Kovács Gyula Makovecz Imre-díjjal kitüntetett gyümölcsész, erdész arra tette fel az életét, hogy megmentse a Kárpát-medence ember által pusztított, őshonos gyümölcshagyatékát a még élő gyümölcsfák összegyűjtésével – névvel, históriával, gasztronómiai leírással. A Tündérkert mozgalom alapítójaként a régi magyar gyümölcsfajták valaha volt legnagyobb gyűjteményét hozta létre. A Gyümölcsészeti Értéktár célja, hogy megossza a régi idők gyümölcsészetének egy töredékét – azt, ami a Kárpát-medencében napjainkra még megmaradt.
Kisokos az idill újrateremtéséhez – megjelent a Tündérkert-mozgalom kézikönyve | Magyar Krónika
Megérint mélyen, ott, ahol az emberben elveszett az Éden. Kovács Gyula gyümölcsész és Ambrus Lajos író kézikönyve, a Gyümölcsök és praktikák az Tündérkertből költőien tudományos kisokos azoknak, akik a szabványosított import gyümölcsök és a tujákkal teleszórt egyenkertek korában keresik a világromlás-álló minőséget.
„Kovács Gyula történetében erősen közreműködik a hely szelleme is: az egykori göcseji gyepű. Pórszombat hagyományosan a nyugati határsáv része volt az Őrséggel, a Hetéssel, a »sötét Göcsejjel«, annak tanyavilágával együtt” – olvasható Kovács Gyulát bemutató korábbi cikkünkben.
„A Göcsej kérges tenyerű tündére tehát olyan vidékre született, ahol több száz éve megállt az idő. Erdészként kezdte, és utolsó tanúként csöppent bele a tanyavilágba. Az öregek rábízták titkaikat, beavatták szokásaikba, a gyümölcsökkel, gyümölcsfőzetekkel, pálinkákkal, ecetekkel kapcsolatos, ezer év alatt kialakult gasztronómiai, népi gyógyászati hagyományba. Ahogy mesélte, megnyíltak előtte a lelkek, aztán a kertek. És csak oltotta és oltotta a fákat. Először helyben, aztán az országban, aztán a Kárpát-medencében.”
Itt, a Szlovéniával szomszédos nyugati határon, Göcsej széli birtokán kereste fel Kovács Gyulát a PajtaKult stábja. A Medes-patak dombokkal körülvett völgyében, Pórszombaton immár több ezer régi magyar gyümölcsfajta terem a Kárpát-medence régi időkből megmentett örökségeként. Ez jelenleg a világ legnagyobb egy nép hagyatékát őrző gyűjteménye.
A gyümölcsészet fontos része volt egykor a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának, őseinket számos esetben a gyümölcs mint egyedül elérhető élelem mentette meg. „Ha hagyjuk, hogy elvesszen gyümölcsészeti örökségünk egy része, a saját kultúránkat tesszük sérülékennyé – figyelmeztet Kovács Gyula. – A legalapvetőbb dolog maga az ismeret. Egy ember azt tudja megőrizni, amit ismer.” Ezer évvel ezelőtt az őseink már ismerték az oltás, szemzés tudományát. Nem fákat hoztak magukkal, hanem oltóágakat, és nem metszették a fákat, hogy ne bontsák meg a gyökér és a korona közötti természetes egyensúlyt.
Kovács Gyula úgy érzi, még mindig nem ágyazódott be annyira a Tündérkert mozgalom, amennyire szükség lenne ahhoz, hogy hagyományaink, örökségünk, földjeink ne pusztuljanak tovább. De lelkes, összetartó önkéntesek dolgoznak szerte a Kárpát-medencében, és az erdész bízik benne, hogy mind többen csatlakoznak a mozgalomhoz.
Aranyalma a tündérkertből – Szalay László és Erzsébet birsalmásában jártunk | Magyar Krónika
Komáromtól nem messze, Pat határában terül el Szalay László és Erzsébet birsalmakertje. A házaspárnak a fák gondozása valódi feltöltődés, kézműves termékeikkel pedig elhivatottan népszerűsítik a kissé elfeledett gyümölcsöt.
