Számos nemzetközi fesztiválsiker után január 29-étől a hazai mozikban is látható Enyedi Ildikó új filmje, a Csendes barát. A témájában és képi világában is különleges alkotás egyik, ha nem a legfontosabb főszereplője egy páfrányfenyő (Ginkgo biloba), amelynek ezerévesnél régebbi példányai is ismertek, így főként a keleti kultúrákban az örök élet szimbólumaként tartják számon.
De nem csupán ezért választotta új munkája központi elemének ezt a fafajt a Testről és lélekről Arany Medve díjas és Oscar-jelölt rendezője. Hanem mert az emberi szereplőihez hasonló különcöt keresett.
„A ginkgo szintén egy magányos növény, amely az őt kiszorító lények között kénytelen létezni – még Kínában és Japánban is csak egészen kis területen maradt fenn. Azonkívül a sajátos szaporodása miatt is ragaszkodtam hozzá; mivel a Csendes barát egy érzéki film, ez a növény illett hozzá a legjobban” – mesélte Enyedi Ildikó a csütörtöki premiert megelőző budapesti sajtótájékoztatón, amin mások mellett részt vett a világhírű hongkongi színész, Tony Leung Chiu-Wai, Mécs Mónika producer és az egyedülálló látványért más-más oldalról felelős Pálos Gergely operatőr és Láng Imola díszlettervező.
Enyedi Ildikó elmondta azt is, a mozi gyökerei a saját kamaszkoráig nyúlnak vissza; azóta érdekli szenvedélyesen a más lényekkel való kommunikáció mikéntje, összefüggésben a tudat mibenlétével, a mai napig sokat olvas ezekről. A hetvenes évek elején játszódó történetszálat ugyancsak a saját élete inspirálta. Egyrészről az a kétéves időszak, amelyet gimnazistaként Franciaországban töltött egy „gyönyörűen intenzív” egyetemi környezetben, ahol egy komplett generáció hitt benne lelkesen, hogy „tágasabb módon újragondolható az emberiség élete”. Másrészről a férje, a magyar irodalom nagy barátjaként is ismert német irodalomtörténész, Wilhelm Droste kamaszkori élményeit szintén felhasználta ehhez a részhez, aki a diák Hannes alakjában is erősen visszaköszön.
„Nagyon szép találkozás volt, amikor a Hannest alakító Enzo Brumm-mal egy vetítésen összefutottak, és ez a két kétméteres ember ott állt egymás mellett. Sokáig kerestük egyébként a megfelelő színészt Németországban, mert Hannes karaktere elég egyedi: erős, intenzív, egyszerre nagyon nyitott a világra, de nagyon idegen is a közegében. Annak a minden nemzedékben benne lévő elvárásnak, hogy legyél menő és laza, Hannes ugyanúgy ellenáll, mint annak idején Wilhelm tette a klasszikus német irodalmat használva ehhez. Vagy úgy is mondhatnám, hogy jobban érdekelte, fontosabb volt számára Rilke és Hörderlin, mint a marihuána. Akkor még nem ismertük egymást, de úgy hiszem, rengeteg párhuzam lehetett közöttünk, ahogyan ezeket az éveket átéltük” – árnyalta tovább a képet Enyedi Ildikó.
A Csendes barátban a Covid miatt Németországban ragadt hongkongi neurológusprofesszort játszó Tony Leung Chiu-Wai pedig többek között arról beszélt, hogy ez a film nem csupán a témája miatt volt olyan különleges a számára. Hosszú ideig készült is rá előzetesen; „ehhez sok anyagot kaptam Ildikótól, főként a növényekről és idegtudományokról szóló könyveket”.
„Amikor megérkeztem Marburgba, megkérdeztem Ildikót, mit tehetek még, mire ő úgy válaszolt, semmit, elég, hogy ott vagyok. Gondoltam, jó, akkor majd meglátjuk, mit hoz a forgatás. És az is végig nagyon élvezetes volt, a rengeteg instrukció mellett maradt bőven maradt terem az improvizációra is” – idézte fel a közös munkát.
És azt is, hogy bár Wong Kar-wai filmjeiben is gyakran alakított már hasonló magányos, elszigetelt karaktereket dialógus nélküli jelenetekben, ám míg azokban a csend mögött jellemzően titkok lapulnak, és dúl a belső küzdelem, a Csendes barátban a békén és a nyugalmon van a fókusz:
„Ha valamilyen okból el vagy szigetelve másoktól, jobban tudatában leszel a környezetednek, a természetnek.”
Arra a kérdésre, másként vették-e a mozit az ázsiai és az európai nézők, Tony Leung Chiu-Wai úgy felelt, miután a produkció jó néhány bemutatóján részt vett a föld számos pontján, biztosan állíthatja, hogy ez a speciális hangulat mindenütt eltalálta a közönséget, már csak azon okból is, hogy az emberiség és a természet kapcsolata kultúrák felett álló téma.
„Ezért – tette hozzá – mindenkinek ajánlom ezt a filmet, mert rólunk szól. Rólunk, emberekről, a természetről és arról, hogy jó értelemben hogyan osztozhatunk együtt ezen a bolygón Tudatosítja bennünk, hogy mindannyian egyenlőek és egyek vagyunk. Mindannyian saját intelligenciával rendelkezünk, és nem szabadna hierarchiának lenni közöttünk.”
Enyedi Ildikó mindezt annyival egészítette ki, hogy Ázsiában a Csendes barát meditatív jellege működött egy nüansznyival jobban, Észak-Amerikában meg a humora.
A Csendes barátban egy idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők. A film három főszereplője Tony Leung Chiu-Wai, Luna Wedler és Enzo Brumm. Tony Leung Chiu-Wai Wong Kar-wai ikonikus színészeként vált ismertté, akivel hét filmben dolgozott együtt. A Szerelemre hangolva című alkotásban nyújtott alakításáért 2000-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon neki ítélték a legjobb színésznek járó díjat, és sok más mellett három Arany Oroszlán díjas filmben is szerepelt. A 2024-es velencei filmfesztiválon életműdíjjal tüntetették ki. Luna Wedler a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a Csendes barátban nyújtott alakításával elnyerte a legjobb feltörekvő színésznek járó Marcello Mastroianni-díjat. A mellékszerepekben olyan nemzetközileg is ismert színészeket láthatunk, mint A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux, Johannes Hegemann, Sylvester Groth, Rainer Bock és Martin Wuttke. A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, az operatőr Pálos Gergely, a vágó Szalai Károly, a látványtervező Láng Imola, a jelmeztervező Peri De Braganca, a zeneszerző Keresztes Gábor és Kelemen Kristóf, A Nemzeti Filmintézet támogatta mozi a német Pandora Film, a francia Galatee Films és a magyar Inforg-M&M Film koprodukciójában készült, együttműködve a kínai Redience-szel. A vezető producerek Reinhard Brundig és Mécs Mónika. A Csendes barát világpremierje a velencei filmfesztiválon volt 2025 szeptemberében, ahonnan hat díjat hozott haza. Azóta elnyerte a 16. La Roche-sur-Yon Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, a 70. Valladolid Nemzetközi Filmfesztivál Silver Spike – Ezüst Tüske – díját, a 61. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon és a franciaországi Les Arcs Filmfesztiválon pedig Pálos Gergelynek ítélték a legjobb operatőrnek járó díjat. 2026. január 29-étől a Mozinet forgalmazásában itthon is országszerte megtekinthető a mozikban. |
Kiemelt kép: A csendes barát. Mozinet / Szilágyi Lenke
