Martin McDonagh-t sokan egyenesen a mai kor Shakespeare-jeként emlegetik, és bár túlzónak hangozhat az állítás, tény, hogy elérte azt, amit korábban csak a drámairodalom legfontosabb szerzőjének sikerült: egyszerre négy darabja futott Londonban 1997-ben. Az egyik épp A kripli volt ezek közül, mielőtt azonban először elismerték volna a munkáit, sokat kellett küzdenie. Fiatalon rádiójátékokat szerzett, ezek közül huszonkettőt visszautasított a BBC, majd a mindössze nyolc nap alatt írt első színdarabjával, a Leenane szépével szép lassan beindult a karrierje.
A teátrumok mellett azonban a széleskörű ismertségét a filmvilágban érte el: a Six Shooter című rövidfilmjével Oscart nyert, majd ennek a sztoriját dolgozta át az Erőszakikkal, amely egyből instant kultikussá vált, azóta pedig olyan sztárokkal teli, számtalan elismerésben részesült alkotásokat készített, mint a Három óriásplakát Ebbing határában vagy A sziget szellemei.
Akárcsak az említett rendezései, A kripli című darabja is egy éjfekete komédia. A sztori az apró ír szigeten, Inishmaanen játszódik 1934-ben, ahol a tizenhét éves, kacskakezű, -lábú árva kölyök, Billy a két nagynénjével él, majd amikor a fiú tudomására jut, hogy a szomszédos szigeten egy nagy hollywoodi produkciót fognak forgatni, felkerekedik abban a reményben, hogy kitör a szegénységből, filmsztár lesz, és soha többet nem fogják gúnyolni a helybéliek.
Ez a dráma tulajdonképpen egy szeretethimnusz, a végén sírni fog mindenki. Miközben a történet tragikus, szenvedésről, szegénységről és magányról szól, a humora zseniális. Varró Dani fordítása pedig felülmúlhatatlan szenzáció. A történet főhőse egy kitaszított, testi fogyatékossággal élő fiú, aki szeretne egy fikarcnyi kis boldogsághoz jutni. Sok embernek van hasonló problémája, ha nem is fizikailag, de lelkileg olyan sokan vagyunk sérültek. Túl azon, hogy Mucsi Zoltánnal most állok – pontosabban ülök – először egy színpadon, érdekessége az előadásnak, hogy a legkisebb fiam rendezi. Dávid színész és zeneszerző is. Nagyon felkészült, és bár ez az első rendezése, remekül instruál, igazán büszke vagyok rá!
– mondta el a Centrál Színházban bemutatott előadás egyik főszereplője, Básti Juli.
Rengeteg empátiát és figyelmet igényel egy ilyen karakter a színésztől, a külső jegyeken túl pontosan és mélyen kell ábrázolni a bonyolult lelki folyamatokat is. Kivételes helyzetben érzem magam, hogy ilyen nagyszerű színészekkel játszhatok ilyen fiatalon együtt. Másfél méterről figyelhetem, hogy mennyit tudnak ezek az emberek színészetről, színházról, az életről. És másfél méterről belenézni Básti Juli szemébe nem akármi
– árulta el a címszereplőt alakító Szécsi Bence, míg Mucsi Zoltán a következőt nyilatkozta:
A Centrál Színház már többször hívott, de elfoglaltságaim miatt eddig sajnos nem jött össze a közös munka. Most különösen örülök, hogy egy nagyon kedvelt szerző művében játszhatok itt először, és csupán szűk negyvenhat esztendőt kellett várni, hogy Básti Julival egy színpadon lehessek. Tehát a nehezén túl vagyunk, már csak egy jó előadást kell összehozni, remélem, sikerül.
A darabot Puskás Dávid rendezésében láthatjuk, az említett színészek mellett olyan művészek tűnnek fel benne, mint Magyar Attila, Hermányi Mariann, Pálfi Kata, Mészáros András, Stefanovics Angéla és Szabó-Kimmel Tamás.
Kiemelt kép: A kripli. Forrás: Centrál Színház
