A hétszáz lakosú Oszkó község Vas vármegyében, a Kemenesháton, Vasvártól keletre fekszik. Az apró település lakói elhivatottan őrzik értékeiket és hagyományaikat. Az értékmentés, hagyományőrzés élén a Hegypásztor Kör tagjai állnak, akik az oszkói szőlőhegyet a több száz éves, boronafalú, zsúpfedeles présházakkal együtt a pusztulástól mentették meg. A pincesort az 1980-as években kezdték el felújítani a helyi fiatalok, mesélte el a PajtaKult stábjának Drimmer Lászlóné Katalin.

A lelkes fiatalok a helyi idős mesterek segítségével újrazsuppolták a pincék tetejét, és azt is kitanulták, hogyan kell a tölgyfa gerendákból készült boronafalakat helyrehozni.

A kört egyesületként 1985-ben jegyezték be hivatalosan, nevét a hegypásztorról kapta. A hegy egykori őrét a gazdák közösen fogadták fel és terménnyel fizettek, hogy a szőlőhegyen élve vigyázzon arra, hogy a pincékben, a borban, a szőlőben se ember, se állat kárt ne tegyen.

A kör tagjai folyamatosan újítják fel a présházakat, pincéket és pajtákat, rendezvényeket szerveznek, amelyeken a vendégek megismerhetik a hely történetét, jellegzetességeit. A Hegypásztor Kör legnagyobb eseménye, az Orbán-napi hegyi vigadalom, amelyen kinyílnak a pincék, hogy a termelők megmutathassák a vendégeknek az előző évi termésből készült boraikat, pálinkáikat – a szőlőtermesztés hagyományai mellett ugyanis az oszkói pálinkakészítés is egyre híresebb. Mindez újraindította az életet a szőlőhegyen, az idelátogatók a népi építészet megmentett értékei mellett megismerhetik a helyi hagyományokat és betekintést nyerhetnek elődeink tudásába.

A szőlőhegyen sokféle épület áll. Az Öreg-pince pincetájházként – bemutató térként – működik. A Gombás-pince egy lakópince, amely nevét egykori tulajdonosa, a Gombás család után kapta, de valamikor egy hegypásztoré lehetett. Vannak szállásépületek, mint a Hegypásztor Erdei Iskola, amelyek többek között iskolás csoportokat fogadnak.

Drimmer Lászlóné Katalin többféle pajtát is mutatott a PajtaKult stábjának. A torkos pajta nevét különlegességéről, kiálló – előrenyúló – torkáról kapta. Ez a Nyugat-Dunántúlon hagyományos építkezési forma, amely a nagy, kapuszerű bejárattal megkönnyítette a gazda számára, hogy a gabonával megrakott szekérrel is be tudjon jutni az épületbe.

A nyitott pajta egy zsúpfedeles épület, amely, ahogy neve is utal rá, oldalról nyitott, így kiválóan alkalmas előadások tartására. A lábas pajta tetőszerkezetét oszlopok tartják. A cseréptetős új épület helyén korábban is hasonló szerkezetű, de zsuppos tetejű pajta állt.

BOREMBER | Magyar Krónika

Olvassa el a Bortársasággal együttműködésben készülő rovatunk cikkeit is tájakról, pincékről, hivatásról, a szőlő szeretetéről.

Fotók: Hegyipásztor Kör