A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Banga Ilona olyan jelentős tudományos eredményeket ért el, hogy a Nobel-díjat is megkaphatta volna. Szent-Györgyi Albert egykori munkatársát mutatjuk be.
A magyar ismeretterjesztők az ő köpönyegéből bújtak ki. Vagy inkább szerzetesi habitusából. A természettudomány népszerűsítője, az okos kíváncsiságot serkentő, a tisztelt és népszerű fizikatanárra, Öveges Józsefre emlékezünk születésének 130. évfordulóján.
November 3. az MTA alapításának napja. A bicentenáriumi ünnepségek részeként a legjelentősebb nemzeti kincseinket bemutató kiállítás nyílik.
Szeptember utolsó hétvégéjén kinyílnak a tudományos intézmények kapui.
A Brain Bar programjai tökéletesen leképezték a mesterséges intelligencia felfutását. A több száz előadás és workshop elé bedobott „prompt” határozta meg, a párhuzamos buborékokban elhangzó véleményekből ki mit tekint érvényes valóságnak. Pillanatkép a digitális ember jövőjére rákeresve a Magyar Zene Házában.
Közel kétszáz előadó két nap alatt – szeptember 18-án és 19-én a korunk legégetőbb dilemmáival foglalkozik ismét a Brain Bar a Magyar Zene Házában. Már az is beszédes, mik ezek a súlyponti kérdések: klímaválság, digitális valóság, magány.
„A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől” – hirdeti a Világeleje Ünnep 2075 mottója. November 15-én szakértők, előadók és a hallgatóság közösen alkotnak elérhető víziót arról, mi a jó élet, és hogyan juthatunk el oda. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológus egyetemi docense a rendezvény szellemi alapítója. Világeleje című sikerkönyve szerint létezik harmadik út a zöldre festett fogyasztói társadalom és a civilizációs összeomlás között: a cselekvő remény útja.
A Bille az első olyan 4 lapú test, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).
A térség lakói mintegy 150 év alatt elhagyták az újkőkori, akár többezres településeiket. A kérdés, hogy miért?
„A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen” – üzente a Föld körüli pályán haladó űrhajó fedélzetéről Kapu Tibor.
A Magyar Tudományos Akadémia megalapításával kezdődött nemzeti történetünk legszebb fejezete, a reformkor. A Nemzeti Múzeum új, Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítása a korszakhoz kapcsolódva úgy mutatja be a múltat, hogy abban mégis a jövőnek van a legnagyobb szerepe.
Irodalom, történelem, színház, és tudomány – válogatás a Klebersberg Kastély tavaszi programjaiból.
A technológia kellően fejlett ahhoz, hogy napenergiával repülhessünk, itt az ideje, hogy a világ ezt megtegye – mondja Németh László mérnök, ipari formatervező, a budapesti Lasky Design vezetője. Az általa megálmodott repülőgép nemcsak formabontó, de a jövőbe is mutat: a madarakról mintázott Falcon Solar teljes egészében napelemekből nyerné az energiát.
Február elsején ismét megrendezik a Fizika Napját a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a tudomány rajongói bepillantást nyerhetnek a modern fizika világába, a mesterséges intelligencia alkalmazásaitól a kvantumtechnológia rejtelmeiig.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Megmentheti az űripar a magyar mezőgazdaságot?
Nem volt olyan különc, mint Szilárd Leó vagy Teller Ede, de azért bőven találunk érdekességet róla. A fizika tudomány egyik újrateremtőjére, a Manhattan-terv fontos csapattagjára, a Nobel-díjas és zseniális Wigner Jenőre emlékezünk születésének 122. évfordulóján.
A magyar vezetésű Geoastronomy projekt célja a napszerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók részletes vizsgálata. A program nemcsak tudományos áttörést ígér, de új tananyagokkal és képzési programokkal a jövő kutatóit is támogatja.
A fenti témával és több száz tudománynépszerűsítő programmal várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia a fővárosban, vidéken és a határokon túl.
November végéig látogatható még a modernkori magyar tudósok korszakalkotó felfedezéseit bemutató kiállítás. A két friss Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének fényében számos más időtálló teljesítményt ismerhetünk meg.
Különös jószágok, igazi égi vándorok, egyik-másik felfoghatatlanul nagy pályákat jár be. Felbukkanásuk kérdéseket hív elő.
Szórakoztató előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon keresztül mutatkoznak be a különböző tudományterületek.
