Hiszek az emberben! – beszélgetés Obádovics Gyulával
A hosszú élet titka a humor, a jó társasági élet és a diópálinka – a kilencvenhat éves Obádovics Gyulát korábbi interjúnkkal köszöntjük!
A hosszú élet titka a humor, a jó társasági élet és a diópálinka – a kilencvenhat éves Obádovics Gyulát korábbi interjúnkkal köszöntjük!
A ma is ismert matyó népviselet kialakulásában szerepet játszott, hogy a summások meg akarták mutatni a nagybirtokok cselédjeinek: ők is valakik.
Emberi sorsok alkotta periferikus, láthatatlan tájakat mutat be immár több évtizede Margittai Gábor és felesége.
Amikor itt vagyok a házban, nem tudom eldönteni, hol is vagyok. A gyerekkorom épp olyan jelenvaló, mint az elmúlt másodperc.
A protestantizmus világában szokatlan kultuszt építettek az erdélyi unitárius hívek Dávid Ferenc alakja köré – a hitelveiért börtönbe vetett prédikátor megpróbáltatásait Krisztus passiójával állították párhuzamba.
A Nagycsarnokhoz hozzá tartozik a kenyér, a gyümölcsök, a húsok, a füzérekben lógó pirospaprika illata.
Ha életében a megvesztegethetetlenség és a hűség angyalai vigyáztak rá, akkor a sírba az elhivatottság és pontosság angyala tette, annyi bizonyos.
Anarchista világcsavargóként ismerte egész Európa, „fasiszta ügynökként” lett lábjegyzet egy Károlyi Mihály-memoárban.
Mi, emberek már csak ilyenek vagyunk: megcsaljuk, kihasználjuk, átverjük egymást, hogy aztán egy új társ kínálta új reménybe kapaszkodva mindig elölről kezdjük az egészet.
A Múzeum Mélygarázs alkotói a múzeumi atmoszférát ha jelképesen is, de kivitték az intézményi keretek közül.
Ha hagyják, talán elvarázsolja önöket is a BaHorKa lendületes lemeze, hiszen a mai világban ez hiányzik: a varázslat.
Ha az ember sok zenét hallgat, rájön, mennyi értéktelen zaj veszi körül.
Gion Nándor életműve értelmezhetetlen a 20. századi délvidéki magyarság történelmi sorsának számbavétele nélkül.
Bodor Ádám számára Erdély nem a fényes magyar múlt elsüllyedt világa, hanem egy történelmi kataklizmák sújtotta táj.
A személyes és a közösségi tragédia egymáson való átfonódása visszhangzik a sorokban.
„Régen rossz, ha a művészethez érteni kell” – vallja a Takács István-életművet gondozó Laczkó Pető Mihály.
A harmóniát nemcsak személyek között, hanem magában is meg kell találnia az embernek ahhoz, hogy működjön egy közösség.
A Matyodesign műhelyében a szülőfalujába visszatérő fiatal vállalkozó és a gyermekkoruk óta varró asszonyok egyszerre éltetik és újra is értelmezik a híres matyó hímzést.