Ritkán van arra lehetőség itthon, hogy majdnem térdig érő szűz hóban túrázhassunk. Ilyen időben minden lépés kettővel ér fel, így nem csoda, hogy életem egyik legkülönlegesebb és egyben legnehezebb túráját tettem meg november végén a már télies Vértesben.
Ha megáll, bajba is kerülhet – érzi meg kiszolgáltatottságát óhatatlanul ilyenkor a túrázó. Persze csak ha felkészületlenül vág neki az útnak. De megtapasztalhatja azt a semmivel össze nem hasonlítható érzést is, amit a téli erdő ad, a csendnek és a tisztaságnak egy olyan fokát, amihez el kell hagyni a településeket és az emberi közösségeket.
Az Országos Kéktúra 10-es szakaszán Bodajktól indultunk, és Gántra érkeztünk. Bodajkot elhagyva szélnek kitett szántóföldeken vágtunk át Söréd felé, onnan Csókakőnek, majd a Vértesi Tájvédelmi Körzetben, a Pátrácos-hegyet megmászva gyönyörű bükkösben haladtunk, és a Géza-pihenőt érintve érkeztünk be Gántra.
A főként dolomitból felépülő Vértes a Kisalföld és a Mezőföld síkja közé ékelődik, a koronázóváros Székesfehérvárt természetes akadályként védelmezte, így fekvése miatt sok történelmi emléket, vár- és kolostorromot találunk errefelé.
A kéktúra ezen szakasza érinti a csókakői várat, amely valamikor a tatárok pusztítása után épült. I. Károly szerezte meg a Csákoktól és tette királyi várrá a 14. század elején. Utána királyi honorbirtokká vált, hosszú időre a Rozgonyi családé lett, és volt Corvin János, a Buzlayak, a Kanizsaiak és az Egerváryak kezén is, majd 1534-ben a legnagyobb hatalmú főúr, Nádasdy Tamás birtoka lett. 1544 és 1687 között többször, hosszabb ideig is a törökök kezén volt, majd a kiűzésük után, az 1800-as évek elején indult el a pusztulása egy villámcsapás után.
A vár nemrég újult meg, erről a vértesi várakról szóló cikkünkben írtunk:
Elfelejtett váraink nyomában – a Vértes erdeiben | Magyar Krónika
A történelem kedvelői közül sokan túráznak azért, hogy elhagyott középkori romokat fedezhessenek fel, és kicsit visszarepülhessenek lélekben a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be, ezúttal a Vértes erdeiben kalandozunk.
Csókakőt a szurdokos Vár-völgyön át hagytuk el, és megkezdtük a havas kaptató legyűrését a Pátrácos-hegyig. Az időjárás miatt két-három órás erős menetben értük el a Géza-pihenőt, ahonnan csodaszép téli panoráma tárult elénk a Horog-völgyre.
Nehéz volt újra elindulni, de muszáj volt, mert sötétedésig be akartunk érni Gántra. Márpedig ilyen téli időben jobb, ha nem kockáztatjuk átlagos túrafelszereléssel a bivakolást.
Továbbhaladva a vadregényes Juh-völgyön át a kápolnapusztai völgybe értünk. Egy kis kitérővel érinthettük volna a tragikus sorsú Kápolnapusztát, amelynek már csak a temetője látható. 1945 májusában a szovjet katonák ennek a kis falunak szinte minden 15 évesnél idősebb férfi lakóját kivégezték. Az ok a korábban a településen fosztogató orosz partizánok bosszúja volt, akiken rajtaütöttek, de egyikük meg tudott szökni, és visszatért bosszút állni. A falu utolsó lakója 1980-ban hunyt el.
Gánt előtt halad el a túraút a Vértes egyik leghosszabb barlangja, a Gánti-barlang mellett. A közel 150 méter hosszú, 12 méter mély forrásbarlang csak engedéllyel járható be.
Pecsételőpont a szakaszon három is van, mi a bodajki vasútállomáson lévőt választottuk, a másik kettő Csókakőnél a vár alatti parkolóban és Gánton a Vértes vendéglő előtt található. Ez utóbbi éttermet vétek kihagyni, ha valaki szereti a különleges, a tájra jellemző vadételeket.
Gántnak, ennek a német nemzetiségű falunak a határában 1926-ban kezdődött el a bauxitbányászat. Balás Jenő gyergyóremetei bányamérnök 1919-ben települt át Magyarországra, ő azonosította az alumínium alapját képező bauxitot 1920-ban. 1926 és 1988 között 13,6 millió tonna bauxitot termeltek ki.
Fotó: provertes.hu
A felhagyott bagoly-hegyi bányában bauxitföldtani tanösvényt alakítottak ki, érdemes bejárni, olyan mintha a Marson járnánk, a gyermekek különösen imádni fogják. Azt is megtudhatjuk, hogy milyen élőlények éltek itt, amikor még tenger borította a területet. Nem messze találjuk a Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítást, amely a föld alatt és felett is bemutatja a magyar bauxitbányászat történetét.
Végül beszéljenek a képek, amelyek a túrán készültek:
Ősszel a Bakonyban túráztunk:
A Bakony katedrálisaiban és szurdokvölgyeiben – túra a hegység keleti részén | Magyar Krónika
Öreg bükkök, gyertyánok és tölgyek oszlopos törzsei között, sejtelmes szurdokvölgyek mélyén és tetején, majd kopár dombokon át vitt az utunk egy novemberi hétvégén, de kora tavaszi időjárásban. Az Országos Kéktúra Bodajk és Kisgyón közötti több mint harminc kilométeres szakaszát jártuk be kényelmesen, két nap alatt.
Források: Magyarország – Az útikönyv, varlexikon.hu, kektura.hu
