,,Amikor másfél évtizede hozzáfogtunk, hogy újjáépítsük a magyar labdarúgást, a világ és a magyarok kedvelt sportága itthon romokban hevert. Szinte hihetetlen, hogy amiben egykor a világ legjobbjai között voltunk, abban fél évszázad alatt csaknem eltűntünk a térképről” – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Múzeum megnyitóján november 25-én. Hozzátette, hogy hiába számított Magyarország a labdarúgásban nagyhatalomnak, a vasfüggöny mögé zárt, elszigetelt, erőszakosan amatőrré tett és államosított, korábban virágzó profi labdarúgó élet lassan hozzászürkült a kommunisták egyhangú világához.

A kormányfő felidézte azt is, hogy a kommunisták félbehagyták a háború után nemzeti egyetértésben építeni kezdett Népstadion munkálatait, a magyar futball kegyvesztettségének monumentális jelképeként itt maradt a felemás, félbehagyott aréna.

,,Százéves álom vált valóra, amikor öt évvel ezelőtt megnyílt az újjáépült Népstadion. Az azóta eltelt öt évben az új stadion felnőtt világhírű elődje örökségéhez, sőt bizonyos szempontból túl is szárnyalta azt. Most először sikerült elérni, hogy a válogatott idehaza játsszon Európa-bajnoki csoportmérkőzést. Soha azelőtt európai kupadöntőnek nem lehetett otthona Budapest, mi pedig az elmúlt öt évben rendeztünk hármat is, mi több, immár a 2026-os Bajnokok Ligája döntőt is kiérdemeltük. Térségünkben csak egyszer, jó fél évszázada fordult elő ilyesmi”

– tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Puskás Aréna toronyépületében létrehozott Puskás Múzeum megnyitóján (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kiemelte azt is, hogy míg 2002-ben megesett, hogy alig néhány száz ember vásárolt jegyet egy válogatott meccsre, ma már órák alatt gazdákra találnak a belépők a hatvanezres Puskás Arénában, majd megjegyezte, hogy a magyar futball saját jogon is elhozta ide a közelmúltban a Juventust, a Barcelonát, a német, az angol, a portugál, a francia, a holland, a szerb válogatottat, és néhányat le is győzött már közülük.

“A mi látóhatárunk azért lehetett ennyire tágas, azért tekinthetünk ilyen messzire, mert (…) óriások vállán állunk. A magyar futball roppant öröksége kötelez, és erőt, muníciót is ad nekünk. Ennek a legendáriumnak és kultúrának megtestesítője, világszerte ismert óriása a magyar Aranycsapat és annak kapitánya, Puskás Ferenc, a magyar futballisták és minden tízesek örök példaképe”

– mondta el, majd kijelentette, lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának. Miként fogalmazott: „Lehet, még messze a cél, de Öcsi bácsinak köszönhetjük, hogy azt soha nem tévesztettük szem elől. Amikor a nevével futballakadémiát alapítottunk vagy stadiont építettünk, akkor az ő vállain állva továbbra is világbajnoki és BL-döntőket, káprázatos gólokat, angol-, német- és brazilverést látunk. Néha már sikerül is, és hiszem, hogy egyre többször fog sikerülni”. Hangsúlyozta azt is, hogy az igazolt futballisták száma az ezredfordulón százezer alá csökkent, mára azonban megháromszorozódott, miközben építettek és felújítottak mintegy kétezer falusi iskolai és kis egyesületi futballpályát és ismét állandó a magyar csapatok jelenléte az európai kupák főtábláján. A most megnyílt kiállítás Orbán Viktor szerint egy nagy adósság törlesztése:

,,A százéves álmot beteljesítő Puskás Arénát egészen a mai napig nem lehetett ugyanis befejezettnek nyilvánítani. Tartoztunk még a magyar és a világfutballnak, az ide látogató százezreknek, saját magunknak, de elsősorban Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak azzal, hogy itt, a róla elnevezett, immár ismét világhírű stadionban méltó emléket állítunk nekik. A Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot teljesítettük”

– tette hozzá Orbán Viktor.

Kiemelt kép: Az Aranycsapat fotója a kivetítőn a Puskás Aréna toronyépületében létrehozott Puskás Múzeum megnyitóján 2024. november 25-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)