Egy római kori szarmata temetőhöz tartozó mintegy hetven sír feltárása során szokatlan temetkezési megoldásokat találtak a régészek Dunavecsén. A Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereinek régészeti kutatása során a sírok mellett épületek, füstölők, árkok, kemencék, kutak, valamint a mindennapi élet egyéb eszközei is előkerültek.
A leletek között számos érdekesség is akad, így például az egyik tárológödörben találtak egy hosszúkás, négyoldalú dobókockát, ami egy római társasjáték kelléke volt. Ez azért számít különleges leletnek, mert a Kárpát-medence területén ritkán kerül elő ilyen tárgy.
Találtak továbbá egy sírhelyet, ahol kettős temetkezés volt megfigyelhető, egy nőt és egy férfit helyeztek el közös sírgödörben, ami nem volt általános ebben a nagyjából Kr. u. 3-4. századra tehető időszakban. Szintén szokatlan módon, zsugorított temetkezésre is találtak példát a régészek.
Egy olyan sírra is rábukkantak, amibe két, nagyméretű malomkövet helyeztek, ez szintén nem volt általános szokás. Ez valószínűleg valamilyen babonás hiedelemmel függhet össze, talán azt akarták biztosítani, hogy akit oda temettek, ne jöjjön vissza a túlvilágról.
Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze szerint a Dunavecse-Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen feltárt temető abból a szempontból egyedi, hogy viszonylag nagy sírszámú temető, és a régészeknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ilyen nagy területen kutathassanak.
A feltárás során nagyon sok egyedi lelet is előkerült, terra sigillata edények, ékszerek, illetve a férfi sírokban fegyvereket is találtak, egy mintegy 80 centiméteres kardot és egy lándzsát. Női sírokból pedig különleges, féldrágakőből és korallgyöngyökből készült ékszerek, valamint tükrök kerültek elő, illetve két látványos és szép ruhakapcsoló tű, melyek közül az egyiket egy madáralak díszíti.
A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen a Kr. u. 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben.
A régészek jelenleg is dolgoznak a lelőhelyen, egy beruházás kivitelezési munkáihoz igazítva a feltárást – 2024 májusában adták át az említett dunavecsei gyár első üzemét. Az építést szintén megelőzte egy régészeti feltárás, melynek során megtalálták egy neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) lakott település maradványait, azt a szarmata települést, amelynek temetőjét a gyár bővítése előtt tárták fel, illetve egy bronzkori településrészlet is előkerült.
(MTI) Nyitókép: Kecskeméti Katona József Múzeum
