
Vissza a természetbe, gyerekek!
A Gál Judit által kidolgozott rousseau-i természetelvű nevelési program szerint működő ovikban a gyerekek alapfelszereléséhez tartozik a gumicsizma, az esőkabát és a bogárnéző.

A Gál Judit által kidolgozott rousseau-i természetelvű nevelési program szerint működő ovikban a gyerekek alapfelszereléséhez tartozik a gumicsizma, az esőkabát és a bogárnéző.

„Valódi kapcsolatba kerültünk a vendégeinkkel, és megerősítés volt, hogy egyre többen jöttek” – Pentz Csaba és Manka hűvösvölgyi Kifli és Kocsmáját törzsvendégek szeretete övezi.

Mintha az ember és természet harmonikus egysége megbomlott volna. Eddig éltük a természetet, mostantól óvjuk, növekvő szorongással, hogy mégis elpusztul a kezünk között?

Hámori Máté karmester következetesen és eltántoríthatatlanul hisz benne, hogy a zene mint közösségi élmény mindenki számára megérthető, átérezhető.

Van egy mindennél sokkal fontosabb tanulnivaló: megbékélni a saját életünkkel. A járvány talán ebben is tanítómesterünk lesz. Megmutatja, hogy milyen törékeny is az életünk, de megmutatja azt is, mennyi érték és szépség rejlik benne, ha az ember képes a felismerésükre.

Párdy Bence harmadik éve végzi önkéntes környezettisztító munkáját a Tisza és a Bodrog ártereiben. Örömmel veszi, ha mások is csatlakoznak hozzá, és segítik a petpalackok összegyűjtését.

Zámbó András káposztásmegyeri református lelkész és felesége negyedszázados szolgálata alatt háromszáz fősre nőtt a gyülekezet a lakótelepen, új templomot is építettek. Úgy látja, Isten több szempontból is önmeghaladásra hívta, és az „egy ember rendszer” helyett a csapatépítésben hisz.

Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott kapitánya nagyon büszke rá, hogy beérett a megfeszített közös munka: a lányok a nagy rivális olaszok legyőzésével, szinte tökéletes játékkal jutottak ki a tokiói olimpiára.

„A hegymászó a csúcson van a legmesszebb az élettől, mert a hegyen nincs élet. Az összeomlásban sincs élet. Ott maradni halál, akárcsak a hegyen maradni” – vallja Sterczer Hilda, Erőss Zsolt özvegye, a Hópárduc fejlesztő falmászás módszerének kidolgozója.

Pál Gergely Botond élete teljesen megváltozott, amikor felesége, három kisgyermek édesanyja súlyos balesetet szenvedett, és hónapokig kórházi kezelésre szorult. „El kellett döntenünk – mondja –, hogy úgy fogjuk fel, hogy az egész életünk tönkrement, vagy keresni fogjuk az örömöt a változásban.”

Az otthon életmentő lehet, amikor minden biztosnak hitt maga lesz a bizonytalanság, amikor reng a talaj a lábunk alatt, amikor nem marad más terünk.

Nekem Gyergyószentmiklós a világ közepe, én már itt vagyok újra itthon. Az erős honvágy mindig visszahúzott, ezért körülbelül tíz éve véglegesen hazaköltöztem.

Az otthon az a világ, ahol a szeretteimmel együtt biztonságban érzem magam, és ezt nem csak a szűkebb környezetre értem. Beletartoznak az emberek, a szokások, a nyelv, a gyökerek: mindez sokrétű, bonyolult szövetét adja az otthon fogalmának.

Félelmeinket uralva vágyjunk, kérjünk, keressünk, találjunk, készítsünk, építsünk, teremtsünk, de ne túrjunk, feszítsünk, romboljunk… otthont.

Hány ezer sors emlékét őrzi a hatalmas budapesti épület négyszázötven szobája ott a Dózsa György úton, a Váci út közelében? Hiszen már több mint százéves, és eredetileg is arra a célra készült, hogy az otthontalanok átmeneti otthona legyen.

A változás az egyházban sem a hagyományok elvetésével és a régi struktúrák lebontásával kezdődik.

„Rugalmasság, új feltételekhez és a rendelkezésre álló játékoskerethez való alkalmazkodás képessége” – nevezte meg, mely tulajdonságok tehetik sikeressé a magyar kispadon. Marco Rossi irányítása alatt tizenkét helyet lépett előre a magyar válogatott a FIFA világranglistáján.

Minden rohamosan változik, az emberi civilizáció, mint valami óriási számítógépen futó program, kéretlenül egyre „frissíti” magát, ami tegnap még jövő volt, mára múlttá lett, semmi nem ott van, ahol tegnap volt, és holnap megint máshol találjuk – ha találjuk.