Visszanyeri eredeti funkcióját, újra liturgikus tér lesz a veszprémi Szent György-kápolna, ahol Szent Imre herceg szüzességi fogadalmát tette. A veszprémi várnegyed legősibb emlékét hosszú várakozás után a július 19–20-i hétvégén vezetett sétákon a látogatók is megcsodálhatják. A kegyhely a Veszprémi Főegyházmegye beruházásának köszönhetően újul meg.
A korai, kör alakú kápolna a 9–10. század fordulóján épült, vagyis régebbi, mint a 11. századi Szent Mihály-főszékesegyház. Szent István király felesége, Boldog Gizella királyné az ősi kápolnát tiszteletben tartva, ahhoz kapcsolva építette meg a székesegyházat.
Szent Imre 12. századi legendájában olvashatjuk, hogy a veszprémi székesegyház mellett álló ősi kápolnában tett szüzességi fogadalmat a Szűzanyának. A kápolnát Szent István király tette messze földön ismert zarándokhellyé, itt őrizték a bizánci császár ajándékát, Szent György fejereklyéjét. A török háborúk pusztításai után keresztelőkápolna volt, majd a 18. században lassan pusztulni kezdett, míg a feledés homályába merült – idézi fel Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.
A kápolna maradványait csak 1957-ben fedezték fel, és a lehetőségekhez mérten igyekeztek feltárni őket. 1959-ben a járószint alatt lévő romok fölé alacsony védőtetőt emeltek, és a szűkös térben kőtár létesült. A várnegyed jelenlegi megújítása során eddig elképzelhetetlen teljességű régészeti kutatások zajlottak, melyek rengeteg új eredményt hoztak. Kiderült, hogy a kápolna már a 11. századtól egybeépült a székesegyházzal. Megtalálták továbbá a keresztelőkút alapozását, amely megerősítette pusztulása előtti utolsó funkcióját.
A kápolna padlójában – a leendő keresztelőkút közelében – üveglap alatt megtekinthető az eredeti padlóburkolat, amelyen Szent Imre térdelt. Ezzel szemközt egy kereszttel jelölt rész is látható, ahol nemrégiben a – szüzességi fogadalmának megóvásáért – vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna sírjából származó földet helyezett el Udvardy György veszprémi érsek. Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását szeptember 6-án ünnepli a Veszprémi Főegyházmegye.
Különleges régészeti leletek
Több mint hétszáz éves várfalrészletekre, egy 16. századi sáncrendszer nyomaira, muskéta- és ágyúgolyókra, valamint nyílhegyekre bukkantak nemrég a régészek a veszprémi várnegyed megújítása során. A különleges régészeti leleteket – amelyek a Várhegy mozgalmas múltjáról tanúskodnak – a Biró-Giczey-ház kiállításán tekinthetik meg a látogatók.
„Veszprémben már a középkorban is állt vár, amelyet a 14. századtól egészen biztosan kőfallal vettek körül. Egy helyen azonban olyan falszakaszt tártunk fel, amely még ennél is régebbi” – mondja Hegyi Dóra, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének ásatásvezető régésze. A piarista gimnázium udvarán tárták fel azt a két és fél méter vastag, a 13–14. század fordulójából származó falszakaszt, amelyre már az 1970-es években felfigyeltek a szakemberek. A Tejfalusy-ház nyugati oldalának pinceszintjén pedig még ennél is régebbi falszakaszt találtak a régészek, amely akár 12–13. századi is lehet.
A Körmendy-ház pincéjében rábukkantak egy 17. századi ötszögletű bástya maradványaira is – ezt a török hódoltság időszakában építették a vár északnyugati sarkára. A bástya belső kontúrját és egy korabeli várfalszakaszt a későbbiekben a látogatók is megtekinthetik. A kanonoki ház udvaráról pedig két, egymással párhuzamosan futó, de nem egykorú várfalrészlet került elő, amely arról árulkodik, hogy a középkori várfal külső oldalára egy újabb falat építettek.
Fotó: Nagy Lajos és Hegyi Dóra
Ősharang, könyvtári szenzációk, barokk csodák – ezekért a kincsekért kihagyhatatlan Veszprém | Magyar Krónika
Három éve zajlik a veszprémi várnegyed történelmi léptékű fejlesztése. Napi szinten több százan dolgoznak 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített é …
