
Közös játékra hívunk!
Fabók Mariann bábművész a népi forrásanyagokon alapuló bábművészet varázsáról, a közönséggel való játék csodájáról és a közös teremtés lehetőségéről

Fabók Mariann bábművész a népi forrásanyagokon alapuló bábművészet varázsáról, a közönséggel való játék csodájáról és a közös teremtés lehetőségéről

A játékkészítő-mesemondó Csíki Lóránt hangsúlyozza: nem érdemes, de nem is kell elzárni a kicsiket a digitális szórakozástól, jó módszerrel úgy is fogékonnyá lehet tenni őket a tárgyi játékok, az alkotás és a videó nélküli mese iránt.

Varga Norbert gyógytornász mindennapjait átszövi a játék, alkotó- és munkatársával együtt a Mocorgó bábos-mesés mozgásfejlesztő programjukkal járják az óvodákat.

A Nemzetközi Teqballszövetség elnöki főtanácsadója, Bor Máté Tamás szerint a száz százalékban magyar fejlesztésű teqball a világ leggyorsabban fejlődő sportágaként hamarosan hivatalos olimpiai versenyszám lehet.

Mindig kell egy csapat, mert anélkül semmit nem ér az egész élet: az első, a kisgyermekkoré, a legfontosabb, a családé, és a legnagyobb, amelybe beleszületünk, a nemzeté.

2021 augusztusában adták át a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram részeként felújított nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. Az újjászületett főúri lakban Nádasdy Borbála grófnő mesélt a kastélyban töltött gyermekkori nyarakról, a könyvek szeretetéről és az ősei lelki örökségéről.

Nem is a főváros, de nem is a klasszikus vidék. Nem is teljesen dombság, de nem nevezhetjük egységes síkságnak sem. Talán elsőre úgy tűnhet, hogy a Galgamente igazából nem is létezik, önálló létét bizonyítani képes egységként legalábbis biztosan nem. Pedig nagyon is létezik. A mi tájunk az átmenet földje.

Évtizedek óta szinte a településrész hivatalos neve, nincs helyi, aki ne tudná, mit jelöl. Majd nyolcvan évvel ezelőtti, a második világháborúban betöltött fontos szerepe köztudott a környező galgamenti településeken is. Az akkori történések túl- és átélőivel, Jancsi bácsival és Patu bácsival jártunk utána, mesélnek a mai kor emberének a domonyi Pincék pincéi.

Gyerekként beleszeretett a cimbalomba, a rajongása pedig azóta is töretlen. A távoli vidékeken gyűjtött népdalokat, később mégis a szülőhelye, a Galgamente dallamvilága felé fordult. Tizenöt éves a zenekara, a Cimbaliband, de amikor találkozunk, olyan lelkesedéssel mesél az előző napi koncertjükről, mintha először állt volna színpadon. Unger Balázzsal az eseményt megörökítő videókat nézve kezdünk beszélgetni.

Somody Imre a kilencvenes években a Plussz pezsgőtablettát gyártó Pharmavit Kft.-vel vált a rendszerváltozás utáni Magyarország egyik első milliárdosává. Az egykor az egészségügyben, a tudományban és a kistérségfejlesztésben is munkálkodó vállalkozó mára minden üzletét eladta, megtért, és néhány éve homoktövis-termesztésbe fogott. Az üzletemberből lett gazda vácegresi birtokán jártunk.

Egy feleség, négy gyerek, hat unoka és egy saját galéria – így nézne ki a leltár, ha Ladócsy László tanár és festőművész élete leírható volna számokban. Ám a Ladócsy házaspár élete sokkal több, mint néhány száraz adat, kartali kertjükben és ott a Ladócsy Műterem-Galériában mintha otthonára találna minden ember.

Gulyás Sándor nappal a légi forgalmat igazgatja, szabadidejében pedig a Galgamentét járja, hogy fényképezőgépe segítségével bevésse az itt lakók arcát a világ emlékezetébe. Tíz év alatt sok száz portrét készített, amelyek nemcsak kordokumentumok, de a helyi közösségek összekovácsolói is.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Galga is táplálta Sára Sándor alkotó szellemét. A rendező-operatőr szülőföldjén szerzett tapasztalatai egész életművén nyomot hagytak.

Kissé abszurd, de a fényreklámok tömeges budapesti elterjedését egy 1970-ben kelt pártkongresszusi határozat tette lehetővé.

A Szombathelyi Képtárban egész nyáron nyitva tartó VII. Nemzetközi textilművészeti triennálé hívószava a sodrás volt.

Komáromban lelt méltó otthonra a Szépművészeti Múzeum egyedülálló antik, középkori és reneszánsz szobormásolat-gyűjteménye.

Térey János befejezetlen kötetét az igazsághoz való állhatatos ragaszkodás teszi letehetetlenné.

Juhász Tibor mellőzi azokat a kliséket, amelyek a szegénységhez és az elesettséghez kötődnek.