Ordít, mint a fába szorult féreg, mondjuk a mai napig, ha valakit kétségbeesésében, tehetetlenségében ordítani hallunk. Vajon mi is az a féreg, amelyik képes a fába szorulva ordítani? A féreg – toportyánféreg – szó egykor veszélyes, kártékony állatot, farkast, medvét jelentett.
És mint a toportyán, ha juhász kergette, / Magát egy kiszáradt nagy nádasba vette. (Arany János)
A farkas megnevezése eredetileg „farkas állat” volt, csak az állat szó lekopott, ugyanúgy mint az eredetileg „a fogait fenő állatot” jelentő fene esetében, amely később a „gonosz vadállat” jelentést vette fel. De vajon miért nem a valódi megnevezést használták a veszélyes vadra a „farkas állatként” való körülírása helyett? A kérdésre létezik egy magyarázat, amely szerint az ősi népek hittek abban, hogy a farkasok, medvék ártó szellemek, amelyeknek ha kimondják a valódi nevét, azzal megidézik őket.
Mi az a fene, és miért emlegetjük? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fene egye meg” szólás jelentéséne …
„Farkast emlegetnek, a kert alatt kullog”, mondják ma is figyelmeztetően, ha az, akiről éppen szó van, váratlanul megjelenik. A szólás O. Nagy Gábor szerint a névmágia ősi hiedelméből ered, amely szerint a név kiejtése megidézi a megnevezett lényt. Ebből a hiedelemből ered a „Ne fesd az ördögöt a falra!” szólás jelentése is.
Miért ne fessük az ördögöt a falra? | Magyar Krónika
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „falra festi az ördögöt” szólás je …
O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című gyűjteményében számos további olyan szólást találunk, amelyben farkas szerepel. Akinek „farkas lakik gyomrában”, az rendkívül nagyétvágyú, aki „kerül valamit, mint farkas a kutat”, az annyira fél tőle, hogy a közelébe se merészkedik, aki „komor, mint a verembe esett farkas”, az nagyon rosszkedvű, aki „olyan, mint a küldött farkas” az dühös tekintetű, mogorva. „Még akkor a farkas is a földön járt”, mondják, ha valami nagyon régen volt. „Reszket érte, mint farkas a kiscsikóért”, vagyis nagyon szeretné magának megkaparintani.
Aki „farkasnak mutat erdőt”, az olyan embert tanít valamire, aki nála többet tud a szóban forgó dologról vagy olyasmire akar rávenni valakit, amire az maga is vágyik.
Aki „farkast fogott”, az olyan emberrel kötözködik, akivel nem tud elbánni és a vesztét okozza, aki „együtt üvölt a farkasokkal”, az ugyanazokat mondja, hangoztatja, mint azok a gonosz emberek, akik közé maga is beállt. „Csak szőrét veti el a farkas, nem természetét”, mondják arra, akinek vérében van a gonoszság, ezért legfeljebb színleli a jámborságot, de valójában nem javul meg. A „farkas ha koplal, sem cserél a kalmár ebével” jelentése pedig, hogy a szabadságszerető az anyagi előnyökért sem mond le a függetlenségéről.
Kiemelt fotó: Pixabay
