Mivel foglalkoznak itt?
Feladatunk az 1927-es megnyitás óta alapvetően nem változott: a felszíni édesvizek, különösen a Balaton élővilágának kutatása, az élő és az élettelen környezet kölcsönhatásainak vizsgálata. Öt kutatócsoportunk működik, amelyek az algáktól a baktériumokon át a magasabb rendű növényekig és állati szervezetekig valamennyi édesvízi élőlénycsoport vizsgálatát lefedik. Szerencsés adottság, hogy intézetünk ilyen közel van a Balatonhoz, saját hajókikötővel, közvetlen kijárással a vízre, ez nagyban megkönnyíti a munkánkat. Időszakosan más hazai, sőt Magyarországon kívüli tó, folyó állapotával kapcsolatban is végzünk felméréseket.
Az ön által vezetett Zooplankton és Interakció Ökológiai Kutatócsoportnál mi a fő feladat?
A zooplankton a vízben lebegő mikroszkopikus méretű állati szervezetek összességét jelenti. Nagyon fontos közösség, hiszen anyag- és energiaforgalmi hidat képez az algák és a magasabb rendű élőlények között. A zooplankton az összes balatoni hal ivadékának alapvető tápláléka, sőt több halfaj kifejlett korában is fogyasztja. De nem csupán ezért lényeges. A szűrő táplálkozása révén képes kontroll alatt tartani a vízben lebegő algák mennyiségét, így a vízminőség alakulásában is fontos szerepe van. A zooplanktonnal kapcsolatos kutatások mellett hozzánk tartozik még a kutatóintézet területén kialakított úgynevezett mezokozmoszrendszer is. Ez tizenkét, egyenként csaknem öt köbméter térfogatú kültéri tartályból áll, amelyek feltölthetők szűretlen, azaz közvetlenül a Balatonból szivattyúzott vízzel vagy három fázisban szűrt – kavics-, homok- és uv-szűrt – Balaton-vízzel. A tartályokban szabályozható a vízhőmérséklet, a tápanyagviszonyok, a vizet érő fényintenzitás; a beépített szenzorok pedig folyamatosan mérnek minden, az adott kísérlet szempontjából releváns paramétert. Ezek segítségével olyan ökológiai jelenségeket tudunk szabályozott körülmények között vizsgálni, illetve modellezni, mint az algásodást előidéző környezeti tényezők vagy a globális klímaváltozás édesvízi élőlényközösségekre gyakorolt hatása.
Milyen hatása van és lesz a közeljövőben a klímaváltozásnak az édesvizek és kifejezetten a Balaton élővilágára?
Ma már szinte mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális klímaváltozás következményeit. Sokan mindezt leegyszerűsítő módon a felmelegedéssel azonosítják, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Valóban akad egy ilyen aspektusa, de ami ennél is szembetűnőbb, az az időjárási anomáliák, szélsőségek fokozódása és gyakoribbá válása. Extrém szárazságok utáni nagy árvizek, hőhullámokat követő hirtelen lehűlések, és még sorolhatnám. Mindez nyilván érinti az egész régiónkat, benne a Balatont is. Az intézetünkben készült közelmúltbeli elemzés szerint a tó vizének az átlaghőmérséklete évtizedenként körülbelül 0,7 Celsius-fokkal növekszik. Ez első hallásra nem is tűnik olyan soknak, de ha a tendencia fokozódik, márpedig minden jel arra mutat, hogy a felmelegedés üteme gyorsulni fog, akkor könnyen kiszámolható, hogy
az évszázad végén akár 5 fokkal is melegebb lehet a Balaton vize.
Ez milyen következményekkel járhat?
Drasztikusan megváltozhat az élőlényközösség; ennek bekövetkeztét a mi modellező kísérleteink már most elég jól alátámasztják. Bizonyos meghatározó algafajok valószínűleg háttérbe szorulnak vagy eltűnnek majd, és a helyükre a magasabb hőmérsékletet jobban tűrő algák vagy cianobaktériumok nyomulnak be. És mivel az egész vízi tápláléklánc nagyrészt az algákra épül, könnyű belátni, hogy ha ezek összetételében, mennyiségi viszonyaiban változás történik, annak egyenes következményeként az egész táplálékhálózat átalakul. Új halfajok jelenhetnek meg amellett, hogy eleve előnybe kerülhetnek azok a fajok, amelyek jobban tolerálják a nyári időszakban a magasabb vízhőmérsékletet és az ahhoz párosuló alacsonyabb oldottoxigén-koncentrációt.
Ránk is lesznek hatásai mindennek?
