Amikor Róth Miksa megnősült, leendő apósától hozomány helyett egy gesztust kért. A kiválasztott hölgy ugyanis Walla József cementgyáros legidősebb, házasságon kívül született lánya volt, és Róth azt kérte, az apa vegye a nevére Jozefint. Ilyen ember volt a magyar iparművészet óriása, Róth Miksa. Kész volt lemondani a pénzről felesége önbecsülése kedvéért.
Legszebb középületeink sokaságát díszítik jeles üvegművész munkái, a Zeneakadémiától a Parlamenten át a marosvásárhelyi Kultúrpalotáig. Ahhoz, hogy történetét és jelentőségét megismerjük, a Keleti pályaudvartól csupán öt percet kell sétálnunk a Nefelejcs utcai emlékházig. A házat többek közt a Mexico Cityben lévő Teatro National üvegkupolája megfestéséért kapott honoráriumából vette, a telek másik végében működött a háromemeletes gyár, ahol feszített tempóban folyt a munka. Ne feledjük, ez volt a kiegyezés utáni fellendülés időszaka, legjelentősebb középületeink zöme ekkor épült, méghozzá magas minőségben. Csak az 1908-as évben kétszáz számlát adott ki Róth üzeme, és ebből a Zeneakadémia a maga több száz négyzetméternyi Róth-alkotásával csupán egy tétel volt.
Az emlékház emeletén a család eredeti bútorai között képet kaphatunk arról, hogyan élt az ország egyik legsikeresebb embere. Mert Róth az volt. Kiváló építészekkel dolgozott, és üvegablakai, üvegképei jeles festők kartonjai alapján készültek. Otthonuk mégsem volt fényűző, inkább mértéktartó és igényes. A tulipános kárpitot Párizsból hozták, de a bútorok kiváló mesterek keze alól kerültek ki. Kandalló, ebédlőasztal, szófa, hintaszék, az apóstól kapott tintatartó és a mester személyes tárgyai a pipájától a szivartartóig – mindez szerepel a látogatók által megnyitott helyiségekben. Róthék három gyereket neveltek, Amáliát, Erzsébetet és Józsefet.
Tanulságos megismerni a felmenők történetét is. A nagyapát, Róth Sámuelt a pesti üveges céh azért nem vette fel tagjai közé, mert zsidó volt. Hiba dolgozott elismert üvegesként a Csáky grófok birtokán, mindig elutasították. Fiát már felvették, ám nem sokkal ezután vége lett a céhrendszernek. Róth Zsigmond így is dúsgazdag ember lett, Budapest legnagyobb üvegkereskedőjeként ő végezte többek közt a Nyugati pályaudvar üvegezését. Erről a szintről ment tönkre az 1873-as világgazdasági válságban annyira, hogy attól a zsidó árvaháztól kapott két szobát lakhatásra, amelyet korábban bőkezűen támogatott.
Ebből a pozícióból jutott fel a csúcsra tehetséges és ambiciózus fia, Miksa, aki szakmájában bátran és kíváncsian kísérletezett, anyagi ügyeiben korrekt és megfontolt volt. Először csak kávéházak rendeltek tőle üvegfestményeket, majd műegyetemi professzora, Steindl Imre vette pártfogásába, és megrendeléseket szerzett neki. A máriafalvi templom üvegablakai után jöttek a megbízások sorra. Steindllel közös munkájuk közül kiemelkedik a Parlament, melyet egyébként több ezer négyzetméter Róth Miksa-műalkotás díszít.
Tulajdonképpen Róth hozta vissza és tette naggyá a magyar üvegfestést, a gótika kedvelt technikáját. A sok munka mellett mindig újított, próbálkozott, soha nem ült meg a babérjain. Dolgozott festéssel, maratással, mozaikokkal és készített ólomüveg munkákat. Utóbbiak kivágott, megfestett és ólomsínek közé szorított képek, díszítenek középületeket, templomokat, magánvillákat.
Róth munkáját nem csak itthon ismerték el, nemzetközi sikereket is aratott. Csupán egy alkalommal kellett megelégednie ezüstéremmel világkiállításon, 1900-ban, amikor egy bizonyos Louis Comfort Tiffany előzte meg. Róth azonnal kíváncsi lett az újdonságra, hamarosan beillesztette alapanyagai és technikái közé. Festett, maratott, katedrál- és lüszterezett üvegeket is használt, ezekből láthatunk szépséges darabokat az emlékházban. Itt van az az 1904-ben készült üvegablak is, amelyet a Neumann-villába kellett elkészítenie. A három Neumann gyereket egy-egy állatka jelképezi rajta: cica, nyuszi és kakas. A gyermekek egyike a 20. század egyik legokosabb embere, Neumann János. Ugyancsak a kiállítás része az a gyönyörű és hatalmas szecessziós üvegfestmény, amely Alpár Ignác saját villájába készült, rajta álomszép tulipánok ragyognak.
1940-ben, a második zsidótörvény után adta vissza Róth az iparengedélyét. Visszaemlékezést írt, és bár házasságkötése után kikeresztelkedett, ez nem mentesítette a sárga csillag viselésétől. Unokaöccse, a Nyugat szerkesztője, Elek Artúr a halálba menekült a munkaszolgálat elől, majd jött a hír, hogy az építész, Komor Marcell, akivel több csodálatos épületen dolgoztak együtt, szintén áldozatul esett a náciknak. A csonttuberkolózissal küzdő Róth Miksa 1944 nyarán halt meg, még megérte, hogy az életművét hordozó csodálatos épületek sokasága semmisül meg a háborúban.
A Róth Miksa-emlékház nyitvatartásáról a honlapon lehet tájékozódni.
