Titkos szavak, rejtélyes számok – Fejezetek a magyar katonai haditudósítás és felderítés világából – izgalmas installációkkal, különleges eszközbemutatókkal és egyedi kiállításokkal várja a látogatókat a múzeumok éjszakáján, június 21-én a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) a Bálna Honvédelmi Központban.
Az este során az érdeklődők testközelből ismerhetik meg a múlt század katonai haditudósításának, felderítésének és rejtjelezésének izgalmas világát. A kizárólag erre az alkalomra összeállított pop-up kiállítások mellett a HIM szakértői lebilincselő előadásokkal, a Magyar Honvédség katonái pedig interaktív, modern eszközbemutatókkal várják a látogatókat.
Tematikus tárlatok, világháborús plakátok, ritkán látott fotók, az Enigma rejtjelző gép és sok más különlegesség idézi meg a háborúk katonai kulisszatitkait. Az este során bárki bepillantást nyerhet a harctéri mindennapokba, valamint a mai haditechnika fejlesztéseibe is.
| A programok 18 órakor indulnak az első emeleten. A jegyértékesítés 17:30-kor kezdődik a földszinti információs pultnál. A hadtörténeti és honvédelmi kiállítások, valamint a -1 szinten található ARÉNA tér karszalaggal egész éjjel látogatható. Az előadások és tárlatvezetések ingyenesek, regisztráció nélkül látogathatók. |
Különleges II. világháborús plakátok a múzeumok éjszakáján
Magyarország 1941-es hadba lépését követően (Kassa bombázása után lépett be az ország a második világháborúba) az utcákon a különféle árucikkeket és eseményeket, rendezvényeket hirdető grafikai plakátok, valamint a hivatalos szervek hirdetményei mellett egyre nagyobb számban jelentek meg honvédelmi és háborús témakörű falragaszok is – írják a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum közösségi oldalán.
Hangsúlyozzák, hogy kezdetben a kor ismert művészei – Gönczi Gebhardt Tibor, Hollós Endre – plakát-sorozatokat terveztek a Magyar Vöröskereszt és a Légoltalmi Liga megbízásából, amelyek a munkájukra és támogatásuk fontosságára hívták fel a figyelmet és buzdítottak belépésre.
Iődvel azonban mindez változni kezdett. A háborús cselekmények kiszélesedésével az 1943-1944-ben kiadott plakátok között nagy számban jelentek meg egyértelműen propaganda céllal készült alkotások , amelyek egy részét katonai-félkatonai szervezetek adtak ki. A zsidók, a bolsevisták, a szovjet Vörös Hadsereg és a szövetséges hatalmak ellen hangoló plakátok célja a vélt és valós, egyre fokozódó veszély érzékeltetése volt – szögezik le.
Ezzel szemben álltak a magyar-német katonai szövetség egységét és közös küzdelmét megjelenítő falragaszok, illetve a magyar kormány megbízásából kiadott, Légrády Sándor által alkotott plakátok, amelyek a magyar katona kitartását és helytállását igyekeztek illusztrálni a nép számára. A művész más plakátjain a dicső magyar múlt alakjait, Kossuth Lajost, Zrínyi Ilonát, Szent Istvánt idézte meg, akiket példaképként állított az emberek elé.
A lakosság felvilágosítására és mozgósítására kiadott grafikai plakátok mellett a házak falain, vagy a hirdetőoszlopokon persze ott voltak a szöveges hirdetmények is, amelyekkel az aktuális eseményekről, a kormányzati vagy a katonai rendeletekről, és a további teendőikről tájékoztatták őket – olvasható a bejegyzésben.
Az egész országot érintő bombázások és a Vörös Hadsereg előre nyomulása miatt a háború valóságát is megtapasztaló magyar lakosság 1944. őszétől már a szovjet propaganda kiadványaival is szembesült, amely röplapok, falragaszok, de még grafikai plakátok formájában is igyekezett „felszabadító” szándékairól a lakosságot tájékoztatni, megnyugtatni és rokonszenvüket megszerezni – derül ki a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum írásából.
Páger Antal lánya is plakátra került
Ablonczy Balázs történész lapunknak korábban elárulta, talált egy izgalmas dokumentumot a váci rendőrkapitányság kihágási iratai között. „A bombázások idején terjedt el az a rémhír, hogy az angolszászok robbanó játékokat dobálnak a repülőkből. Egy propagandaplakát is készült erről, amelyen Páger Antal kislánya is szerepelt. Nyilván olvasta ezeket a híreket az a váci tanárnő, aki talált egy gyermekjátékot a kertjében, és nyilatkozott róla a helyi sajtónak. Végül aztán kiderült, hogy az angolszászok nem dobáltak robbanó játékokat. Persze nem akarom a szövetségeseket úgy általában felmenteni, mert személyvonatokat géppuskáztak, és szórtak bombát semmiféle hadi célpontot nem jelentő falvakra is. A bombázók a küldetésük végeztével teljesen véletlenszerű célpontokra is kiszórták a maradék bombaterhüket. A múltkor megállított a Batthyány téri metrómegállóban egy járókelő, és megkérdezte, igaz-e, hogy a szövetségesek robbanó gyermekjátékokat dobáltak le. Úgy látszik, hogy az emberek emlékezetében még mindig fellelhető ez a történet.”
Nyitókép: Fortepan / Lissák Tivadar