Nem vagyok optimista. A klímaváltozás kontrollálása nem a mi kezünkben van. És itt nem csupán a Balaton körül élőkre vagy a Balatont használókra gondolok, de még csak nem is a magyarországi lakosságra vagy a politikai döntéshozókra. A megoldás vagy legalább lassítás kulcsa a nálunk jóval nagyobb és jóval több szennyező anyagot kibocsátó országok kezében van, és amíg ezek nem hoznak valódi intézkedéseket a látszatcselekvés helyett, addig egyre gyorsulva száguldunk a katasztrófa felé. Pláne, mert sajnos ma már azon a ponton vagyunk, hogy ha az egész emberiség egyszerre radikálisan visszafogná a klímaváltozást előidéző tevékenységét, az atmoszféra működése miatt akkor is évtizedekbe telne bármilyen érzékelhető kedvező hatás. Így az egyetlen, amit tehetünk, hogy elfogadjuk a megváltozóban lévő körülményeket, és rohamtempóban hozzákezdünk az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásához. A Balaton esetében például a felmelegedés egyik hatása a vízszint nyári drasztikus lecsökkenése lehet; erre már most is tudunk készülni.
Hogyan?
Jó ideje terítéken vannak az alternatív vízpótlás lehetőségei. A Balatonnak több mint ötven befolyó vize van, közülük a legnagyobb vízhozamú a Zala, amely a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerén keresztül Keszthely környékén érkezik a tóba. Ezek a vízfolyások sokszor a nyári hónapokban nem vagy csak alig szállítanak vizet, hiszen a vízgyűjtő területen sincs csapadék. Ezért gondolkoznak a szakemberek más vízfolyások legalább részbeni idekormányozásában csatornarendszeren keresztül. Ez valamennyire kompenzálná a vízhiányt a kritikus időszakokban. És van még számtalan olyan, a Balatont érintő dolog, ami a klímaváltozástól részben vagy teljesen független, és tudunk vele mit kezdeni.
Például?
A vízgyűjtő területről érkező szennyező anyagok, a mikroműanyagok és az egyéb kedvezőtlen hatású, az emberi tevékenységgel összefüggésbe hozható vegyületek mértékének a csökkentése. A Balaton egyébként nem kifejezetten terhelt mikroműanyagokkal, de azért jelen vannak benne, mint ahogyan gyógyszermaradványok is kimutathatók. Utóbbiak főleg a tisztított szennyvízzel jutnak be a tóba, és természetszerűleg hatással vannak az élővilágára.
Évente tartanak nyílt napot, kitelepülnek fesztiválokra, sőt vendégházat is működtetnek, hogy minél többen tisztában legyenek vele, mi és miért zajlik egy kutatóintézet falain belül. Mit tapasztalnak, a civilek értik mindennek a jelentőségét?
Kedvező tendenciát érzékelek. Az utóbbi időben az emberek többségét kimondottan foglalkoztatja, hogy ők mit tehetnek a környezet védelméért, mi pedig szívesen szolgálunk hasznos gyakorlati tanácsokkal is ez ügyben.
Nekünk is mondana párat, hogy ha legközelebb a Balatonnál járunk, mire figyeljünk?
Itt van egyebek mellett a horgászatkor használt etetőanyagok kérdése. Az intézetünkben készült egy felmérés azzal kapcsolatban, hogy hozzávetőlegesen mekkora mennyiségű ilyen anyag kerül be egy év alatt a Balatonba, és ennek milyen hatása lehet a tó anyagforgalmi viszonyaira. Ennek alapján született egy tanulmány, amelyben rávilágítunk, mit lehetne tenni az ilyen jellegű terhelés csökkentéséért, milyen etetőanyagoknak van a legkevésbé környezetterhelő hatásuk. Visszacsatolva a pozitív tendenciákra: a tényeket megismerő horgászok között mindig nagy fogékonyságot tapasztaltam a változtatásra. Az is szembetűnő, hogy szerencsére egyre kevésbé szemetelnek az emberek, és talán egyre kevesebben használják vécének a Balatont. Bár az előbb azt mondtam, hogy elég pesszimista vagyok, ez némi optimizmusra ad okot. Sokan megértették, hogy érdemes óvni, védeni a környezetünket, ha nem magunk miatt, akkor legalább a következő nemzedékek érdekében.
Ön ezt már sok esztendeje teszi. A miskolci gyerekkor és a debreceni egyetemi évek után mára magánemberként is vérbeli balatoni lett?
Igen. Bár az egyetem befejezése óta volt néhány hosszabb-rövidebb külföldi tartózkodásom vendégkutatóként, mindig ide tértem vissza. Itt, Balatonfüreden alapítottam családot is, beágyazódtam, és helyi kötődésűnek érzem magam. És boldognak, elégedettnek.
A víz közelsége és mindennapi látványa eleve szebbé teszi az ember életét, ez az ösztöneinkbe kódolt dolog.
A régió pedig igazán kulturált, jól fejlett, és bár a nyári hónapokban a hirtelen jött sok turista okoz néha kellemetlenséget, ennek elviselése igazán nem nagy áldozat azért, hogy az ország egyik legszebb, ha nem a legszebb részén élhetek.
