A Nagyvázsony mellett fekvő Vöröstón található az ország különleges pajtabirodalma. Az apró Balaton-felvidéki település egyedülálló építészeti öröksége a füzérjellegű, portákat lezáró pajtasor. A török hódoltság alatt elnéptelenedett falut német telepesek építették újjá a 18. század első felében. Borkereskedelemmel foglalkoztak, a borért fát hoztak be, a sikeres árucserével felvirágoztatták és jómódúvá tették a települést. Vöröstó ma is hűen őrzi a népi építészet értékeit, tornácos, régi parasztházai mellett pajtasora is műemléki védettséget kapott.
Weyer Balázs a világjárvány idején, jó elvonuló helyet keresve fedezte fel a kis falut, amelyet a varázslatos Balaton-felvidék környékbeli településeihez képest is különlegesnek talált. „Ahogy Vöröstó minden portáját egy igazi nagy pajta zárja le, azzal valóságos pajtaerőd öleli körbe a falut” – fogalmazott a zenei rendezvényekkel foglalkozó szakember. Saját pajtáját a porta legjobb hangulatú részének tartja, ezt a véleményét pedig szinte mindenki osztja a faluban.
A település minden épületét – a templomtól a kálvárián át a házakig – az egykor itt élők maguk emelték. A pajták is kőből épültek, ez az építőanyag ugyanis adott volt. A közelben fejtett terméskőből dolgoztak, a boltozatok, az oszlopok és a kémények téglából készültek. Minden házhoz kis konyhakert tartozott, a porták mögött terült el a szántó. A pajták hatalmas első és hátsó kapuja áthajthatóvá tette a gazdasági épületeket, így a szántóföldet a házaktól a pajtákon keresztül lehetett megközelíteni.
Az utca két oldalán fekvő pajták szimmetrikus szerkezetet alkotnak, a házak egymás mögött helyezkednek el, ellentétes oldalra nyílnak az ajtók, és az egészet lezárja az összefüggő pajtasor. A hatalmas kőpajták védték az ottlakókat a természet viszontagságaitól, mert többek közt az északi szelet is felfogták, és a masszív pajtasor a települést védelmező erődrendszer részének is felfogható.
Weyer Balázs szerint a települést a pajták különösen alkalmassá teszik arra, hogy különböző fesztiválok színtere legyen. A hatalmas terek kínálják magukat a változatos programokra, amelyeket a falaik közé lehet szervezni. Mindezek a lehetőségek összefogásra hívják az itt élőket, akik portáikkal, pajtáikkal, udvarukkal mint közösségi terekkel kapcsolódnak be a települési eseményekbe.
Az apró település lakói elhivatottan őrzik értékeiket és hagyományaikat, és elkötelezettek ez iránt a továbbiakban is. Folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy a pajták új kulturális szerepet betöltve adhassanak otthont a népi kultúra programjainak. Lelkesen készülnek a legközelebbi települési rendezvényre, a szeptember 6-ai Vöröstói pajta játékokra, amikor a kis falu pajtabirodalmát, portáit, tereit minden jóval megtölthetik.
Kiemelt fotó: Vöröstó játékfesztivál oldala
