A nemzet csalogányának fészke – Blaha Lujza villája
Ma hotel, valamikor zarándokhely volt. Jöttek helyiek és utazók, hátha meglátják a teraszon üldögélő nagyasszonyt, aki esküdött rá, hogy a Balaton gyógyvíz. Ezért akár órákon át elücsörgött benne, majd szinte megújulva lépett ki a partra. A nemzet csalogánya sütni-főzni is tudott, füredi vendégeit gyakran kínálta az azóta a nevét viselő fánkkal.

A Blaha-fánk receptje: 15-15 deka vajat és lisztet, valamint 8-8 deka porcukrot és darált mandulát összedolgozunk, ha nem állna össze, 1-2 evőkanál tejfölt adunk hozzá. A tésztát hideg helyen pihentetjük fél órán át, utána fél centi vastagságúra nyújtjuk, és közepes pogácsakiszúróval szaggatjuk. Szellősen helyezzük a sütőpapírra, és 180 fokos sütőben 15 perc alatt aranybarnára sütjük. A krémhez habosra keverünk 25 deka vajat, 18 deka porcukrot, 2 deka vaníliás cukrot és 1-2 tojássárgáját. Három-három kisült tésztát összeragasztunk a krémmel, és mielőtt bevonnánk a fánkokat csokoládémázzal, hűtőbe tesszük őket. Egészségünkre!
Fotógalériánk:




„Nem kívánta a sokadalmat…” – a Vaszary-villa
„Vaszary Kolos, ha reggel elvégzé miséjét, hivatalos levelezéseit intézte el titkárával. Dolga mindig akadt; a tevékenység biztató szellemét nem hagyta otthon Pannonhalmán, üdülő helyére is elhozta. Tiz-tizenegy óra felé rendesen fürödni ment. Nem sokáig maradt a fürdőben, de mindig kiuszott a nyilt vizre. […] Mindig külön étkezett, ha nem volt meghivott vendége; ilyenkor is, a mint tehette, a fekete kávét követő szivarra gyujtásnál szép csöndesen elosont. Délután gyakran kocsizott ki Tihanyba vagy a környékre, titkárja kiséretében. Ha nem kocsizott ki, akkor sétálni ment, rendesen a felső parkba. A parti sétatérre esténkint nem szokott lejárni. Nem kivánta a sokadalmat, a zeneszóra összegyűlt nagy közönséget, melynek körében sétája egyenesen teherré s nem üdüléssé vált volna, mert azt meg nem állotta volna, hogy minden ismerősével szóba ne álljon, ha az közelébe ér.” (Vasárnapi Ujság, 1891. november 8.)

A keszthelyi szűcsmester hatodik fia, aki mezítláb indult az iskolába, idővel esztergomi érsek, hercegprímás, majd 1893-ban bíboros lett. Ilyen volt a 19. század végi Magyarországon a társadalmi mobilitás. Amikor Vaszary Kolos bencés főapát lett, Füred fejlődését szívügyének tekintette. Annyira szerette, hogy saját villát építtetett a part közelében. Központi fűtéssel, vízvezetékkel, korszerű fürdőszobával.
Fotógalériánk:






Füred aranyembere – Jókai Mór villája
Saját nemesítésű sárga rózsák, zsebmikroszkóp, maga készítette faragások, a verandán távcső. Séták a Kiserdőben, kártyapartik a Gyönyördében, sok-sok telitalálat a lövöldében. Amikor nyaranta Jókaiék beköltöztek a füredi villába, azt megírták a lapok, és sokan csak azért jöttek a városba vagy álltak meg itt, hogy őket lássák. Az 1870-ben elkészült, tekintélyes méretű házban írta többek között Az arany embert, miközben felesége piacra járt, főzött, sőt befőzött. Amikor német kiadója náluk vendégeskedett, ráklevest, rántott fogast, kapros káposztát marhapecsenyével, főtt kukoricát és sok-sok gyümölcsöt kapott ebédre.

Velük pihent Laborfalvi Róza lánya, sőt unokája is, akit a gondos nagypapa rendszeresen levitt a vízhez. Ám miközben a gyerek a part közelében tempózott, az aggódó és úszni nem tudó író sopánkodott: „Jobb lenne már kijönni, nehogy beljebb menj, vigyázz!”
Fotógalériánk:






A szép ember szép házai – a Huray-villák
Huray István ötvenhat éven át gyógyította a fürdővendégeket, köztük sógorát, Jókait. Ő beszélte rá az írót, hogy építsen villát magának a településen. Talán azért is, mert addig neki kellett vendégül látnia a sógort és a sógorasszonyt, és legyen bármilyen tágas a ház és bármilyen jó a kapcsolat, egy idő után az ember megelégeli a vendégeit. Hurayné Laborfalvi Jozefa Jókai feleségének nővére volt, és elvált asszonyként ment férjhez az orvoshoz. Ebben nagy szerepet játszhatott, hogy a hírek szerint Huray férfiszépségnek számított, ez a női betegeknek majdnem olyan fontos volt, mint egy helyes diagnózis.

