„A házasság nem kölcsön kenyér”, tartja a mondás, utalva arra, hogy a házasságot nem lehet egyhamar visszaadni, a megköttetett házasságból nem könnyű kilépni. A szólást népdalunkban is megtaláljuk:
Ez a derék legény házasodni akar,
De nem megy hozzája, kit elvenni akar.
Jól meggondold, rózsám, elejét, utóját,
Hogy kivel kötöd be két szemed világát.
Mert nem kölcsön kenyér, hogy visszaadhatnád,
Se nem tarka kendő, hogy megfordíthatnád.
A paraszti kultúrában a párválasztást általában gazdasági szempontok határozták meg, sok esetben a fiataloknak alig volt beleszólásuk abba, hogy ki lesz a jövendőbelijük. A leánykérés előtt rokont, ismerőst küldtek a lányos házhoz, hogy tudakozódni arról, milyen fogadtatásra számíthat a leendő kérő. Ha kedvezőnek tűnt a helyzet, a legény násznagyával és rokonaival is felkereste a lányos házat, majd a sikeres leánykérés után a szülei is elmentek háztűznézőbe.
Miért a szelet csapja, aki udvarol? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „csapja a szelet” szólás jelentésé …
A leánykérés után következett a kézfogó. Ez volt az eljegyzés, amely során a pár „jegyet” cserélt, a menyasszony kendőt és inget, a vőlegény jegyruhát és jegypénzt ajándékozott. Jegynek nevezték, mert úgy működött, mint a foglaló, ha felbomlott a jegyesség, vissza kellett adniuk.
Szent Mihály: a fény harcosa, a mennyei seregek fejedelme, a lelkek túlvilági kísérője | Magyar Krónika
A népi vallásosságban és hagyományvilágban egyaránt kivételes helyet betöltő Mihály arkangyal alakjához és napjához számos régre visszanyúló szokás és hiede …
A magyar népszokások közül a házassági szokásokban maradtak fenn a leghatározottabban a hagyományok. A legtöbb házasságot a mezőgazdasági munkák befejeztével, ősszel tartották. Ez az időszak volt a Szent Mihály napjától Katalin-napig tartó kisfarsang, amikor a gazdasági év lezárulását is ünnepelték. A házasságkötés hagyományosan két mozzanatból állt: a családok közti megállapodásból és a színjátékszerűen kidolgozott ünnepi szertartásból. Ennek megfelelően a lakodalom két fő mozzanata a kézfogó és a leányátadás volt.
Szent Katalin: a szép királylány, aki érveivel a legnagyobb tudósokon is felülkerekedett | Magyar Krónika
Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.
Dömötör Tekla Magyar népszokások című kötetében olvashatjuk, hogy bár a falusi lakodalmak tájanként változó szokásokat követtek, a szerkezetük alapvetően azonos volt. Megelőzte a menyasszonysirató és -búcsúztató, valamint az ágyvitel, ami az ara ágyneműjének, vánkosának, dunnájának szertartásos átszállítását jelentette. A menyasszony kikérését és átadását olyan szertartásos elemek, dramatikus játékok kísérték, mint a leány tréfás elcserélése, amely során például az egyik koszorúslányt próbálták meg a menyasszony helyett odaadni.
Az esketést befogadó szertartások követték, melyeket a fiatalasszony akkor végzett, amikor új otthonába lépett, például, háromszor megdörgölte kezével a kemencét vagy felrúgta az elé helyezett vödör vizet – ezt a rítust a könnyű szülés reményében végezték. Szokás volt az is, hogy lapátot dobtak a kocsiból kilépő menyasszony útjába, hogy próbára tegyék, felveszi-e. Ha nem vette fel, szóvá tették, hogy biztosan lusta feleség lesz belőle.
A lakodalmi étkezések száma attól függött, hány napig tartott a lakodalom. Az ételek elkészítése is meghatározott rendben történt, a levesbe való csigatészta elkészítése, a „csigataposás” például közös mulatságnak számított. A lakodalmas fogásokat rigmusokkal kísérték, az este során dramatizált jeleneteket is előadtak. A felkontyolás a menyasszony az asszonyok közé fogadását jelentett, amelynek jelképe a párta levetése és a főkötő feltevése volt. A lakodalmat követő hajnalon olyan mágikus rítusokokra is sort került, mint hogy a menyasszony vizet merített a kútból, és jelképesen megmosdatta a vendégeket.
Miért kosarat kap az a kérő, akit visszautasítanak? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kosarat kap” szólás jelentésének …
O. Nagy Gábor a Magyar szólások és közmondások című munkájában még számos, a házassággal kapcsolatos mondást gyűjtött. Ezek szerint, akik „összetörődtek, mint a rossz házasok”, azok végre képesek megférni egymással. „Ki korán házasodik, korán bánja meg, ki későre házasodik, későre bánja meg” mondás azt jelenti, hogy nem jó elsietni a házasodást. „Nem jó messziről házasodni” arra utal, hogy az a házasság szokott jól sikerülni, amelyet hasonló körülmények között élő emberek kötnek egymással. „Egyenetlen házasságnak ritka jó vége”, vagyis nem vezet jóra, ha sok a nézeteltérés a házastársak között. Az „erőltetett házasságnak nincs jó gyümölcse” szólás azt jelenti, hogy szerencsétlen házasság az, amelyet a vőlegény és a menyasszony szándéka ellenére kötnek. A „házasságról való beszélgetésnek nincs vége” pedig arra utal, hogy a házasság kérdése kimeríthetetlen téma.
Kiemelt fotó: Magyar menyegző című film. Forrás: Szupermodern Stúdió
