Üzenetek mögött a látvány – bepillantás a MOME végzőseinek diplomakiállításába

Szöveg: Kéri Gáspár

A fotó ma is társadalomformáló, gondolkodásunkat alakító hatással bír – ezt bizonyítja a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterképzős hallgatóinak diplomakiállítás-sorozata is. A világjárvány okozta többévnyi szünet után idén ősszel egyszerre három évfolyam mutatkozott be a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.

Az, amikor 1994-ben Martin Parr brit dokumentarista fényképészt a kétharmadhoz szükséges egyetlen szavazattal a legendás Magnum fotóügynökség teljes jogú tagjává választották, örökre és visszavonhatatlanul felkavarta azt a munkamódszert és esztétikát, amit az élvonalbeli riport- és dokumentarista fotográfia akkoriban kizárólagosan képviselt. Parr megjelenésével az a kánon puhult fel, amelynek kialakulásában a francia Henri Cartier-Bresson jellegzetes látásmódjának elévülhetetlen szerepe volt. Martin Parr a fekete-fehér esztétikájával és az aranymetszés szabályának addig megkérdőjelezhetetlen voltával szemben a rontás esztétikáját (dekompozíció, életlenség, direkt vaku stb.), a színes nyersanyag létjogosultságát, az önreflektív iróniát helyezte előtérbe. Hasonló történt a divat- és portréfotó területén is, ahol a német Juergen Teller nyers vakuzós fotóival úgy verte le a sztárkultusz, vele a hamis glamúros világ mázát, hogy a fal adta a másikat.

SOMORJAI BALÁZS
Panelvilág │ 2021

A szándékok persze nem öncélúak voltak: a művészet és a fotó történetére egyaránt igaz, hogy a stílusok és a szemléletmódok váltakozását akciók, reakciók és reflexiók, továbbá a társadalomban végbemenő változások hívták és hívják életre ma is. Ahogy a hetvenes évek zenéjében a szárazjéggel turbózott glam rockkal szemben a társadalmi szerepvállalást is magára húzó punk, később a new wave tett visszautasíthatatlan ajánlatot, valami hasonló történt a nyolcvanas-kilencvenes évek tájékán a fotográfiában. A gyakorta öntetszelgő, kiüresített esztétika ellenében az antiesztétika és a primer látvány mögötti tartalmak és üzenetek érvényre juttatása szült új stílust és egyetemes paradigmát, és mára ezek a szándékok ugyanúgy a kánon részévé váltak, mint a cartier-bressoni elvek a maguk idejében.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfiai mesterképzőseinek diplomamunkáit látva hasonló törekvéseket vélünk felfedezni, mint amivel három évtizede Martin Parr, Juergen Teller és még sokan mások követ dobtak az állóvízbe, amivel elkezdték átformálni látásmódunkat, vele a fotográfiáról vallott közkeletű percepciókat. Meggyőződésem, hogy a fénykép, hovatovább maga a kép hetven-nyolcvan százalékban fejben dől el, minden más a fotó technikai képalkotó volta miatt tanulható, elsajátítható. Mindez tökéletesen tetten érhető a fiatalok munkáiban, amelyekben a személyes és a közösségi identitás kérdéseitől a női és férfiszerepek formálódásán, generációs problémákon és a kollektív történelmi emlékezetet alakító tényezőkön át a pandémia aktuálisan ránk gyakorolt hatásáig számtalan kérdés fókuszba kerül. Ma már sokkal fontosabb ugyanis a fotográfia esetében arról beszélni, mit és hogyan akarunk a fénykép segítségével feldolgozni, analizálni, közvetíteni és prezentálni a nyilvánosság felé. A múltban a technika, a technikai kísérletezés adta lehetőségek műfajt formáló tényezők voltak, ma már a gondolkodás milyensége, mélysége, a konceptuális képi építkezés sokkal inkább meghatározója az autonóm fotográfiának. Ráadásul a fotó már nem csak kiállítások falain vagy újságokban, könyvekben és albumokban jut érvényre, a legújabb mediális műfajokkal is folyamatosan fuzionál.

JUHASZ ROXANE PHYLICIA │ Unheimlich │ 2021

OLAJOS ILKA │ Lakótelep másképp │ 2022

NAGY IZA │ Néma cunami │ 2022

CORA SUN YUTING │ Úton hazafelé │ 2021

KOZCKA VIOLA | Jelenlét

MÁLI FANNI │ Meg kell a búzának érni │ 2022

TÓTH RICHÁRD │ Emlékmű │2022

A Capa-központ őszi kiállítássorozata kitüntetett figyelmet kapott, hiszen a világjárvány miatt most egyszerre három évfolyam, a 2020 és 2022 között végzett hallgatók munkái voltak láthatók. A legtöbb esetben pedig világosan megmutatkozik, hogy a fotó – technikai képalkotó lehetőségein túllépve – ma is képes társadalomformáló, gondolkodásunkat alakító szerepet betölteni.

Hasonló tartalmak

Ha eljönnek az angyalok – két remek magyar film karácsonyra

Ha már elég volt a Santa Clausból meg a pulykából, van hazai alternatíva. Az elmúlt időszakban két ünnepi mozi is készült itthon, a Nagykarácsony bájos kis komédia romantikakedvelőknek, az Emma karácsonya pedig egy kamaszlány apró csodákat hozó, mégis nagyon valóságos felnövéstörténete.

Szeretnivaló vesztesek komédiája és húsbavágó dráma – a 100 éve született Makk Károly 8 legérdekesebb filmje

Enyhén szólva is sokoldalú rendező volt, aki néha csupán az önfeledt szórakoztatásra törekedett, máskor a rendszert is kihívta. 2025. december 22-án Makk Károly születésének 100. évfordulójára emlékezünk, a terjedelmes életműből a teljesség igénye nélkül válogattuk ki a leghíresebb vagy éppen a legkülönlegesebb darabokat, amelyek mind elérhetők a Filmio kínálatában.

GLÓDI Balázs © Ludwig Múzeum

Lassulásra hangolva – budapesti kiállítások a téli szünetre

Karácsony körül, után is arany napok sorakoznak: kevesebb a kötelező kör, több idő juthat elmélyülésre. Budapesten több kiállítás is jól illeszkedik ehhez az átmeneti, kissé lebegő időszakhoz idén is. Lehetőségek Tandori kincseitől az arannyal javítás művészetén és a csend képein át Mary Ellen Mark fotóművészetéig.

Nekem ők a magyar kabaré igazi nagyágyúi

A szilveszter és a kabaré évtizedek óta összeforrt a magyar néplélekben. A régen jobb volt szlogen, bár sokszor igazságtalannak tűnik, ez esetben szerintünk inkább igaz. 

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!