A tanulmányban olvasható, hogy a magyar fiatalok egyre kevésbé kötődnek az egyházakhoz, viszont a vallás iránt nyitottak, nem jellemző a klasszikus ateizmus körükben. Az életkor emelkedésével pedig nő az érdeklődés, úgy tűnik, főleg a magasabb státuszúak körében tapasztalható egyre határozottabban a vallásosság iránti igény.
A kutatásban más szerzők eredményeire is hivatkozva arról kapunk információt, hogy hazánkban visszaszorulóban van a tradicionális közösségekben spontán átörökített, rutinszerű vallásosság, ezzel szemben megjelenik egy szűkebb körre korlátozódó, tudatosan felvállalt, egyénközpontú intellektuális vallásosság. Balogh Adél 2017-es kutatásai szerint a fiatalok körében jelentős a keleti irányzatok keverése a keresztény alapú kultúrával.
Tóth Géza részletesen elemzi a három nagyobb hazai keresztény egyházat. Eszerint a fiatal katolikusok legmagasabb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a budapesti agglomeráció nyugati részén, és a győri agglomeráció településeinél élnek. A fiatal katolikusok aránya a Pannonhalmi Területi Apátságban a legmagasabb, és viszonylag kedvező a helyzet még az Egri Főegyházmegyében, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében, a Veszprémi, a Győri, a Váci, illetve a Székesfehérvári Egyházmegyében. 2001-ről 2022-re relatív pozíciójavulást látunk a fiatal katolikusok aránya tekintetében Hévíz, Paks, Sátoraljaújhely, Ajka, Kazincbarcika és Tokaj településeken. A térbeli súlypont alapján a fiatal katolikusoknak az ország déli részéről való visszaszorulását, illetve az északnyugati országrész dominanciájának gyorsuló erősödését láthatjuk.
A fiatal reformátusok legmagasabb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyékben élnek. Arányuk a községekben, valamint a Nyírségi, Szabolcs-Beregi, Szatmári, Zempléni és az Északpesti Református Egyházmegyében a legmagasabb. 2001-ről 2022-re relatív pozíciójavulást látunk a fiatal reformátusok aránya tekintetében Nyíregyháza, Zalaegerszeg, Eger, Szekszárd, Pápa, Kiskunfélegyháza, Kazincbarcika, Paks és Mátészalka településeken és Budapest 23. kerületében. A térbeli súlypont alapján a fiatal reformátusok elmozdulása itt is északnyugati irányú, mely a hagyományos református térségek visszaszorulását és a nyugati országrész erősödését mutatja.
A fiatal evangélikusok legmagasabb arányait Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben figyelhetjük meg. A legjobb helyzetű településcsoportokat Budapesten és agglomerációjában, Kecskemét, Győr, Sopron és Szombathely vonzáskörzetében láthatjuk. 2001-ről 2022-re a Budai és az Észak-Pest Megyei Evangélikus Egyházmegye erősödése, illetve a békési egyházmegyék visszaszorulása a leginkább meghatározó. 2001-ről 2022-re relatív pozíciójavulást látunk Cegléd, Budapest 2., 12., 16., 17., 18. és 22. kerületei, Hódmezővásárhely, Sárospatak, Szentes, Hajdúhadház, Szolnok, Szigetszentmiklós, Gyál és Fót esetében. A térbeli súlypont alapján a fiatal evangélikusok elmozdulása északnyugati irányú, mely a tradicionálisan keleti (Nyíregyháza környéke, Békés vármegye) területek folyamatos háttérbeszorulását jelzi.
A kutatás alapjának számító népszámlálási kérdőívet alapvetően a szülők töltötték ki, így abban elsősorban a szülők vallásossága tükröződik vissza. De a fiatalok vallásossága, elsősorban a családok vallásos szocializációjától függ, ezért tekinti a szerző ezeket a fiatalokat a jövő keresztény egyházak magjának.
A tanulmány szabadon letölthető a KSH oldaláról.
A szerző korábbi tanulmánya, A népszámlálások vallási adatainak eredményei térképeken itt érhető el.
Forrás: Dr. Tóth Géza: A népszámlálások vallási adatainak eredményei térképeken – Térstatisztikai elemzés. Központi Statisztikai Hivatal Budapest 2024.
