„178 éve született Mikszáth Kálmán, a nagy palóc mesemondó. Tőle kölcsönöztem a Görbeország megnevezést, mert ennél pontosabban nem is tudnám megfogalmazni azt, ahogy én Palócföldet látom. Számtalanszor érzem úgy, hogy egy másik valóságba léptem, látva egy több mint 200 éves pincesort, vagy egy hajlott hátú fejkendős asszonyt, aki a templom felé igyekszik. Itt a fák lombkoronája által alkotott szív is nekem szól. Itt ismerem a legjobb napkelte néző helyeket, a legtöbb régi házat, melyek ablakai némán is mesélnek számomra. Itt szól a szívemhez leginkább a távoli harmonikaszó, amit a szél hoz magával, a békés vadállatok itt néznek ismerős tekintettel rám. Ez a vidék kimeríthetetlen, tiszta forrás számomra. Hálás vagyok, hogy már annyi falvat, annyi értékes embert és történetet ismerhetek Palócföldről, és bízom benne, hogy (néhány más vidék mellett) az elkezdett értékmentő munkát itt is folytathatom ameddig csak erőmből telik”

– emlékezett meg a Facebook-oldalán Mohos Zsófia fotográfus, és miként ő, mi is kölcsönvettük a Görbeország kifejezést a Nógrádnak szentelt lapszámunkban.

Ugyanis ehhez a régióhoz tartozott Szklabonyán született 1847. január 16-án; a községet 1910-ben az írói karrierjének negyvenedik évfordulója alkalmából Mikszáthfalvának nevezték át csupán napokkal a halála előtt. Emellett ebben a vármegyében található az ország egyetlen Mikszáth-emlékmúzeuma, Horpácson, abban a kúriában, amelyet a szerző 1904-ben vásárolt meg a hozzátartozó birtokkal.

„Nem csak a Cserhát dombjain kanyargó utakra és a táj külön univerzumot teremtő légkörére utalt Mikszáth Kálmán, mikor elkeresztelte a Nógrád szívében meghúzódó területet. A név magában hordozza a helyiek gondolkodásmódját is. Azokét, akik mernek letérni a megszokott útról, hogy megvalósítsák az álmaikat.”

– írtuk a 76. lapszámunkban, amelyben mások mellett riportot készítettünk a Mátrai Bivalyrezervátumban, bemutattuk a Szűz Mária születésére szentelt nógrádsápi templomot, a terényi hétszáz éves Szent András-plébániatemplom harangját kongató asszonyt, és beszélgettünk a régió több, nem éppen átlagos életmódot folytató családjával.

GÖRBEORSZÁG | Magyar Krónika

Nem csak a Cserhát dombjain kanyargó utakra és a táj külön univerzumot teremtő légkörére utalt Mikszáth Kálmán, mikor elkeresztelte a Nógrád szívében meghúzódó területet. A név magában hordozza a helyiek gondolkodásmódját is. Azokét, akik mernek letérni a megszokott útról, hogy megvalósítsák az álmaikat.

Tavaly pedig az író születésének 177. évfordulója alkalmából Mikszáth Kálmán özvegyének, Mauks Ilonának a visszaemlékező kötetéről írtunk, amelyből kiderül például az is, hogy a szerző fiatalon igencsak csapongott, a jogi tanulmányait nem fejezte be, az asszony családja nem is támogatta a házasságot, majd a férfi el is vált a nőtől, mert nem tudott neki megfelelő egzisztenciális hátteret biztosítani, miközben halálesetek és betegségek is sújtották őket, végül azonban jobbra fordult a sorsuk, és újra egybekeltek.

Kiemelt kép: Ede Mayler: Mikszáth Kálmán portréja. Forrás: Facebook