A két svájci stílusú Huray-villát nemrég újították fel Füred szívében. A reformkori városrészben található épületek egyike rendezvényhelyszín, a másikban a helyi turisztikai hivatal kapott helyet. A Huray házaspár földszintes nagy villája 1868-ban épült fel, két évtizeddel később készült el ugyanazon a telken az emeletes kisebb villa, majd végül egy földszintes épület. Mindhárom ház jellegzetessége a lombfűrészelt díszes deszkákból készített háromszögletű oromzat.
Fotógalériánk:






Fogadó az ötcsillagos szállóhoz – Anna Grand Hotel
Az épület, ahol 1848 óta az Anna-bálokat tartják, valamikor a fürdőzők körében gyakran látogatott Nagyvendéglő volt. Itt állt meg napjában többször a lovas kocsi, azzal érkeztek a fürdővendégek Pestről. A már ott nyaralók olyankor kíváncsian odagyűltek, nézték, nincs-e ismerős az utazástól törődött kiszállók között. Vagy olyan szép fiatal lány, akivel érdemes volna megismerkedni…

1889-től a klasszicista épület Grand Hotel néven működött. Tavaly januárban bezárt, és nem sokkal később, a júliusi Anna-bálra már megújulva és felújítva fogadta a vendégeket – 16 ezer négyzetméteren. Az átalakítást végző csapat úgy rendelte az anyagokat, hogy még javában folyt a tervezés. Tegyük hozzá, hogy műemlék épületről van szó, így a felújítók nem kaptak szabad kezet. Siettek, de nem kapkodtak, és a múltat immár egy modern és kényelmes szállodában őrzik tovább. Ötcsillagosban, barna és kék színvilággal, természetes anyagokkal, egyedi, zömében olasz bútorok és meleg fények között, békebeli süteményekkel, kiváló borokkal és ínycsiklandó főételekkel.
Fotógalériánk:




Csak egy tánc volt – a Horváth-ház
1825. július 26-án tartották Szentgyörgyi Horváth Fülöp János házában az első Anna-bált. A bálanya, a harmincas éveinek végén járó háziasszony, Latinovits Anna névnapját tisztelte meg férje a mulatsággal. Mégis a lányuk, az alig húszesztendős Krisztina nagy napja lett ez, mert a legenda szerint ezen az estén találkozott későbbi férjével, Kiss Ernővel, akinek a neve örökre fennmarad, hiszen egyike az aradi vértanúknak. Az ifjú pár a következő évben kelt egybe, majd született egy kislányuk, ám a fiatal anya nem sokkal a szülés után meghalt. A kis Ernesztina sem érte meg a nyolcadik születésnapját. Az örmény származású Kiss Ernő visszatért a hadsereghez, és huszár ezredesként, hadtestparancsnokként harcolt a magyar szabadságért. Nincs olyan Anna-bál, hogy fel ne idéznék, mi és hogyan történt 1825-ben a Horváth-ház báltermében.

Lajos-napi vízi csata – a Dőry-villa
„1872-ben Balatonfüreden tartottunk Lajos napját, Kossuth neve napját. Együtt tartottuk Dőry Lajoséval, ki meghívta vacsorára az egész fürdő közönségét. Nagy korhelykedés volt. Éjfél után már kalapja, bajusza mindenkinek félreállott. Két gőzöse volt a Balatonnak. Egy nagyobb, a »Kisfaludy«, s egy kisebb propeller. Éjfél után az egész vendégsereg fölkerekedett, meglepte a két hajót, s a holdvilágos szép tavon elkezdett hajókázni. Darabig csak jól ment. Folyt a pezsgő, húzta a cigány, teljes gőzerővel hasította a két hajó a vizet. Hajnalfelé azonban részeg lett már mindenki. Uraság, pincér, vendég, cigány, hajóskapitány, matrózok, kormányos egyaránt. Akkor eszébe jutott valakinek tengeri csatát játszani: vajon a két hajó hogy tudná egymást felöklelni. Már a hajnalcsillag is fölkelt, mikor a bolond ötlet fölmerült. Ott jártunk valahol a tihanyi kettős torony vízmagaslatán. Láttam, hogy a legénykedésnek szomorú vége lehet. Egy barátommal, […] Mórocza Kálmánnal együtt a »Kisfaludy« gőzös kormányosát félrelöktük, kezünkbe vettük a kereket, s egész erővel menekültünk a kikötő felé.” (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül)

Így telt a névnapi mulatság Dőry Lajos táblabíró 1869-ben épült romantikus villájában, mely ma az Astoria Hotel nevet viseli.
Fotógalériánk:


