terei és a kínálat is: belépve étteremfunkcióval felruházott tükrös nappali, könyvtárszoba, étkező és játszósarok várja a látogatót, aki a hamburger és a grillezett ételek mellett a megszokott klasszikus, szezonális főételeket is megtalálja.
Annak pedig, aki másfajta miliőre vágyik, ott a szeparé ódon, patinás közege. A malom és a szintén több száz éves kanonoki ház épületét nem véletlenül választották le az étteremlakástól: „Egyszerűen más élményt kínál. Eredetileg romkocsmának tervezték, de végül bensőséges jellege révén kisebb rendezvények helyszíne lett, erős bisztrókonyhával.”
Legyen szó tehát láblógatós patakparti délutánról, színes fényekkel gazdagított esti kikapcsolódásról vagy családi ebédről, az igazi Fricska-hangulat csak akkor fedezhető fel igazán, ha megéljük minden részét. Hiszen alapvetően így kell, hogy működjön az egész élet, nem?
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét.
Rodics Gergely, akinek a BarnCulture projekt keretében frissen jelent meg Radev Gergővel közös Újratervezés – Kortárs építészeti és művészeti reflexiók a csűrök és pajták 21. századi szerepére című kötete, a PajtaKult stábjának mesélt arról, hogyan talált otthonra egy apró székelyföldi faluban, és hogyan hozott létre egy mintacsűrt.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
Át kell értékelnünk a jó élet fogalmát. Az ELTE humánökológus egyetemi docense szerint ez a nulladik lépés. Szorongani kevés, cselekedni pedig igenis lehet. Sőt: kell. Világeleje című könyve válasz az ökokatasztrófát hirdetőknek és cselekvési program azoknak, akik valóban fenntartható jövőre vágynak. Interjú.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
