Hunyadi, Kapisztrán, Dugovics – ezeket a magyar történelembe csupa nagybetűvel írt, de külföldieknek nehezen kimondható neveket a világ sok országában nem ismerik, így azt sem tudják, hogy miattuk szól a harang minden délben a keresztény országokban. A hatalmas és nem várt nándorfehérvári győzelmet a Hunyadi-sorozat mesélte el legutóbb, abban is mutatták a pápát, III. Kallixtuszt, aki elrendelte a déli harangozást 1456. június 29-én kiadott híres bullájában. Arra kérte, hogy a keresztények mindenütt a világban imádkozzanak a várvédőkért. Emiatt nevezik a harangokat más néven a pápa ágyúinak.
A pápa tisztában volt a fenyegetés mértékével, hiszen Nándorfehérvár kapu volt, amin át az oszmán birodalom készült beözönleni Európába. A veszély nagy volt, komoly és sorsdöntő. Hunyadiék július 22-én bekövetkezett diadala ezért volt jóval több meglepő győzelemnél. A keresztények és az összefogás erejét mutatta meg a világnak. A nem egészen negyvenezres összesített magyar sereg győzte le II. Mehmed hetvenezer főt számláló ostromlóit.
Kallixtusz pápa a győzelmet az ima erejének tulajdonította. „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek.”
Állandóvá a harangozást Kallixtusz egyik utóda, a hírhedten botrányos életű reneszánsz pápa, VI. Sándor tette 1500-ban. Akkoriban is erősödött a török fenyegetés, ezért látta jónak a pápa megerősíteni elődje határozatát. Egészen pontosan 1500. augusztus 9-én rendelte el a déli harangozást a templomokban, „ahogy a boldog emlékezetű III. Kallixtusz pápa bevezette”. A nyomaték kedvéért a rendelet így zárul: „ezt a harangozást az év minden egyes napján mindörökre meg kell tartani.”
Az egyetlen, pontosabban két kivétel Nagypéntek és Nagyszombat, amikor a hívek szavajárása szerint a harangok elcsöndesednek, mert Rómába mennek.
A déli harangozás a katolikus templomok számára kötelező, különféle szabályok szerint, ám sok településen a református és az evangélikus templomok harangjai is megszólalnak. Magyarországon nem kell templom közelében lakni, hogy déli harangszót halljunk, hiszen 1928. óta a rádiói is közvetíti, sőt már a televízió több csatornája is. 1928-ban a rádió műsorigazgatójának ötlete alapján vették fel a Budapesti Egyetemi templom legnagyobb harangjának hangját, és először április 1-jén hallhatták a hallgatók. A Magyar Televízióban sokáig a Mátyás-templom Szent Károly-harangja szólt, majd a pankaszi harangláb hangját hallhatták a nézők.
A rádió déli harangszava mindig más templomból hangzik fel, az előtte felolvasott ismertetőben a leggyakrabban elhangzó név Szlezák Lászlóé. Az aranykoszorús mester műhelyében sok harangot öntöttek, ma már nevelt fia, Gombos Miklós az ország egyetlen harangöntő mestere. Minden évben a nándorfehérvári diadal napjához közel megnyitja őrbottyáni műhelyét az érdeklődők elől, olyankor elmeséli, hogy a harangöntéshez sok nehéz anyagon kívül tojást, lisztet, cukrot és hajszálakat is használnak…
