Kétszáz év kincseit tekinthetjük meg az Akadémián
November 3. az MTA alapításának napja. A bicentenáriumi ünnepségek részeként a legjelentősebb nemzeti kincseinket bemutató kiállítás nyílik.
Szöveg és fotó: Sarnyai Benedek
DEBRECEN
A kálvinista Róma az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is fontos szerepet töltött be, így Petőfi is többször megfordult itt. Nem csoda, hogy a város több pontján találunk rá utaló emlékművet. Petőfi 1849-ben ide is költözött, a mai Batthyány utcában lakott. Az épület maga a tiszteletadás helyett inkább arra alkalmas, hogy az erre járók kicsinosíthassák magunkat, ugyanis épp szépségszalon üzemel benne.
Mielőtt elindult volna, Petőfi a városban vészelte át a nyomorúságos 1843–44-es telet. Barátja, a Pesti Hirlap későbbi szerkesztője, Pákh Albert egy színházi jegyszedőnél intézett szállást neki. A ház helyén, a Petőfi tér 12. szám alatt ma a debreceni vasútállomás egyik melléképülete áll; a környék messze nem a város legjobban karbantartott része. Petőfi emléktáblája alatt is elszáradt már a koszorú. Az emlékhely állapota korántsem tükrözi a költő jelentőségét.
TOKAJ
Petőfi gyalogos vándorútja február 11–14. között tartott. A téli áradások miatt a költő nem tudta a Tiszát Tiszafüred felől kerülni, emiatt indult Tokaj felé. A borok királynőjének városában megpihent, erőt gyűjtött az út folytatásához. Mi másról írt volna hát itt verset, mint a borról? „Miért nem tesz az Isten csodát? / Változtatná borrá a Tiszát,” – olvasható a költeményben. Petőfi látogatásának emlékét ma egy emléktábla őrzi a helyi szociális alapellátó központ házfalán. Természetesen a költő Tokajban írt verse teljes terjedelmében olvasható rajta.
SZERENCS
Tokaj és Miskolc között a költő Szerencsen is áthaladt. Ennek ellenére ma nem találni itt olyan helyet, ami kifejezetten ehhez a mozzanathoz kötődne. A költő tiszteletére a város az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve mellé állított táblát. Az emlékmű lábánál egy sajátos tisztelgési formán akadt meg a szemünk: tizennégy nemzeti színű követ helyeztek el itt, melyek a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos áldozatát jelképezik. Szerencsen, úgy tűnik, a szabadságharcok emlékezeti terei összenőttek: az út túloldalára emelték ugyanis az 1956-os hősök előtt tisztelgő műalkotást.
MISKOLC
Petőfi a vándorlása során érintette Miskolcot is. Ekkor írta Keresztúton állok című költeményét. E versben a napok óta úton lévő költő rendkívül kétségbeesett hangot üt meg. A városi legendárium viszont az emlékezetes látogatást 1847-hez köti. Többek között ekkor írta Alkony című versét, amit egy diósgyőri naplemente ihletett. A vár közelében áll ma a Petőfi Sándor Könyvtár, melynek ablakain bekukkantva egyértelmű: itt is ünneplik a névadó kétszázadik születésnapját.
EGER
„Jóbarátok, jó borocska / – Kell-e más?” – írja Petőfi az Egri hangok című versben. Eger valóban felüdülést jelentett számára: a vándorút igazi megpróbáltatásai itt értek véget. Kispapok látták vendégül Petőfit, és szekeret fogadtak neki, hogy ne kelljen a februári hidegben Pestig gyalogolnia; innentől egyszerűbbé vált az útja. A látogatás emlékét tábla őrzi az épület falán, amely napjainkban is egyházi intézmény, az Egri Hittudományi Főiskolát találjuk itt, a Foglár György utca lépcsőinek páros oldalán. A költő domborműve előtt éjszaka fénykoszorúval tisztelegtünk.
November 3. az MTA alapításának napja. A bicentenáriumi ünnepségek részeként a legjelentősebb nemzeti kincseinket bemutató kiállítás nyílik.
A Budapest Music Centerben tartott gálán a közönség szavazatai alapján Kapu Tibor, Kalányos Ottó és az Örökké Haza projekt vehették át a fődíjakat. A jelöltekre több mint 140 ezer szavazat érkezett, nemcsak Magyarországról, hanem kilenc másik országból is.
Tragikusan pontos másolat egy arcról, amely soha többé nem mosolyog, nem sír, nem reagál. Halotti maszkok a világtörténelem sok korszakában készültek, a fényképezés megjelenésével fokozatosan veszítették el jelentőségüket.
A Korányi-kórház hospice-osztályán meseterápiás alkalmak segítenek a haldoklóknak és hozzátartozóiknak szembenézni a halál közelségével. A mesék az átlépés előtti mozdulatlan feszültségben új belső tájakat nyitnak meg. Más fénytörésbe helyezik azt, ami egyszer volt. Riport.
A világ perifériáin felfedezhető csend nemcsak tragikus elzártságot hordoz, hanem lehetőséget is a centrumból kiveszett elmélyülésre. A közelhajolás esélyét az emberi lét összetettségéhez. Mary Ellen Mark amerikai fotográfus ikonikus képei éppen ezt a csendet hozzák zavarba ejtően közel a Mai Manó Házban. Ajánló.